„Qatch” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2020. május 19., 15:24-kori változata

A qatch elsősorban a kézilabda, továbbá más labdás játékok alapjaira épülő sport, amelyet Teq asztalon játszanak teremben vagy szabadban. A qatch egy izgalmas, dinamikus és gondolkodásra késztető taktikai sport. Kiválóan alkalmazható alternatív edzésmódszer a labda kezelés és a labda nélküli helyezkedés magas szintű fejlesztésére kézilabdázóknak.

A qatch története

A qatch pálya

Qatch pálya

A játéktér minimum 15 méter széles és 14 méter hosszú. A belmagasságnak minimum 7 méternek kell lennie. A pálya hivatalos mérete lehet nagyobb a minimum mérethez képest, egy-egy verseny alkalmával a pálya pontos méretéről a versenyszervezők döntenek.

Vonalrendszer

A játéktérnek egy hatszög alakú vonalrendszere van, amely alapvonalakból és oldalvonalakból áll. A középvonal a játéktér közepén helyezkedik el, és két egyenlő térfélre osztja a pályát. Az alapvonal 2,5 méterre helyezkedik a Teq asztal végétől. Az oldalvonalak az alapvonalakhoz és a középvonalhoz csatlakoznak. Az oldalvonalak az asztal szélétől 3,5 méterre érintik a középvonalat. A játékteret tisztán látható vonalak jelzik, melyek minimum 50 mm szélesek, és a színük különbözik a borítástól.

Labda

A versenyen használt labda gömbölyű és bőrből vagy bőrnek megfelelő anyagból készül. A labda térfogata nem lehet több 56 centiméternél, és nem lehet kevesebb 54 centiméternél. A labda súlya nem haladhatja meg a 375 grammot és nem lehet kevesebb, mint 325 gramm (2-es méretű kézilabda). A labdában lévő levegő nyomása a meccs kezdetekor 0.15 bar. A versenyen használt labda színének eltérőnek kell lennie a Teq asztal színétől, és a játéktér borításának színétől is. A labda tapadását segítő bármilyen anyag használata tilos.

A Teq asztal

A Teq asztal játékfelületének görbületét, a játékfelület legmagasabb és legalacsonyabb pontjának távolsága, valamint a Teq asztal legalacsonyabb (legtávolibb) és a háló legmagasabb pontja közötti távolság határozza meg. A Teq asztal játékfelületének a talajtól mért legmagasabb pontja 760 mm, míg a legalacsonyabb pontja 565 mm. A vízszintes távolság a Teq asztal legalacsonyabb pontja és a háló között 1490 mm.

A Teq asztal mérete:

Hossz: 3000 mm

Szélesség: 1700 mm (a hálóval együtt)

Magasság: 900 mm (a háló teteje)

A Teq asztaloknak három fajtájuk van: a Teq ONE, a Teq SMART és a Teq LITE.

Teq ONE

Fájl:Teq ONE table.png

Teq ONE asztal

A Teq ONE asztal egy forradalmian új sporteszköz, amely két évig tartó tesztelést és kutatást igényelt, hogy végül kifejlessze innovatív és kifinomult formáját.

Az asztalt jellemzői:

Teremben és szabadban is lehet használni

Vízálló

UV ellenálló

Rögzített szerkezet

Könnyen összeszerelhető

Rögzíteni lehet a talajhoz

Teq SMART

A Teq Smart a Teq ONE asztal összecsukható változata, amely egy jól megtervezett és innovatív sporteszköz. A Teq SMART asztal továbbá rendelkezik azzal az előnnyel, hogy könnyen mozgatható bármilyen helyre akár beltéren, akár kültéren. Ezt elősegítik a zárható kerekek, illetve az összecsukható szerkezete. Az oldalak felhajtásának köszönhetően a tárolásnál helyet is lehet megtakarítani, valamint játék közben is hasznos lehet, hiszen, ha az egyik oldalát hajtja csak fel, akkor egyedül is lehet rajta játszani.

Az asztal jellemzői:

Teremben és szabadban is lehet használni
Vízálló
UV ellenálló
Összecsukható
Mozgatható

Teq LITE

A Teq LITE egy könnyű szerkezetű asztal. Üvegszállal erősített poliészter asztallapja vízálló, ráadásul ellenáll az UV sugárzásnak is, ami azt jelenti, hogy a LITE asztal beltéri és kültéri használatra egyaránt alkalmas. A SMART asztalhoz hasonlóan a LITE asztal is összecsukható és könnyen mozgatható köszönhetően a négy nagy (250 mm átmérőjű) kerekének. Gyors nyitó és záró rendszerrel, valamint biztonsági zárral is el van látva az asztal. Tároláskor kevesebb helyet igényel, hiszen mind a két oldalát fel lehet hajtani.

