„SSC Napoli” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Pytd (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
74. sor:
Egy felmérés szerint 2008-ban Olaszország negyedik legnépszerűbb csapata volt a [[Juventus FC|Juventus]], az [[FC Internazionale Milano|Internazionale]] és a [[AC Milan|Milan]] mögött.
A klub 1964. június 25. óta
== Története ==
83. sor:
Később egy zsidó gyártulajdonosnak, [[Giorgio Ascarelli]]nek az volt a szándéka, hogy egyesíti a város csapatait, hogy egy versenyképesebbet hozzon létre. 1926. augusztus elsején létrehozta az AC Napolit (Associazione Calcio Napoli), amelynek ő lett az első elnöke is.<ref name="PacGar14"/> A klub történetének első két szezonja egyaránt kieséssel végződött volna, ám a szövetség mindkétszer megmentette a csapatot.<ref name=PacGar15>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 15. oldal</ref> A maihoz hasonlító lebonyolítási rendszerű új bajnokság, a Serie A első szezonjában is részt vett 1929-ben.<ref name=PacGar16>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 16. oldal</ref> Az edző a „mister”, vagyis [[William Garbutt]] volt,<ref>Az olasz labdarúgásban az edzőket gyakran illetik a mister megnevezéssel, ez Garbutt után terjedt el, ugyanis az ő beceneve volt mister.</ref><ref>{{cite web |url=http://www.panoramatirreno.it/garbuttrecensioni.htm|title=Le recensioni – “Mister William Thomas Garbutt” |editor=Panorama Tirreno |language= |accessdate=2011-12-12}}</ref> aki korábban már két bajnoki címet szerzett a Genoával.<ref name=PacGar18>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 18. oldal</ref> Olyan labdarúgóknak köszönhetően, mint [[Antonio Vojak]] vagy [[Attila Sallustro]], a Napoli 1993-ban és 1934-ben egyaránt harmadik lett, ezzel pedig kvalifikálta magát a korszak legrangosabb nemzetközi kupasorozatába, a [[közép-európai kupa|Mitropa-kupába]].<ref name=PacGar21>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 21. oldal</ref><ref name=PacGar25>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 25. oldal</ref><ref name=PacGar26>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 26. oldal</ref> A csapat teljesítménye a ’30-as évek második felére egyre inkább visszaesett, és az [[1941–1942-es olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály)|1941–42-es szezont]] követően története során először csak a másodosztályban játszhatott.<ref name=1904-1921-1>{{cite web|url=http://www.sscnapoli.it/client/render.aspx?content=0&root=644&lang=en-US|title=Dall'Associazione Calcio Napoli alla prima Coppa Italia|editor=sscnapoli.it|language=olasz|accessdate=2011-12-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110917024551/http://www.sscnapoli.it/client/render.aspx?content=0&root=644&lang=en-US|archivedate=2011-09-17}}</ref><ref name=PacGar29>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 29. oldal</ref>
A [[második világháború]] után a klub az első osztály déli csoportjában indult, amelyet meg is nyert.<ref name=PacGar32>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 32. oldal</ref> Két évvel később, bundázás miatt ismét kiesett, miután a [[Sportdöntőbíróság|CAF]] kizárta.<ref name=PacGar35>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 35. oldal</ref> Időközben a vezetőedző [[Eraldo Monzeglio]] lett, aki visszavezette a Napolit az első osztályba. A korszak legismertebb játékosai [[Bruno Pesaola]], [[Hasse Jeppson]] és [[Luís Vinício]] voltak. Az ’50-es évek legjobb eredménye két negyedik hely volt (1953, 1958).<ref name=Car19>Francesco Caremani, ''Napoli 2000'', 19. oldal</ref> 1959-ben költözött a klub a ma is használt [[San Paolo
=== A Ferlaino-éra, az „aranykor” ===
