„Reflexivitás (közgazdaságtan)” változatai közötti eltérés

A reflexivitás elméletét [[Soros György]] milliárdos dolgozta ki első munkájában, a Pénz alkímiájában (1987). Sorost egyrészt egyéni életútjának sorsfordító eseményei, helyzetei, másrészt befektetési tapasztalatai predesztinálták fontos pénzügyi összefüggések felismerésére. Fiatalemberként tapasztalta azt, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó számára elképzelhetetlen volt: a zsidók üldözése. A Fortune Magazin riporterének így nyilatkozott erről: „Az én világlátásomat a második világháborús tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a Náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba, én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ez egy nem szokásos helyzet. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. Ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacot, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.” ("[My] view of the world, I would say, was formed very much in the traumatic experience in the Second World War when Hungary was occupied by Nazi Germany and they were deporting Jews to Auschwitz," Soros told me. "I was lucky enough to have a father who understood that this is not normalcy. This is far from equilibrium. And if you go by the rules that you normally go by, you're going to die. I learned from a grand master in the Second World War, and I basically applied this view of the world to the financial markets and also to my political vision.").

 

 

== A reflexivitás elmélete ==