Az asztal jellemzői:

Teremben és szabadban is használható
Könnyen mozgatható
Tartós
Ellenáll az időjárásnak
Könnyen nyitható és csukható
Üvegszállal erősített poliészter asztallap
acél lábszerkezet
111 kg

Szabályok

Definíciók

Labdamenetnek nevezzük azt a periódust, amely alatt a labda játékban van.
A csapatot három játékos alkotja.
Nyitódobásnak nevezzük azt, amikor a védekező játékos az alapvonal mögül játékba hozza a labdát.
Újrajátszásnak hívják azt a helyzetet, amikor egy labdamenet során egyik csapat sem kap pontot, ilyenkor a labdamenetet meg kell ismételni.
Pontot érő labdamenet az, amely pontszerzéssel végződik.
A védekező játékos az a játékos, aki az ellenfél játékosaival azonos oldalon áll és elvégzi a nyitódobást.
A fogadójátékos az a játékos, aki elkapja a labdát a nyitódobást követően. Mind a két támadójátékos lehet fogadójátékos.
A játékvezetők vezetője az a személy, akit az adott verseny szervezői kineveznek a játékvezetők és a verseny irányítására.
A fő játékvezető az a személy, aki felügyeli a játékot.
Az asszisztens az a személy, aki a fő játékvezető munkáját segíti.
A jegyzőkönyv író az a személy, aki a jegyzőkönyvet írja és kezeli az eredményjelző/TeqRef alkalmazást.
Edge ballnak nevezzük, amikor a labda a Teq asztal élére pattan, és láthatóan irányt változtat.
Side ballnak hívjuk azt az esetet, amikor a labda a játékfelület alatt éri az asztalt.
Büntetőpont az, amikor egy játékos szabálytalanságot követ el. A büntetőpontot a jegyzőkönyvbe rögzítik.
A büntetődobás az oldalvonal mögül, lövőcsel nélkül elvégzendő dobás. A büntetődobásnak érintenie kell az asztalt és az ellenfél csapatából csak egy játékos próbálkozhat meg annak elkapásával.

A game, a set és a meccs

A meccset két 3-3 fős csapat játssza. Egy meccset a versenylebonyolításától függően egy vagy több szett megnyerésével lehet megnyerni. Egy szett két nyert game-ből áll. Egy game-et nyolc nyert pontig játszanak. A döntő szettet két ponttal kell megnyerni (például: 8-6 vagy 9-7,stb…). A játékosoknak minden game után oldalt kell cserélniük. A döntő szettben akkor kell oldalt cserélniük, ha az össz pont 8 vagy annak többszöröse.

A nyitódobás

A meccset a védekező játékos kezdi, a csapattársának dobja a labdát úgy, hogy az az asztal túloldalán pattanjon, miközben ő az alapvonal mögött helyezkedik el. A nyitódobást végző játékos egyik lábának érintkeznie kell a talajjal a dobás során. A nyitódobást végző játékosnak nem szabad rálépnie vagy átlépnie az alapvonalat. A nyitódobást egy vagy két kézzel is el lehet végezni. Ha mind a két csapat készen áll és a játékvezető is engedélyt adott rá (kézjelzéssel), akkor a nyitódobást végző játékosnak 3 másodperce van elvégeznie a nyitódobást. A nyitódobást végző játékosnak egy lehetősége van érvényes nyitódobást elvégezni. A labda a védekező játékos kezét elhagyva van játékban addig, amíg az adott menet ponttal, újrajátszással vagy szabálytalansággal nem végződik. Ha a nyitás során a labda hozzáér a hálóhoz vagy a Teq asztal széléhez, akkor az ellenfél kap pontot. A nyitódobás során a labdának pattannia kell egyet a másik térfélen, mielőtt azt a védekező játékos csapattársa elkapja. Ha a nyitódobás során egynél többet pattan a labda a másik térfelen, akkor az ellenfél pontot kap. A nyitódobás során az ellenfél összes játékosának a hatszögön kívül kell tartózkodnia. Azoknak a játékosoknak, akik egy oldalon állnak a védekező játékossal legalább 1 méterre kell elhelyezkedniük a dobást végrehajtó játékostól. A nyitódobás során a fogadójátékos és a csapattársa bárhol elhelyezkedhet a pályán, akár a hatszögön belül is. Amint a fogadójátékos elkapta a nyitódobást az ellenfél védekező játékosa beléphet a hatszögön belülre. Minden második megszerzett pont után a másik csapat kap lehetőséget a nyitódobás elvégzésére. A döntő szettben felváltva hajtják végre a csapatok a nyitódobást.