Miután a csapat 1961-ben ismét kiesett a másodosztályba, [[Bruno Pesaola|Bruno Pesaolát]], a klub korábbi játékosát nevezték ki vezetőedzőnek. Vele a Napoli [[1961–1962-es olasz labdarúgókupa|1962-ben]] első komolyabb sikerét könyvelhette el, ekkor [[olasz labdarúgókupa|kupagyőztes]] lett.<ref name=Car24>Francesco Caremani, ''Napoli 2000'', 24. oldal</ref> Másodosztályúként erre csak egy klub, a [[FC Vado|Vado]] volt képes még [[1992-es olasz labdarúgókupa|1922]]-ben. Ezzel a Napoli a következő idényre jogot szerzett a [[1963–1964-es kupagyőztesek Európa-kupája|KEK]]-ben való indulásra, ahol végül a negyeddöntőig jutott. Az egyesület 1964-ben felvette a ma is használt Società Sportiva Napoli nevet, egyúttal részvénytársasággá alakult.<ref name=PacGar75>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 75. oldal</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sscnapoli.it/client/render.aspx?content=0&root=645&lang=en-US|editore=sscnapoli.it|title=La storia del Napoli dal 1963 al 1968|date=|accessdate=2011-11-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110917021611/http://www.sscnapoli.it/client/render.aspx?content=0&root=645&lang=en-US|archivedate=2011-09-17}}</ref><ref>A részvények 99,8 százalékának tulajdonosa a [[Filmauro]] nevű vállalat, amelyet [[Luigi de Laurentiis]], a ma klubtulajdonos [[Aurelio de Laurentiis|Aurelio]] édesapja alapított. A maradék 0,2 százalék személyesen de Laurentiis kezében van</ref><ref name=ilsole24ore>{{Cite news|language=|autor=|url=http://www.ilsole24ore.com/art/SoleOnLine4/Sport/2010/01/napoli-bilanci.shtml?uuid=b87f6642-0b38-11df-8e59-6b66dae07f89&DocRulesView=Libero&fromSearch|title=Sprint partenopeo anche nel bilancio|publisher=ilsole24ore.com|date=2010-01-27|accessdate=2011-11-25}}</ref><ref>{{Cite web|language=|autor=|url=http://marcoliguori.blogspot.com/2008/10/lantitrust-filmauro-di-aurelio-de.html|title=L'Antitrust: Filmauro è di Aurelio De Laurentiis|date=2008-10-05|accessdate=2011-11-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110916200723/http://marcoliguori.blogspot.com/2008/10/lantitrust-filmauro-di-aurelio-de.html|archivedate=2011-09-16}}</ref> Az elnök [[Roberto Fiore]] lett.<ref>{{cite web|url=http://www.sscnapoli.it/client/render.aspx?content=0&root=645&lang=en-US|editor=sscnapoli.it|title=Dalla Coppa delle Alpi a Corrado Ferlaino|date=|accessdate=2011-12-16|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110917021611/http://www.sscnapoli.it/client/render.aspx?content=0&root=645&lang=en-US|archivedate=2011-09-17}}</ref> A korszak legismertebb játékosai a később fellépési rekorderré váló [[Antonio Juliano]], a néhány év után a [[Juventus FC|Juventushoz]] igazoló [[Dino Zoff]], [[Omar Sívori|Omar Sivori]] és [[José Altafini]] voltak.<ref name=PacGar76>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 76. oldal</ref> A Pesaola-féle csapat legjobb eredménye egy második hely volt 1968-ban.<ref name=PacGar81>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 81. oldal</ref> Időközben a Lauro család hatalma fokozatosan csökkent a csapatnál (az akkori elnök [[Achille Lauro]] volt, de fia, Gioacchino is fontos pozíciókat töltött be), így az új elnök 1969-ben [[Corrado Ferlaino]] lett, akihez a klub történetének legeredményesebb időszaka kötődik.<ref name=PacGar84>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 84. oldal</ref> Köszönhetően olyan labdarúgók leigazolásának, mint [[Sergio Clerici]], [[Giuseppe Bruscolotti]] és [[Tarcisio Burgnich]], a csapat 1975-ig két harmadik és egy második helyet is elért. Ez nagyrészt az [[AFC Ajax|Ajax]] által világhírűvé váló, a Napolinál [[Luís Vinício]] által meghonosított [[totális futball]]nak volt köszönhető.