„Zsolozsma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
Pytd (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{SN|indok=elfogult fogalmazás}}
{{forma}}
[[Fájl:BenedictineVespers.jpg|thumb|right|300px|Zsolozsmázó [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[bencések|bencés]] [[
A '''zsolozsma''': az imaórák liturgiája (→hórák), Isten népének hivatalos és közösségi imája; végzése az Egyház legfontosabb feladatainak egyike. – ''1. Szómagyarázat.'' Czuczor szerint a szó a gör-lat ''celeusma'' ‘parancs, cselekvésre nógatás’ szóból származik. – Nevei: ''breviarium,'' ‘rövidítmény’, ismétlődő részeinek rövidítése alapján a 11. sz-tól; ''missa vespertina'' ‘esti mise’, a szentmisével való kapcsolata alapján;''officium divinum'' ‘isteni kötelesség’, ''officium ecclesiasticum'' ‘egyházi kötelesség’,''agenda'' ‘elvégzendő imádság’ kötelező volta alapján; ''opus Dei'' ‘Isten műve’, ''opus divinum'' ‘isteni mű’, ''divina psalmodia'' ‘isteni zsoltározás’ Istenre irányultsága alapján;''preces horariae'' ‘hóránkénti (3 óránkénti) imádság’ az idővel való kapcsolata alapján;''preces canonicae'' ‘kánoni imádságok’, ''horae canonicae'' ‘kánoni imaórák’ szabályozottsága alapján; ''sacrificium laudis, hostia laudis,'' ‘dicséret áldozata’;''sacrificium labiorum'' ‘ajkak áldozata’ a ''Zsid 13,15'' alapján; ''szünaxis–collecta'' (ti''. collectio fidelium'') ‘imádságos összejövetel’ a közösségi jellege alapján.
A zsolozsma változatai a ''szerzetesi zsolozsmák'' (amelyek szerzetesrendenként változnak, de csak a [[bencések|benedekrendieké]] és a [[Domonkos-rend|dominikánusoké]] különbözik lényegesen) és az ''egyházmegyei zsolozsmák'', amelyek közül néhány (pl. a [[Mozarab liturgia|Mozarab]] zsolozsma Toledo környéken és [[Szent Ambrus]] zsolozsmája Milánó környéken) fennmaradt az első évezredből. Az egyházmegyei zsolozsmákat Szt. [[V. Piusz pápa]] egységesítette és adatta ki [[1568]]-ban ''Quod a nobis'' kezdetű bullájával.
A [[Breviárium|''Breviarium'']] rövidített kiadást jelent és arra utal, hogy az ismétlődő részekből csak a kezdőszót nyomtatja ki.
21. sor:
éjszaka meg hűségedet.
Az apostolok és az első keresztények rendszeresen imádkoztak a nap kilencedik órájában (d.u. 3) (Ap.Csel 3:1, 10:30) valószínűleg Jézus halálának emlékére. Hasonló időhöz kötött imádság volt az éjszakai vigília, amikor Jézus
=== Szent Benedek Regulája ===
Az első dokumentum, amely leírja a zsolozsmát, lényegében abban a formában, ahogy szent [[X. Piusz pápa|X. Pius pápa]] idejéig fennállt ([https://bences.hu/data/files/regula_magyar.pdf Szent Benedek Regulája] 8–20. fejezete). A regula tartalmazza a zsolozsma minden elemét, beleértve a nyolc imaórát, zsoltárokat antifonával es gloriával, szentírási olvasmányokat, himnuszokat, válaszos imádságokat és könyörgéseket. A regula utal az egyházi évhez igazodó vagy a szentek ünnepeihez igazodó zsolozsmákra. Abban az időben valószínűleg nem több mint egy tucatnyi szentet ünnepeltek zsolozsmával.
=== Nagy Szent Gergely (540 - 640) ===
46. sor:
=== VI. Pál pápa ===
VI. Pál pápa a zsolozsmát az ortodox egyházak Horologiuma mintájára Imaórák
== A zsolozsma mint könyv ==
| |||