„Bölcsek köve” változatai közötti eltérés

A '''bölcsek köve''' (''lapis philosophorum'' vagy ''philosophicum'') az „ultima materia”, az [[alkímia|alkimisták]] által végrehajtott kémiai reakciók képzeletbeli végterméke, mellyel – a „materia primá”-ból – többek között [[arany (kémiai elem)|arany]]at is lehet készíteni. A bölcsek köve az alkimisták hite szerint képes bármely anyagot [[arany (kémiai elem)|arannyá]] változtatni, visszaadni a [[fiatalság]]ot, [[Üdvösség|örök életéletet]]et biztosítani, stb.

Az alkimisták hittek abban, hogy egy [[fehér]] [[fémFémek|fémet]]et [[tingálás]]sal [[sárga]] minőségűvé tehetnek. A [[Zedler lexikon]] szerint (1735/XI. 103. hasáb) a bölcsek kövével előállított ''filozófusi arany'' [[vörös]]ebb és finomabb, mint a természetes. [[1677]]-ben [[Ausztria|Ausztriában]] vertek [[dukát]]okat alkimisztikus aranyból, de ezek aranytartalma csak 44%-os volt, a fennmaradó rész [[ezüst]] és [[réz]] volt.

Az [[alkímia]] szemlélete hatott a [[heraldika|heraldikára]] is. Sir [[George Ripley]] ''Cantilena'' című művében [[allegória|allegorikusan]] írja le a [[színek (heraldika)|színek]] játékát, melyet egy asszony bőrének elszíneződéséhez hasonlít. Az emberi [[Bőr (biológiaanatómia)|bőr]] színét később Sir [[John Ferne]] is felsorolta a saját [[színjelölési módszer]]ei között. Ezen szimbolikus szemléletből eredhet több [[nemheraldikus színek|másodlagos heraldikai szín]] is. Tehát a színek heraldikai szemlélete az alkímiától már a [[15. század]] elején is támaszt kaphatott.