<ref name=PacGar89>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 89. oldal</ref><ref name=PacGar92>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 92. oldal</ref><ref name=PacGar93>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 93. oldal</ref> [[1975–1976-os olasz labdarúgókupa|1976-ban]] ismét sikerült megnyerni a Coppa Italiát, ezúttal a [[Hellas Verona FC|Hellas Verona]] ellen.<ref name=PacGar94>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 94. oldal</ref> A 70-es évek második felétől az eredmények fokozatosan romlani kezdtek, [[1979–1980-as olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály)|1980-ban]] a Napoli például már csak tizenegyedikként zárt.<ref name=PacGar99>Pacileo e Gargano, ''80 anni di passione'', 99. oldal</ref>
Bár, többek között [[Ruud Krol]]nak köszönhetően, a csapat már 1981-ben harmadik lett, az igazi változások 1984-ben kezdődtek. Ekkor Ferlaino leigazolta a [[FC Barcelona|Barcelonától]] [[Diego Maradona|Diego Maradonát]], az akkori labdarúgás egyik legnagyobb sztárját. Átigazolásának díja tizenötmilliárd líra volt.<ref name=acquistomaradona>{{cite web|url=http://ricerca.repubblica.it/repubblica/archivio/repubblica/1984/07/03/ferlaino-quindici-miliardi-spesi-bene.html|editor=[[La Repubblica|repubblica.it]]|title=Ferlaino: "15 miliardi spesi bene"|date=1984-07-03|accessdate=2011-12-16}}</ref>
100. sor:
===Az újabb aranykor===
A 2011-12-es szezonban az 5. helyen végeztek a bajnokságban, ám az [[Olasz labdarúgókupa|Olasz kupá]]ban -a döntőben 2-1-re a [[Juventus FC|Juventust]]
A 2012-13-as szezonban a bajnokság 2. helyén végeztek, ami a legjobb szereplésük volt az 1989-1990-es bajnoki cím óta. Cavani 29 góllal a bajnokság gólkirálya lett, majd a [[Paris Saint-Germain FC|Paris Saint-Germainhez]]
Mazzari 2013 nyarán az [[FC Internazionale Milano|Internazionale]] edzője lett, helyére a spanyol [[Rafael Benítez]] érkezett, valamint olyan játékosok mint [[Raúl Albiol]], [[Gonzalo Higuaín]], [[José María Callejón]] a [[Real Madrid CF|Real Madridtól]]
A 2014-2015-ös szezonban már [[Maurizio Sarri]] irányította az együttest, miután Benitez a [[Real Madrid CF|Real Madridhoz]]
== Ismertebb játékosai ==
111. sor:
Sallustro mellett az [[1930-as évek]] legismertebb játékosa [[Antonio Vojak]] volt.<ref name=indimenticabili/> A [[Juventus FC|Juventustól]] [[Nápoly]]ban szerződő, [[Póla|Pólában]] született labdarúgó a [[fasizmus|fasiszta]] rendszer alatt a nyelvtörvények miatt arra kényszerült, hogy vezetéknevét Voglianira változtassa.<ref>{{cite web|url=http://www.emeroteca.coni.it/bookreader.php?&c=1&f=797&p=3#page/4/mode/2up|title=Il Littoriale|editore=emeretoca.coni.it|data=|accessdate=2011-11-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130926130133/http://www.emeroteca.coni.it/bookreader.php?&c=1&f=797&p=3#page/4/mode/2up|archivedate=2013-09-26}}</ref> 103 találatával Vojak a klub történetének legeredményesebb játékosa, ha csak a Serie A-t vesszük figyelembe.<ref name=napoliincifre/> Az ekkor [[William Garbutt]] irányítása alatt álló csapat harmadik pillére [[Enrico Colombari]] volt, akit a csapat akkoriban tekintélyes összegért, 250 ezer líráért szerzett meg az akkor fénykorát élő [[Torino FC|Torinótól]].<ref name=indimenticabili/> Karrierjét hét év alatt 213 mérkőzéssel zárta.<ref name=indimenticabili/>
A [[második világháború]] utáni éra legismertebb játékosa [[Amadeo Amadei|Amedeo Amadei]], a [[AS Roma|Roma]] és az [[FC Internazionale Milano|Internazionale]] korábbi játékosa volt. A Napoli volt pályafutása utolsó csapata, ezt az időszakot 171 mérkőzésen 47 góllal zárta.<ref name=indimenticabili/> Később a klubvezetésben vállalt munkát.<ref>{{cite web|url=http://www.pianetaazzurro.it/amedeoamedeiilfornaretto.htm|title=Amedeo Amadei, il "fornaretto"|editor=pianetaazzurro.it|date=|accessdate=2011-11-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110722045005/http://www.pianetaazzurro.it/amedeoamedeiilfornaretto.htm|archivedate=2011-07-22}}</ref> A válogatottban szerzett négy gólja a legtöbb, amit Napoli-játékos valaha elért.<ref name=forzaazzurri/>
