„Adatbázis-kezelő rendszer” változatai közötti eltérés

a
Helyesírás javítás
a (Ugyan a MariaDB a MySQL forkja, de szerintem mostanra az eltérések már indokolják az említését.)
a (Helyesírás javítás)
Manapság a legfontosabb intézményi [[információs rendszer]]ek alapját maguk az adatbázisok alkotják, ugyanakkor tipikusan objektumorientált programozási nyelveken írt alkalmazások használnak relációs adatbázisokat. Ezt a fajta tudathasadást egy öszvér megoldással igyekeznek napjainkban áthidalni úgy, hogy objektumszerűen lehet elérni relációs adatbázistartalmakat. Erre, mint tudjuk, a logikai adatbázis fogalma eleve lehetőséget ad. Ennek mikéntjét szabványban is rögzítették; ez az [[SQL]] legújabb változata (hívják ezt OQL-nek, SQL3-nak, SQL99-nek stb.).
 
A fejlődés persze azóta sem állt meg, bár lényegesen lelassult. [[Tim Berners-Lee]], az Internet atyja, 1999-ben hirdette meg a [[Szemantikus Web]] programját, amely többek között az [[XML]] nyelv általános elterjédéséhezelterjedéséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan megjelentek az első ún. XML dokumentumokra épülő adatbázisok. Az [[XML]] adatbázisok alapvetően nem, vagy nem tipikusan [[XML]] struktúrákban tárolják az adatokat (ez felesleg helypazarlás lenne) – ismét nem a fizikai, hanem kizárólag a logikai adatbázis felépítése változott meg. Az [[XML]] dokumentumok lekérdezésére létrehozták a [[W3C]] konzorcium ajánlásaként az [[XQuery]] és [[XPath]] lekérdezőnyelveket. Az [[XML]] alapú adatbázisok elterjedéséhez az adja az alapot, hogy az uralkodó trendek szerint ma nem a felhasználók, hanem szoftverek, [[szoftverügynök]]ök állítanak elő és dolgoznak fel automatikusan és félautomatikusan lekérdezéseket. Az [[XQuery]] és [[XPath]] alapú megoldások az ilyen jellegű elvárásoknak sokkal jobban megfelelnek, mint a főleg emberi intelligenciát igénylő [[SQL]] alapú rendszerek.
 
== Jelenleg elérhető termékek ==
1

szerkesztés