|
'''Cerveteri''' [[olaszország]]i [[város]], [[Lazio]] tartományban, [[Róma|Rómától]] 42 kilométerre északnyugatra. Lakosai száma 32 574 fő, területe 134 négyzetkilométer. Szomszédos települései: Anguillara Sabazia, Bracciano, Fiumicino, Ladispoli, Santa Marinella és Tolfa.
A város eredeti neve '''Caere'''; hajdan virágzó [[városállam]] volt, ahol az [[etruszkok]] hatalmas [[nekropolisz]]t építettek. [[2004]] óta Cerveteri és a közelében fekvő [[Tarquinia]] [[Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai|temetővárosai]] – közel 1000 feltárt halomsír – az etruszk lakóépítészet egyetlen ránk maradt emlékei, az [[UNESCO]] kulturális [[Világörökség]]ének részei. Cerveteri nekropolisza a ''Necropoli della Banditaccia'' az „etruszk kultúra egyedülálló emlékegyüttesét őrzi. A sírok valóságos várost alkotnak...Számos síremléken megdöbbentő művészi kvalitású festések láthatók, másokon hasonlóan finom domborművek. A síremlékek formagazdasága lenyűgöző.” <ref> Olaszország – ''Cerveteri és Tarquinia etruszk temetővárosai'', Múlt-kor-történelmi portál</ref>
==Története==
Cerveteri, az [[ókor]]i etruszk Caere „örököse” egy [[tufa]]fennsíkon fekszik. A település egyike volt azoknak a nagyhatalmú tengerparti városállamoknak, amelyet az ősi Itália legtitokzatosabb népe épített. Caere lakói a közeli Tolfa-hegyek bányáinak kiaknázásából éltek, és a [[Tirrén-tenger]]i kikötőkön keresztül élénk kereskedelmi kapcsolatot folytattak [[Görögország]]gal és a [[Közel-Kelet]]tel. Az etruszkok a [[föníciaiak]]tól vették át a fejlett városi kultúrát, valamint a fémmegmunkálás és a kerámiakészítés módszereit, amelyet később tovább tökéletesítettek. Caere kétségtelenül a térség leggazdagabb és legbefolyásosabb városa volt; virágkora az [[i. e. 7. század]]tól az [[i. e. 5. század]] elejéig tartott. Lakóinak számát 100 000-re becsülik. Ezután a gazdasági válság sújtotta terület hanyatlásnak indult, majd [[i. e. 353]]-ban a rómaiak elfoglalták a várost.
==A holtakváros városanevezetességei==
*''Necropoli della Banditaccia'' – a Világörökség része, Cerveteri monumentális föld alatti sírjairól és különleges városszerkezetéről híressé vált etruszk nekropolisza
Caere városa jóval kiterjedtebb volt a mai Cerveterinél, de még ennél is meglepőbb a város körüli nekropoliszok által elfoglalt terület nagysága: 800 hektár. A nekropoliszok közül a legismertebb a 80 hektáros (ebből 10 hektárnyit tártak fel) ''Banditaccia'', amely monumentális föld alatti sírjairól és különleges városszerkezetéről vált híressé. Az elnevezés a ''bando'' szóból ered, jelentése: „rendelet”, amely arra utal, hogy a [[középkor]]ban az [[egyház]] rendeletben tiltotta el a híveket a nekropolisz látogatásától. A Banditacciában, ahová i. e. 7. és 6. század között temetkeztek, sok olyan sír látható, amely a városlakók gazdagságáról tanúskodik.
A szegényes [[vaskor]]i gödrök, árkok helyett az i. e. 7. századtól tufába vájt kerek [[halomsír]]okat emeltek. Bár a legkorábbi sírok szerény méretűek voltak, ám már ekkor is azzal a szándékkal építették őket, hogy rekonstruálják az élők házainak beosztását és berendezését. A bejárattól egy folyosó (''dromosz'') vezet egy négyszögletes alaprajzú, kővel burkolt szobába, amely két részből áll, az [[átrium]]ból és a [[Sír|sírkamrából]]; ezek az elhunyt házának előszobáját és hálószobáját szimbolizálják. Ebből a kezdeti időszakból származik az ún. ''Kunyhó-sír'', a ''Festett oroszlánok sírja'' és a ''Hajós sír''.
