„Kalevala” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
|||
40. sor:
'''A világ teremtésével''' kezdődik, a kereszténység finnországi térhódításával zárul. Két törzs: Kalevala és Pohjola (Dél és Észak) küzd egymással folyton folyvást. A végén [[Vejnemöjnen]], a dalos, Ilmarinen, a kovács és Lemminkaeinen hazája, Kalevala, győz. Észak leányának hatszor(!) kérik meg a kezét. Négy rabló- és bosszúhadjáratot vezetnek Pohjolába. Megülnek két nagy ünnepet, egy lakodalmat és egy medvetort; építenek két kantelét: egyet csukacsontból, a másikat nyírfából. Gyógyítanak: vérzést állítanak, égést csillapítanak, betegséget orvosolnak. Független szál a Föld bevetése, a Nagy tölgy, Joukahainen és Aino-huga regéje, a Kullervo-énekek, Marjattáról és fiáról (Mária-Jézus) rege.
Lönnrot kivette szövegéből a keresztény jelleget, a jelenre utalást. Változtatta a hősök és kaland-helyek nevét. Különböző műfajokat vegyített.<ref>Satu Apo: A finn népköltészet / Elias Lönnrot és a Kalevala 70-71. o. [[Finn irodalom / Népköltészet]]</ref> A Régi-Kalevala (1835) 3%-a nem ősköltészet-eredetű.<ref>Vaeinö Kaukonen vizsgálata kimutatta eredetét, és: minden harmadik soron változtatott. 71. o.</ref> Europaeus, D.E.D., Inkeriben járt gyűjtő, 1855-ben panaszkodik,
Ki ne ismerné [[Vejnemöjnen]]t, az eposz főhősét, neve szerint a csendes víz istenét, „minden idők énekesé”-t. Olyan világ ez, melyben az emberek nemcsak gyönyörködnek az ének szépségében, hanem hisznek annak varázserejében is.
| |||