„A fehér ló mondája” változatai közötti eltérés

"Magóg király pedig - akit ''"a szittyák urának"'' hívnak - Jafet utódként szerepel. Hogy esetleg mekkora lehetett birodalma, jelzi, hogy míg a perzsa II. Kürosz király (Kr.e. 601-530) - Babilon meghódítója - a szkíták elleni küzdelemben, a mai Üzbegisztán-Kazahsztán határa mentén esik el, addig I. Dareiosz (Kr.e. 550-487), ezt a sérelmet a ''"Dunán átkelve"'' kívánja megbosszulni, de ő is katasztrofális vereséget szenved eleinktől. Ezzel összhangban Hérodotosz (Kr.e. 484-425) a Kárpát-medencébe helyezi Szkítia nyugati határát, amit a ''Tarih-i Üngürüsz'' is alátámaszt: ''"Amikor abba e tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön beszélnek"'' (A hősregében, a jóval Attila előtt bejövő Hunor népe talál rokon őslakosokat)''.'' Huszka József (1854-1934) szerint ezen régestelen-régi Kárpát-medencei jelenlétünk dél felé is kihatott. ''A magyar turáni ornamentika'' ''története'' című művében írja: "''Mikéné, Thirint, Kréta, Ciprus görögök előtti lakossága a hun-avar-magyar régi iparművészet emlékeinek a műformáival élt"'' (...) DrPap Gábor, a ''Mondai őstörténetünk Nimródtól Attiláig'' című, világhálón megtekinthető előadásában Magóg szellemiségét a Nimród-vallás egy későbbi változataként fogja föl, így oldva a két király közti látszólagos ellentmondást. (....) Kasler Miklós, Dr. Neparáczki Endre és Dr. Török Tibor genetikai vizsgálatai alátámasztják, hogy eleink kiinduló összetevői Közép- és Belső-Ázsiából erednek. Ezek a szittya (vö.: Nimród-Magóg), azon belül nagyobbrészt szabír (vö.: Magyar), továbbá jelentős ótörök, kisebb-részt ómongol jellegek, később iráni, illetve kaukázusi hatásokkal ötvöződnek (vö.: Hunor) és ezen eredmények lényegében egybevágnak Dr. Bíró András Zsolt antropológusnak, a bugaci Kurultáj életrehívójának következtetéseivel. Érdekes, hogy a bajorok, lengyelek, szlovákok, észtek is szegről-végről szkíták, mégis ezt a lehetőséget talán az oroszok becsülik meg a leginkább (vö.: Alexander Dugin új-szkíta turán-barát Eurázsia-eszményével)." (Csiba Zsolt: ''A Csodaszarvas'')