==Gazdagok és szegények==
Az i. e. 7.század második felében a föld alatti sírok oldalfülkékkel gazdagodtak; az átrium általában [[kör]] alakúvá vált és a sírkamrához előcsarnok csatlakozott. A század végén a nekropolisz már egy valódi utcákkal, terekkel, útkereszteződésekkel tagolt városra emlékeztet. A sírhalmok impozáns méretűvé váltak, átmérőjük néhol a 30 métert is eléri; kövekből rakott gyűrű veszi őket körül és belsejükben több nagyobb sírkamra van. A halottak mellé helyezett tárgyak – arany ékszerek, import kerámiák – jól mutatják, milyen fényűző életet élt a helyi arisztokrácia. Az élők városának jellegzetességeit idézik az építészeti és díszítőelemek (domborművek, falfestmények), valamint a berendezési tárgyak is. A sziklákból kifaragott temetési ágyak, amelyeken mindig van párna, szimbólumokkal díszítettek. Az etruszk szobrászat ekkori alkotásait rendkívül egyszerű és kivételesen elegáns vonalvezetés jellemzi. Jól példázza ezt a ''Pajzsok és Székek sírboltja'', az ''Öt szék sírboltja'', továbbá az ''Ágyak és Szarkofágok sírboltja''.
{{Világörökség|
név=Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai| ▼kép=Banditaccia1.jpg|
felirat='''Cerveteri''', ''Via degli Inferi'', a Banditaccia nekropolisz főbejárata|
ország=Olaszország|
kategória=Kulturális világörökségi helyszínek|
típus=Kulturális helyszín|
év=2004|}}
[[Kép:Banditaccia Sarcofago Degli Sposi.jpg|thumb|250px|Egyszerű, elegáns vonalak jellemzik a ''Házaspár szarkofágja'' elnevezésű műalkotást; Banditaccia, 6. század vége; Nemzeti Etruszk Múzeum – Villa Giulia, Róma]]
[[Kép:Banditaccia Tomba Dei Capitelli.jpg|thumb|250px|Sírkamra, ''Tomba Dei Capitelli'']]
Az [[i. e. 6. század]]ot erőteljes [[hellenizmus|hellenizálódás]] jellemezte, aminek következtében az arisztokrácia halomsírjai mellett megjelentek a polgárság életmódját kifejező, egyszerűbb sírok: az ''Oszlopfős sírbolt'', a ''Kis ház sírboltja'', a ''Párkányos sír'' stb. Ezek négyszögletes „kockasírok”, amelyek egymásra merőleges utcák mentén sorakoznak tufába vájt homlokzatukkal; vagy „csapóajtós” sírok, amelyekben az előcsarnok mennyezetén egy elmozdítható kőlappal lezárt nyílás van.
Az i. e. 5. század végén, a 4. század elején a gazdasági válság miatt a sírok is visszafogottabbak lettek, de ebben az időszakban is épültek monumentális temetkezőhelyek. Például a ''Domborműves sír'', a ''Görög vázák sírboltja'', az ''Alkóvos és a Tricliniumos sír''. Ekkorra a nekropolisz valóságos várossá vált, több mint két kilométeres főúttal és sok mellékutcával. Hely hiányában „sorházszerűen” kezdték építeni a sírokat, a szegényebb családoknak pedig ismét be kellett érniük a gödrökbe és árkokba való temetkezéssel.
===A Domborműves sír===
A ''Domborműves sír'' vagy ''Szép sír'' ([[i. e. 4. század]] közepe) egy etruszk nemesi ház tökéletes utánzata, a sírban elhelyezett nagy mennyiségű tárgy és bútordarab révén megtudható, hogyan zajlott az élet a ''Matuna család'' otthonában. A sírbolt egyetlen négyszögletes helyiségből áll, két [[oszlopfő]]s [[pilaszter]]rel és ferde tetővel. A falak mentén kiképzett párkányokon – alacsony fülkékben és 13 ''loculusban'' – 32 halotti ágyat alakítottak ki, mindegyiken két-két párna van. A középső fülke kétszemélyes: ez a családfőé és a feleségéé, akiknek mellszobrát az oldalsó pilasztereken láthatjuk. Elől két túlvilági démon, [[Tüphón]] és [[Kerberosz]] alakja tűnik föl. Az ágy lábánál álló zsámolyon egy pár papucs hever. A falakat mindenhol festett [[stukkó]]díszek borítják, amelyek a felső részen [[pajzs]]okat, [[sisak]]okat, [[lábvért]]eket, [[kard]]okat [[lándzsa|lándzsákat]], [[nyíl|nyilakat]], harci- és vadász[[fegyver]]eket ábázolnak. A pilasztereken, amelyek lábánál egy [[macska]], egy [[lúd]] és egy [[nyest]] látható, használati eszközök sorakoznak: konyhai edények, kötelek, egy [[parittya]], egy [[csákány]], [[hangszer]]ek, egy [[társasjáték]] táblája és bábui stb. Ez a különlegesen gazdag leletegyüttes jól érzékelteti az etruszk civilizáció fejlettségét.
