„Patay Pál (lelkész)” változatai közötti eltérés

A gimnáziumot [[Gyönk]]ön és [[Nagykőrös]]ön végezte 1907-ben. A Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett teológiai diplomát 1911-ben, majd egy évig a [[glasgow]]-i egyetem hallgatója volt. 1912 és 1919 között vallásoktató lelkészként működött Budapesten. 1915-ben bölcsészdoktorrá avatták a budapesti tudományegyetemen, 1918 őszén a Budapesti Református Teológiai Akadémián az egyháztörténet magántanára lett. A forradalmak alatt a [[Victor János]] által vezetett Új Reformációt az Új Magyarországban című felhíváshoz csatlakozott, egy beszéde miatt rendelkezési állományba került 1919 és 1921 között, amíg fegyelmi ügye tartott. Ezt követően segédlelkész lett 1923-ig, utána 1929-ig vallásoktató lelkészként dolgozott. A debreceni tudományegyetemen 1928 júniusában teológiai doktori képesítést nyert. 1929-től 1963-as nyugalomba vonulásáig a budapesti Külső-Ferencváros-[[Tisztviselőtelep (Budapest)|Tisztviselőtelep]]-i egyházközség lelkipásztora volt. Baleset áldozata lett.<ref>Lásd például Magyar Nemzet, 1971. május 29., 6. („Nem adta meg az elsőbbséget Pápes Béla 40 éves tehergépkocsi-vezető a Nagyvárad téren, és a kijelölt gyalogátkelőhelyen halálra gázolta dr. Patay Pál 83 éves nyugdíjast.”)</ref>