A labda megjátszása

Abban az esetben, ha az ellenfél játékosa dobja a labdát, a játékosok bármely testrészükkel érinthetik a játékszert, beleértve a lábukat is. A csapattárstól érkező labdát a láb térd alatti részével érinteni nem szabad. A labda lepattintása, illetve a labdavezetés nem megengedett. A csapatok maximum háromszor passzolhatnak. Minimum egyszer passzolniuk kell a csapatoknak, mielőtt átjátsszák a labdát. Pattintott átadás lehetséges földön és az asztalon is. Pattintott átadás során csak egyszer pattanhat a labda a földön vagy az asztalon. Csak az irányított dobás vagy ütés számít passznak. A játékosok maximum három másodpercig birtokolhatják a labdát. Labdabirtoklás esetén, a labdát birtokló játékos részére maximum három lépés engedélyezett. A nyitódobás utáni első passzból légidobást dobni nem lehet. Átjátszani a labdát csak akkor lehetséges, ha az már a dobó játékos birtokában van.

Az átjátszás

A játékosok a labdát nem üthetik vissza, egy vagy két kézzel kell átdobniuk az ellenfél térfelére. Az átjátszás során a labdának egyszer pattannia kell az ellenfél térfelén az asztalon. Az átjátszás után, a védekező játékosnak a legrövidebb úton el kell hagynia a hatszöget, és vissza kell állnia az alapvonal mögé úgy, hogy közben nem akadályozza az ellenfél játékosait. Az átjátszás során a játékos semelyik testrészével nem érintheti vagy nyúlhat át a középvonalon, illetve annak képzeletbeli meghosszabbításán sem. A labda átjátszása után a játékosok nem léphetnek rá a hatszög vonalaira, és dobás után azon belülre sem érkezhetnek. Ha az ellenfél elkapta a labdát vagy pontot szereztek az átadásból, a játékosok újra beléphetnek a hatszögbe. Légidobás esetén a hatszögön belülre vagy a vonalra való érkezés is megengedett. Ha az átjátszott labda hozzáér a hálóhoz, majd utána a Teq asztalt is érinti, akkor a visszaadás érvényes. Ha a labda egy vagy két passz után pattan vissza a hálóról a dobójátékos csapatából bármely játékoshoz, akkor mielőtt átjátsszák a labdát egyszer újra passzolni kell. Ha három passz után pattan vissza a labda a hálóról, akkor már nem lehet megjátszani. Az átjátszott labdát az asztalon való pattanás után lehet megérinteni. Ha visszajátszott labdához hozzáér a védekező játékos, de az az ellenfél térfelén pattan, akkor a labdamenet folytatódik. A labdamenet folytatódik abban az esetben, ha a védekező játékos blokkja után, az elkapás előtt csak egyszer pattan a labda a földön vagy az asztalon (pattintott átadás).

Az edgeball

Edge ballnak nevezzük, amikor a labda a Teq asztal élére pattan, és láthatóan irányt változtat. Edge ball után, ha a fogadó játékos elkapja a labdát mielőtt földet érne, akkor a labdamenet mehet tovább. Edge ball után, ha a labdát egyetlen egy játékos sem érinti mielőtt földet érne, vagy a labda semmilyen más felszerelést vagy személyt sem érint a játéktéren belül, akkor ez újrajátszásnak tekintendő, a labdamenetet meg kell ismételni. Közvetlenül az edge ball után, ha a labda a Teq asztal felületére pattan (bármi más megérintése nélkül), akkor a dobó játékos csapata kap pontot. Ha a labda az edge ball után a Teq asztal élére pattan ismét, anélkül, hogy bármi máshoz hozzáérne, akkor azt dupla edge ball-nak tekintjük és a dobó játékos csapata kapja a pontot.

