„Zef Jubani” változatai közötti eltérés

a
Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében
a (Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében)
 
A shkodrai francia konzullal közösen gyűjtött észak-albániai népdalok közül több bekerült Hecquard 1858-ban ''Histoire et description de la Haute Albanie ou Guégarie (’Magas-Albánia vagy Gegföld története és leírása’)'' címen megjelent könyvébe.{{refhely|Dhrimo 1984|:40–41.;|Elsie 2010|:217.;|Elsie 2013|:225.}} A Jubani által gyűjtött dalok eredeti feljegyzéseinek egy része az 1866. január 13-ai shkodrai árvíz során megsemmisült.{{refhely|Elsie 2010|:217.;|Elsie 2013|:225.}} Az őt ért kár ellenére tovább dolgozott, és 1871-ben Triesztben megjelentette könyvét ''Raccolta di canti popolari e rapsodie di poemi albanesi (’Albán népdalok és verses rapszódiák gyűjteménye’)'' címen. A kötet az első albán szerkesztette, népköltészeti alkotásokat is tartalmazó antológiaként vonult be az albán művelődéstörténetbe. A könyvben általa gyűjtött folklóralkotásokat – hősénekeket, népdalokat, szokásdalokat, siratóénekeket stb. – adott közre, de helyet szorított a Hecquard által már publikált népdaloknak, [[Pjetër Bogdani]] 1685-ös ''Cuneus Prophetarum'' című munkájának, valamint néhány népi muszlim ([[bejtedzsi irodalom|bejtedzsi]]) költő versének is.{{refhely|Dhrimo 1984|:40–41.;|Elsie 2010|:217–218.;|Elsie 2013|:225.}} A könyv bevezetőjében adta közre politikai elgondolásait, amelyekben az albánok egységéért szállt síkra, a közös származástudat és anyanyelv nemzetegyesítő erejét hangsúlyozta.{{refhely|Niederhauser 1977|:192.}} Emellett a kötetben nagy terjedelemben bemutatta az általa kidolgozott [[albán ábécé]]t, amely a [[latin ábécé|latin íráson]] alapult ugyan, és igyekezett az albán nyelv hangtani jellegzetességeit is megragadni, de az alapbetűkhöz illeszthető [[diakritikus jel|diakritikus mellékjelekkel]] már kevésbé volt praktikusnak mondható.{{refhely|Elsie 2013|:225.}} Az ábécé bemutatása mellett egyúttal közreadta az [[albán nyelv]] leíró nyelvtanát is. Olasz címe ellenére a szövegeket albán nyelven – és saját ábécéjével – adta közre, csak a bevezetések, áttekintések és a magyarázó kiegészítések íródtak olaszul.
 
Jubani belekezdett [[Kasztrióta György albán fejedelem]] – vagy ismertebb nevén Szkander bég – élettörténetének megírásába is, de kézirata befejezetlen maradt.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:130.;|Elsie 2013|:226.}} Más forrásokból tudni, hogy verseket is írt, de életművéből csak két költemény maradt fenn: az egyiket [[Dora d’Istria|Dora d’Istriának]]{{Wd|Q463521}} ajánlotta, a másik pedig szintén az oszmán hadak tengerével szembeszálló Kasztrióta György hőstetteiről szólt.{{refhely|Elsie 2010|:218.;|Elsie 2013|:226.}}
 
Jubani életét és munkásságát [[Jup Kastrati]]{{Wd|Q13040436}} dolgozta fel 1987-ben megjelent monográfiájában.{{refhely|Elsie 2010|:226.;|Elsie 2013|:233.}}
6 166

szerkesztés