„Rákosi Jenő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
1864. első felében írta meg ''V. László'' című drámáját, második felében az ''Aesopus''-t; ez 1866. október 14-én került először színre ez a romantikus dráma a [[Nemzeti Színház]]ban ([[Győr]]ött egy nappal előbb adták) és határozott sikert aratott. A fiatal író mint a magyar dráma úttörője tűnt fel és csakhamar szoros barátságba lépett az irodalom és közélet nevezetességeivel.
1867 márciusában a [[Pesti Napló]] kötelékébe lépett,<ref>[http://mek.oszk.hu/12400/12491/12491.pdf Papp Ferenc: Rákosi Jenő a hírlapíró, 1924]</ref> amely akkor a [[Deák-párt]] orgánuma volt. [[Kemény Zsigmond]] báró hívta a laphoz munkatársául, aki Rákosi ''Régi dal régi dicsőségéről'' című darabjának bírálója volt az Akadémiánál, nem annyira azért, hogy foglalkoztassa, mint inkább, hogy színművek írására anyagi gondoktól független helyzetet nyújtson neki. Igy lett Rákosi újságíró. A Pesti Naplóban a „Bécsi dolgok" című rovatot vette át, örökébe lépvén [[Salamon Ferenc (történész)|Salamon Ferencnek]]. E rovat ismertető és polemikus cikkeiben végigharcolta a [[kiegyezés]]t és élénk tollával, aktuális stílusával igen népszerűvé tette a rábízott rovatot. Pár hónap múlva, külön tiszteletdíjjal, már vezércikkeket is íratott vele Kemény. Emellett nagy része volt a [[Borsszem Jankó (folyóirat)|Borsszem Jankó]] megalapításában (1868. január 5.), ahol magyar-deák makaróni versei egy időben nagyon kapósak voltak. Bár így igen tevékeny hírlapíró lett, a szépirodalomhoz se lett hűtlen. Foglalkozott Shakespeare-fordítással is és a Magyar Shakespeare-ben négy fordítás jelent meg tőle a Kisfaludy-társaság kiadásában, a ''[[Felsült szerelmesek]]'', az ''[[A windsori víg asszonyok]]'',<ref>[http://mek.oszk.hu/04500/04562/html/magyar.htm Shakespeare: A windsori víg asszonyok (Fordította: Rákosi Jenő)]</ref> az ''[[Ahogy tetszik]]''
1869-ben a [[Kisfaludy Társaság]] is tagjai közé választotta és ott székét ''Szép Ilonka'' c. drámai költeményének egy felvonásával foglalta el.
91. sor:
*''A kis Kelemen története''; Singer-Wolfner, Bp., 1895
*''Az ezredév ünnepe. Látomány egy felvonásban''; Budapesti Hírlap Ny., Bp., 1896
*''A bolond. Mese''; zene Szabados Béla, szöveg Malonyai Dezső elbeszéléséből Rákosi Jenő; Budapesti Hírlap, Bp., 1898
*''A krakói barátok. Színmű''; Budapesti Hírlap, Bp., 1902
*''Tágma királyné. Tragédia az ősidőkből''; Budapesti Hírlap, Bp., 1902
| |||