Az újrajátszás

Egy labdamenetet újra kell játszani, ha:

a labda a játék közben az asztal éléről felfele pattan (edge ball) és a visszapattanó labdát egyik játékos sem kapja el;
a labda bármihez hozzáér az asztal felett;
ha a játékvezető vagy az asszisztens megállítja a játékot;
büntetőpont esetén.

A játékot meg kell állítani:

ha valamilyen szabálytalanság történik;
ha egy játékost vagy csapatot figyelmeztetni vagy büntetni kell;
ha a labdamenetet olyan esemény zavarja meg, ami befolyással lehet annak kimenetelére;
sérülés esetén.

Abban az esetben, ha a fent említett esetek észrevétele a pontszerzés után történik a pont érvényes marad.

Pontszerzés

Egy csapat pontot kap:

ha a labdát nem tudják visszajátszani miután az hozzáért az asztalhoz;
ha az asztalt a játékfelület oldala alatt találják el;
ha a labda visszapattan a hálóról a dobó csapat bármelyik játékosához a három passz után;
ha egy játékos vagy bármi, ami a játékoson van, hozzáér az asztalhoz vagy az ellenfél játékosához. Vétlen érintés esetén a játékvezető dönt, hogy kap-e pontot a csapat vagy sem;
a labda eldobását követően bármilyen vétlen kontakt esetén, a játékvezetőnek nem kell pontot adnia;
ha a védekező játékos megszerzi a labdát, vagy ha a labda kétszer pattan vagy bármihez hozzáér a középvonal túloldalán vagy a játéktéren kívül;
ha a játékos által átjátszott labda nem érinti az asztalt;
ha a védekező játékos hozzáér a csapattársaitól érkező labdához.

Azok a szabálytalanságok, melyekért a szabályok szerint büntetőpont járna, nem kerülnek megítélésre a játékvezetők által abban az esetben, ha a dobás eredménye egyértelműen megállapítható volt már azelőtt mielőtt az adott szabálytalanságot elkövették volna.

Duplapont

A dupla pont lehetőséget ad a csapatoknak, hogy egy labdamenetben egy pont helyett kettőt szerezzenek. Dupla pontot egy csapat egy szettben egyszer kérhet. Dupla pontot csak az a csapathat kaphat, aki kikérte azt és sikeresen pontot is szerzett. Egy csapat csak addig kérhet dupla pontot, amíg az adott szetten belül a hatodik pontját el nem érte. A csapatok akár egyszerre is kérhetik a dupla pont szerzésének lehetőségét. A dupla pontot a nyitódobás elvégzése előtt kell kérni. Dupla pont kérését a játékosnak a játékvezető felé kell a megfelelő kézmozdulattal jeleznie. Ha a dupla pontos labdamenet újrajátszással, edge ballal vagy büntetőponttal végződik a dupla pontot nem kérő csapat hibája miatt, akkor a dupla pont érvényes marad a következő labdamenetre is. Ha egy csapat dupla pontot kér és a duplapontos menetben büntetőpontot kap, akkor elveszik a dupla pont lehetősége és az is, hogy az adott szettben újra kikérje azt. Ha az a csapat, aki nem kérte a dupla pontot, megkapja a második büntetőpontját, akkor a dupla pontot kikérő csapat büntetődobáshoz jut. Mivel a büntető dobás mindig egy pontot ér, így a dupla pont nem vonatkozik a büntető dobásra, viszont a duplapont újra kérhető addig, amíg az adott csapat el nem éri a 6 pontot. Dupla pontot a döntő szettben nem lehet kérni.

Büntetőpont

Egy csapat büntetőpontot kap, ha:

visszajátszás közben a dobó játékos bármely testrészével hozzáér vagy keresztezi a hatszög vonalait;
ha a dobó játékos a labda átjátszását követően a hatszög vonalaira vagy azon belül érkezik, kivéve légidobást követő leérkezést;
ha egy játékos bármely testrészével érinti vagy keresztezi a középvonalat, vagy annak képzeletbeli meghosszabbítását;
a nyitódobás során a dobást végző játékos rálép az alapvonalra vagy átlépi azt;
a nyitódobás során a dobást végző játékos egyik lába sincs a talajon;
a nyitódobás során az ellenfél bármely játékosa rálép a hatszög vonalazására vagy bármely testrészével keresztezi azt;
a védekező játékos azelőtt belép a hatszögbe, mielőtt a labdát az ellenfél érintette volna;
a játékos csapattársától kapott labda a lábát a térde alatt érinti;
egy csapat három passzból nem tudja átjátszani a labdát az ellenfél térfelére;
egy játékos három másodpercnél tovább birtokolja a labdát;
egy játékos labdabirtoklás során háromnál többet lép;
egy játékos leüti vagy vezeti a labdát;
a labdát passzolás nélkül játszák át az ellenfélnek.

