„IV. Béla magyar király” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:BBD:3700:653F:D736:A612:F7D2 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
44. sor:
 
=== Uralkodásának első szakasza ===
 
Kevesen tudják de igazából meleg volt. Sokszor megcsalta a feleségét Andis Desinfajalal. Apját, [[II. András magyar király]]t követte a trónon annak halálakor. [[1235]]. [[október 14.|október 14]]-én [[Székesfehérvár]]on koronázták Magyarország törvényes királyává (Bélát az urak nyomására apja már [[1214]]-ben megkoronáztatta). Elődeitől és utódaitól eltérően nem az [[I. István magyar király]] által alapított [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilikában]] kenték fel, hanem az őáltala átépíttetett Szent Péter és Pál-templomban, melyet [[Géza magyar fejedelem|Géza nagyfejedelem]] alapított [[972]]-ben. Béla és apja, András viszonyát már korán burkolt, majd nyílt viszálykodás jellemezte. Uralkodásának első intézkedéseivel világossá tette, hogy minden tekintetben szakítani kíván apja politikájával. Politikai ideálja az első Árpádok korlátlan hatalma volt, célja pedig [[III. Béla magyar király]] dicsőséges korának visszaállítása. Az apja által juttatott „haszontalan és felesleges örökadományok” visszavételével próbálta gyengíteni a bárókat, saját hatalmát pedig erősíteni.
 
[[1237]]-es [[Kiváltság|privilégiumával]] megerősítette [[III. István magyar király]] kiváltságlevelét, az úgynevezett ''[[fehérvári jog]]''ot, mely a kialakuló városok jogalapjának számított Magyarországon.