„Ferencváros vasútállomás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
21. sor:
A MÁV által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült [[Összekötő vasúti híd]]on keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze [[Kelenföld vasútállomás|Kelenfölddel]]. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Ferencváros állomás.
 
Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunaparti[[Budapest Dunapart teherpályaudvar|Dunapart teherpályaudvaron]] át a FővámházigFővámház magasságáig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a [[Központi Vásárcsarnok|vásárcsarnokbaVásárcsarnokba]], ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet.
 
Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-hizlalón keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc, sem a baranya megyei Szentlőrinc állomással) vezető vágányt.
 
1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunaparti''Dunapart teherpályaudvarról'' indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Ferencvárossal.
 
1889-ben összesen 23 km vágány épült Ferencváros és [[Józsefvárosi pályaudvar|Józsefváros]], [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felső]], valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi [[Keleti pályaudvar]]) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Ferencváros–Marhavásártér és Ferencváros–Sertéshizlaló között vágányokat.