„Antropozófia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
Az '''antropozófia ez hát nem igaz sajnálom most kakiltam az előbbKAKIA'''[[Fájl:First Goetheanum.jpg|bélyegkép|300px|jobbra|Az első Goetheanum]]▼
[[Rudolf Steiner|Rudolf Steinedr]] (1861–1925), az antropozófia megalkotója kezdetben a [[Teozófiai Társulat]]ban tartott előadásokat a múlt század első éveiben, mert érzékfeletti kutatásainak befogadásához itt talált alkalmas közönséget. Később a társaság német szekciójának vezetője is lett, és egyre többen látogatták előadásait. Ezek tartalmáról azt mondta, hogy mindig saját kutatási eredményein, személyesen megvizsgált tapasztalatain alapulnak. A teozófiai társulattal akkor szakított, amikor annak vezetői egy indiai kisfiúról, [[Jiddu Krishnamurti]]ról azt kezdték terjeszteni, hogy ő az újratestesült [[Jézus|Krisztus]]. Steiner élesen szembeszállt ezzel az állásponttal, a társaságból kilépett, és [[1912]]-ben megalakította az Antropozófiai Társaságot, amelyben haláláig tevékenykedett.▼
▲[[Fájl:First Goetheanum.jpg|bélyegkép|300px|jobbra|Az első Goetheanum]]
▲[[Rudolf Steiner]] (1861–1925), az antropozófia megalkotója kezdetben a [[Teozófiai Társulat]]ban tartott előadásokat a múlt század első éveiben, mert érzékfeletti kutatásainak befogadásához itt talált alkalmas közönséget. Később a társaság német szekciójának vezetője is lett, és egyre többen látogatták előadásait. Ezek tartalmáról azt mondta, hogy mindig saját kutatási eredményein, személyesen megvizsgált tapasztalatain alapulnak. A teozófiai társulattal akkor szakított, amikor annak vezetői egy indiai kisfiúról, [[Jiddu Krishnamurti]]ról azt kezdték terjeszteni, hogy ő az újratestesült [[Jézus|Krisztus]]. Steiner élesen szembeszállt ezzel az állásponttal, a társaságból kilépett, és [[1912]]-ben megalakította az Antropozófiai Társaságot, amelyben haláláig tevékenykedett.
Steiner élete utolsó hónapjaiig fáradhatatlanul tartotta előadásait a legkülönbözőbb témákban (fizika, kémia, biológia, történelem stb.).
19 ⟶ 16 sor:
Az antropozófia tehát mindenekelőtt egy megismerési út, amelynek eredményei átfogó rendszert, világnézetet alkotnak. Ennek átlátása az antropozófusoknak is nehézségekbe ütközik. Az antropozófia mint világnézet elismeri a teremtést és az evolúciót is, sőt a teremtés, a teremtő lények fejlődéséről (involúciós és evolúciós szakaszok váltakozásáról) beszél. Az antropozófusok szerint a fizikai tényekre (például [[törzsfejlődés]], [[öröklődés]], [[táplálkozás]], [[Emlékezet|emlékezés]], [[gondolkodás]], [[akarat]] működése, alvás, [[álom]], [[Naprendszer]] keletkezése és alakulása stb.) adott magyarázataik nem rosszabbak a természettudomány által adott magyarázatoknál. Sőt, úgy gondolják, mivel nézetük a lét sokkal nagyobb területének érzékelésén alapul, magyarázataik valószínűsíthetően közelebb állnak a valóság teljesebb megértéséhez, mintha csak a természettudományosan is elismert érzékelésre, gondolkodásra és fizikai eszközökre hagyatkoznának.
[[Fájl:SIG-SHR-970-p1030037.jpg|bélyegkép|srgav]]
Az antropozófia a teozófiával ellentétben a nyugati gondolkodásban, nem [[hinduizmus|hindu]] és [[buddhizmus|buddhista]] tanokban gyökerezik. Megismerési útja alapvetően a gondolkodás megerősítésével kezdődik, melynek során maga a gondolkodás válik belsőleg megfigyelhetővé. Ezzel egyúttal a gondolkodás belső (érzékfeletti) észlelőszervvé változik, amellyel a fizikai valóságon túli lét válik megfigyelhetővé.
| |||