Ha egy csapat összegyűjt két büntetőpontot, akkor az ellenfél büntetődobáshoz jut.

Büntetődobás

Minden sikeres büntetődobás 1 pontot ér. A büntetődobás során a dobójátékos az oldalvonal mögött helyezkedik el, és onnét végzi el a büntetődobást lövőcsel nélkül, melyet az ellenfél játékosai közül csak az egyik próbálhatja meg elkapni. A fogadó játékos csak akkor léphet be a hatszögön belülre, ha a labda elhagyta a dobó játékos kezét. A dobás során mind a két lábnak érintkeznie kell a talajjal. A védekező játékoson kívül bármelyik játékos elvégezheti a büntetődobást, az ellenféltől pedig bárki megpróbálhatja elkapni azt, kivéve a védekező játékos. Ha a védekező játékos elkapja a büntetődobást, a labdamenet folytatódik. Ha a védekező játékos nem kapja el a büntetődobást, miután az érintette az asztalt akkor a büntetőt elvégző csapat pontot kap. Büntetődobás során, ha a fogadó játékos olyan hibát követ el, amelyért a fogadó játékosnak büntetőpontot kell kapnia (pl.: hamarabb belép a hatszögön belülre vagy keresztezi a középvonalat), akkor ebben az esetben a büntetőpont helyett pontot kell adni a dobó játékos csapatának. Ha a dobó játékos elhibázza a büntetőt, akkor egyik csapat sem kap pontot és a játék folytatódik tovább a játéknak megfelelő dobással. Büntetődobás elvégzésére csak egy lehetőség van. Ha a büntetődobás végrehajtása közben a dobó játékos bármilyen szabálytalanságot követ el, akkor elveszíti a pontszerzés lehetőségét és a menet újrajátszással folytatódik. Ha a büntetődobás edge ballal vagy olyan dobással végződik, amely során a labda nem pattan az asztalon vagy a hálóhoz ér, akkor nem kell pontot adni és a menet a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik.

Térfél választás, meccskezdés

A térfél- és a kezdés választását érmefeldobással döntik el a csapatok és a játékvezető. Az éremfeldobás győztese dönti el, hogy térfelet vagy kezdést választ. A forgásirány határozza meg egy csapaton belül a védekező játékosok sorrendjét; mindegyik játékosnak kell védekező játékosnak lennie; egy játékos csak akkor lehet újra védekező játékos, ha az összes csapattársa volt már védekező játékos; minden érvényes negyedik menet után kell védekező játékost cserélni. Az első game-ben a nyitást kezdő csapat a következő game-ben a fogadó lesz. A csapatok game-enként térfélcserével játszanak, azaz amelyik csapat az asztal egyik oldalán kezdte a game-et a következőt a másik oldalon kezdi. A döntő szettben ismét pénzfeldobással dönt a játékvezető a kezdődobásról és a térfélválasztásról a meccs kezdéséhez hasonló módon.

A qatch fajtái

Beach qatch Los Angelesben

A qatch-nek két fajtája van: terem és beach, amelyeknek a szabályai teljesen megegyeznek.

Világranglista számítás

Qatch Szeged Challenger Cup

A világranglista csapatok listája a teljesítményük szerint. Van egy nemzetközi és egy klub világranglista, amelyeken belül külön van férfi és női lista. A csapatok úgy szerezhetnek világranglista pontokat, ha részt vesznek Qatch versenyeken. Minél magasabb a szorzótényezője egy versenynek, annál több pontot lehet szerezni.

Klub világranglista

Világranglista pontot az első 10 csapat szerez. A pontok száma a végső helyezésen múlik, illetve az is számít, hogy az adott versenyen mennyi csapat és nemzet vett részt.