Cerveteri nekropoliszának leletei a római Nemzeti Etruszk Múzeumban és Cerveteriben a Régészeti Múzeumban láthatók.
==A város további látnivalói==
*A ''Rocca'' ([[kastély]])
*''Santa Maria Maggiore''-[[templom]] <!-- including a medieval section reachable from the 1950s addition through a triumphal arch.-->
*''Palazzo Ruspoli'', az [[1533]]-ban [[Orsini]] által újjáépíttetett bárói palota. A kapuzat és a homlokzati erkély a [[17. század]]ban, a palotát a Santa Maria Maggiore templommal összekötő ''passetto'' (zárt [[híd]]) [[1760]]-ban épült.
*Az apró ''Sant'Antonio Abate''-[[kápolna]], amelyet [[Lorenzo da Viterbo]] [[freskó]]i díszítenek ([[1472]]).
== Lásd még ==
▲név=*[[Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai |]]
*[[Etruria]]
*[[Etruszk művészet]]
*[[Temető]]
== Idézett művek ==
<references/>
==Források==
*Az angol és német nyelvű wikipédia azonos című szócikkei, továbbá:
*Cerveteri hivatalos lapja [http://www.comune.cerveteri.rm.it www.comune.cerveteri.rm.it] (olasz)
*Döbler, Hannsferdinand: ''Magie, Mythos, Religion''; Kultur- und Sittengeschichte der Welt, Bd. 9., München – Gütersloh , Wien, 1972. (német)
*The Etruscan Tombs at Cerveteri [http://oncampus.richmond.edu/academics/classics/students/belanger/cerveteri.html] (angol)
*Olaszország – ''Cerveteri és Tarquinia etruszk temetővárosai''; Múlt-kor történelmi portál [http://www.mult-kor.hu/nyomtatas.php?article=5798] (magyar)
*Fazekas Enciklopédia, ''Etruszk-római művészet'' [http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/romai.htm] (magyar)
==Külső hivatkozások==
{{Commons|Banditaccia}}
*[http://etruszk.lap.hu/ Startlap, Ertuszk lap] (magyar, angol, olasz)
*[http://www.mysteriousetruscans.com/tombs.html Etruscan tombs] (angol)
*[http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.04.18/1603.html Bókai László: ''Időutazás – Egy óra – kétezer-ötszáz év''; Új ember; 2004.04.18-i száma] (magyar)
*[http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon/207.jpg Etruszk sírkamra belseje – a Domborműves sír, i. e. 4.-3. sz.] (kép)
*[http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon/220.jpg Cerveteri orszlános terrakotta szarkofág, i. e. 6. sz. közepe, Róma, Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia] (kép)
*[http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon/222.jpg Regolini-Galassi sír, aranyból készült fibula női sírból, oroszlán ábrázolással, etruszk, orientalizáló időszak, i. e. 7. sz. közepe, Vatikán, Museo Etrusco Gregoriano] (kép)
*[http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon/223.jpg Boccanera-táblák, három festett terrakotta lap, Párisz ítélete, gyászolók menete, etruszk, Kr. e. 6. sz. közepe, London, British Museum] (kép)
{{Sablon:Olaszország világörökségi helyszínei}}
[[Kategória:Olaszország települései]]
[[Kategória:Ókori Itália]]
[[Kategória:Temetők]]
[[en:Cerveteri]] [[cs:Cerveteri]] [[de:Cerveteri]] [[eo:Cerveteri]] [[fr:Cerveteri]] [[it:Cerveteri]] [[ja:チェルヴェーテリ]] [[la:Caere]] [[nap:Cerveteri]] [[nl:Cerveteri]] [[pl:Cerveteri]] [[pt:Cerveteri]] [[sv:Cerveteri]] [[ur:چیرویتیری]] [[vo:Cerveteri]]
[[en:Cerveteri]]
[[cs:Cerveteri]]
[[de:Cerveteri]]
[[eo:Cerveteri]]
[[fr:Cerveteri]]
[[it:Cerveteri]]
[[ja:チェルヴェーテリ]]
[[la:Caere]]
[[nap:Cerveteri]]
[[nl:Cerveteri]]
[[pl:Cerveteri]]
[[pt:Cerveteri]]
[[sv:Cerveteri]]
[[ur:چیرویتیری]]
[[vo:Cerveteri]]
| 