„Kopoltyú” változatai közötti eltérés

20 bájt hozzáadva ,  8 hónappal ezelőtt
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
A kagylók esetében jól nyomon követhető a kopoltyú fejlődése, szinte minden lépcsőfoknak van élő képviselője. A kopoltyú alakja és szervezettsége olyan mértékben jellemző a kagylók törzsfejlődésére, hogy a recens kagylókat alapvetően a kopoltyúk alapján osztályozzák. Négy alap kopoltyútípus létezik, a ''protobranchia''-, ''filibranchia''-, ''eulamellibranchia''- és ''septibranchia''-típusok. Magyarul ''levélkopoltyú'' (vagy ''fésűskopoltyú''), ''fonalkopoltyú'', ''lemezkopoltyú'' és ''kopoltyúválaszfalas'' formák.
 
A törzsfejlődésileg első alak a levél- vagy fésűskopoltyú. Közvetlen bizonyíték ugyan nincs rá – ritkán fosszilizálódik –, de a [[kambrium]] elején fellépő kagylófélék ilyennel rendelkezhettek. E név a jellemző alakból ered, általában oldalanként egy nyélen ülő, a levelek erezetére emlékeztető fésűszerű képlet. Ez erősen emlékeztet a halak kopoltyúinak egy-egy rétegére. A fonalas kopoltyúk a kambrium és [[ordovícium]] fordulóján jelentek meg. Hosszan elnyúló, akár elágazó nyélen ülnek. Felületük jóval nagyobb a levélkopoltyúnál, de kisebb, mint a lemezkopoltyúé. Ez utóbbinál ugyanis a fonalakat keresztszalagok kötik össze és alakítanak ki nagy, egységes felületeket. A [[devon (időszak)|devon]]tól kezdve bizonyított a léte. A válaszfalas kopoltyú egyfajta redukció, és viszonylag ritka. A kopoltyú – mint a gázcsere (inkább légcsere) helyének egy területre összpontosulása – szükségessé tette a hatékony keringési rendszer kialakulását, így a kagylóknál található az első valódi [[szív]].
 
=== Csigák ===
Névtelen felhasználó