|
== Története ==
A József Attila Kör a 70[[1973]]-esban éveka közepén, az[[Magyar Írószövetség]] ifjúsági tagozataként jött létre (Fiatal Írók József Attila Köre (FIJAK)).<ref>[https://litera.hu/magazin/tudositas/lazado-kamasz.html Lázadó kamasz? JAK születésnap a PIM-ben, 2004. 03. 27. 18.00], Litera.hu, 2004. március 29.</ref> Tevékenységének erős pártfelügyelet alatt leginkább a [[Mozgó Világ]] folyóirat adhatott teret. Az 1980-as években olyan szerzők voltak elnökségében, mint Csengey Dénes, Szilágyi Ákos, Lezsák Sándor vagy Tamás Gáspár Miklós - ekkor a JAK is a rendszert bosszantó, de megtűrt szervezetnek számított. A narancssárga borítójú JAK-füzetek publicitáshoz segítettek a "rendes" kiadóknál esélytelen szerzőket (Balaskó Jenő, Radnóti Sándor, Hekerle László, Szörényi László, Elek István), csoportokat (Lélegzet, Fölöspéldány, Jelenlét) vagy témákat (homoszexualitás, lásd Géczi János Vadnarancsok).<ref>[https://magyarnarancs.hu/film2/jozsef_attila_kor_kerekcsere_menet_kozben-57982 József Attila Kör: Kerékcsere menet közben], Magyar Narancs, 1997/37</ref>
A nagyobb szólásszabadság védelmében [[1980]]–[[1981]] fordulóján a FIJAK tagsága körében már egy erős autonómiatörekvés bontakozott ki, amit a kör fiatal vezetése bátran képviselt is, erre válaszként az Írószövetség vezetősége [[1981]]. [[március 11.|március 11]]-én közölte a kör vezetőségével, hogy a FIJAK működését felfüggesztik. A JAK hosszas egyeztetések, tárgyalások, majd kompromisszumok árán [[1981]] júliusában alakulhatott újjá. A József Attila Kör saját folyóiratot nem indíthatott ugyan, viszont [[1982]]-ben megjelenhetett a [[JAK-füzetek]] első kötete ([[FASÍRT]], avagy viták a „fiatal irodalomról”; az összeállítást [[Dérczy Péter]] szerkesztette).
|