Egy versenyen az első 10 csapat kap pontokat a következők szerint:

1. helyezett 10

2. helyezett 9

3. helyezett 8

4. helyezett 7

5. helyezett 6

6. helyezett 5

7. helyezett 4

8. helyezett 3

9. helyezett 2

10. helyezett 1

Szorzótényezők a résztvevő nemzetek száma alapján:

1 résztvevő nemzet 1,00

2 résztvevő nemzet 1,25

3 résztvevő nemzet 1,50

4 résztvevő nemzet 1,75

5+ résztvevő nemzet 2,00

Szorzótényezők a résztvevő csapatok száma alapján:

10 résztvevő csapat 1,00

11 résztvevő csapat 1,10

12 résztvevő csapat 1,20

13 résztvevő csapat 1,30

25 résztvevő csapat 2,50

stb.

A csapatokat a klub versenyeken szerzett pontok alapján rangsorolják. A legtöbb pontot szerzett csapat lesz az első helyen rangsorolva és így tovább.

Ha kettő vagy több csapatnak azonos pontja van, akkor

az a csapat lesz előrébb rangsorolva, amelyiknek az adott versenynaptári évben jobb eredménye van;

az a csapat lesz előrébb rangsorolva, amelyik kevesebb versenyen vett részt.

Ha a csapatoknak ugyanannyi pontjuk van, az adott versenynaptári évben ugyanaz a legjobb eredményük és ugyanannyi versenyen vettek részt, akkor ezek a csapatok ugyanabba a pozícióba lesznek rangsorolva.

Azok a csapatok, amelyeket kizárnak egy versenyről, nem kapnak világranglista pontot az adott eseményért és nem adják hozzá őket a világranglistához sem. Az összes csapat, amely befejezett egy versenyt, de nem végzett a legjobb 10 csapat között, hozzá lesz adva a világranglistához 0 ponttal.

A világranglista szerint a kontinensek legjobb csapatai meghívást kapnak a World Qatch Beach/Indoor Games-re.

Nemzeti világranglista

Ha egy játékosnak kettő vagy több nemzetisége van (útlevél), akkor a játékosnak kötelező nyilatkoznia arról, hogy melyik nemzetiséget szeretné képviselni. A játékosoknak van lehetőségük arra, hogy nemzetiséget váltsanak, még akkor is, ha korábban már képviseltek egy másik országot. Ha az adott játékos az utolsó nemzetközi meccséhez képest 1 évig nem szerepelt egyetlen nemzetközi mérkőzésen sem, akkor 1 év eltelte után pályára léphet egy másik nemzeti csapatban.

A világbajnokságon a résztvevő csapatok száma határozza meg a megszerezhető világranglista pontokat, például:

Egy 16 csapatos világbajnokság esetén a következők szerint osztják a pontokat:

1. helyezett 16

2. helyezett 15

3. helyezett 14

4. helyezett 13

5. helyezett 12

10. helyezett 7

16. helyezett 1

Szorzótényezők a végső helyezés szerint:

1. helyezett 2,00

2. helyezett 1,75

3. helyezett 1,50

4.-től a 8. helyezettekig 1,25

9. helyezettől 1,00

A válogatottakat a világbajnokságon szerzett pontok alapján rangsorolják. A legtöbb pontot szerzett válogatott lesz az első helyen rangsorolva és így tovább.

Ha kettő vagy több válogatottnak azonos pontja van, akkor ezek a válogatottak ugyanabba a pozícióba lesznek rangsorolva.

Azok a válogatottak, amelyeket kizárnak egy világbajnokságról, nem kapnak világranglista pontot az adott világbajnokságért.

Egyéni világranglista

Bár a Qatch egy csapat sport, így az egyéni ranglista alapján nem lehet egyetlen eseményre sem kvalifikálni, de így nyomon lehet követni az egyéni teljesítményeket is. Egy játékos egy versenyen a csapata által elért összpontszámának 1/3-át vagy 1/4-ét kapja meg az egyéni ranglistán.

Klub világranglista

Nemzeti világranglista

Qatch világranglista - Nemzeti
Helyezés	Ország	Pontszám
1.	Magyarország	32
2.	Szerbia	26,25
3.	Oroszország	21
4.	Portugália	16,25
5.	Románia	15
6.	Montenegró	13,75
7.	Ukrajna	12,5
8.	Horvátország	11,25
9.	Bosznia és Hercegovina	8
10.	Lengyelország	7
11.	Egyiptom	6
12.	Görögország	5
13.	Észak Macedónia	4
14.	Ciprus	3
15.	Pakisztán	2
16.	Csehország	1