Ugyancsak az 50-es években szerepelt a Napoliban az egyik legismertebb svéd játékos, [[Hasse Jeppson]] is, akit a csapat 1952-ben 105 millió líráért szerződtetett az [[Atalanta BC|Atalantától]].<ref name=indimenticabili/><ref>{{cite web|url=http://archiviostorico.corriere.it/2001/aprile/01/Jeppson_mister_100_milioni_calcio_co_0_0104012975.shtml|title=Jeppson, mister 100 milioni: «Il calcio di oggi fa pena»|editor=archiviostorico.corriere.it|date=2001-04-01|accessdate=2011-11-19}}</ref> így aztán, magas átigazolási díja miatt az „o Banco 'e Napule” becenevet kapta Colombaritól. Mindössze négy szezont töltött Nápolyban, ám ezalatt az időszak alatt is sikerült ötvenkét gólt szereznie, majd a [[Torino FC|Torinóhoz]] szerződött.<ref name=indimenticabili/> 1955-ben, eredetileg Jeppson mellé, majd, mint később kiderült, inkább az ő pótlására érkezett a brazil [[Luís Vinício]] a [[Botafogo FR|Botafogotól]]. Hat szezon után, miután mindössze 28 évesen már egyre kevesebb játéklehetőséget kapott, a [[Bologna FC 1909|Bolognához]] igazolt.<ref name=vinicioexplorer>{{cite web|url=http://www.napoliexplorer.it/napoli_citta/napoli_calcio_vinicio.html|title=Luís Vinício|editor=napoliexplorer.it|date=|accessdate=2011-11-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100421000513/http://www.napoliexplorer.it/napoli_citta/napoli_calcio_vinicio.html|archivedate=2010-04-21}}</ref> Néhány évvel később Vinício, már a [[Vicenza Calcio|Vicenza]] játékosaként gólkirályi címet szerzett.<ref name=indimenticabili/><ref name=vinicioexplorer/>
121. sor:
A helyi, ráadásul csak egy klub színeiben szereplő labdarúgók ritka képviselője volt [[Antonio Juliano]], aki 1962-ben mutatkozhatott be a felnőttcsapatban, miután előtte végigjárta az összes korosztályos csapatot is.<ref name=julianoexplorer>{{cite web|url=http://www.napoliexplorer.it/napoli_citta/napoli_calcio_juliano.html|title=Antonio Juliano|editor=napoliexplorer.it|data=|accessdate=2011-11-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100217005929/http://www.napoliexplorer.it/napoli_citta/napoli_calcio_juliano.html|archivedate=2010-02-17}}</ref> Többek között az ő jó szűrőjátékának is köszönhetően a Napoli addigi legsikeresebb időszakát élte, egyszer második, háromszor pedig harmadik helyen zárta a bajnokságot, egy alkalommal pedig kupagyőzelmet aratott.<ref name=julianoexplorer/> Juliano a válogatottban tizennyolcszor kapott játéklehetőséget, tagja volt az [[1968-as labdarúgó-Európa-bajnokság|1968-ban Eb-győztes]], [[1970-es labdarúgó-világbajnokság|két évvel később]] pedig vb-ezüstérmes olasz keretnek.<ref name=indimenticabili/> Tizenhat itt eltöltött szezonja alatt a csapat kapitánya is volt, pályafutását végül a [[Bologna FC 1909|Bolognában]] fejezte be. Később sportigazgatóként még állt a klub alkalmazásában.<ref name=julianoexplorer/>
[[Fájl:OmarSivori.jpg|bélyegkép|balra|150px|[[Omar Sivori]], El Cabezón (Az önfejű)]]
Juliano mellett két másik játékos, [[José Altafini]] és [[Omar Sívori|Omar Sivori]] voltak az addigi legnagyobb sikeresek fő letéteményesei.<ref name=indimenticabili/><ref name=sivoriexplorer>{{cite web|url=http://www.napoliexplorer.it/napoli_citta/napoli_calcio_sivori.html|title=Omar Sivori|editore=napoliexplorer.it|date=|accessdate=2011-11-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100421000309/http://www.napoliexplorer.it/napoli_citta/napoli_calcio_sivori.html|archivedate=2010-04-21}}</ref><ref name=altafiniexplorer>{{cite web|url=http://www.napoliexplorer.it/napoli_citta/napoli_calcio_altafini.html|title=José Altafini|editor=napoliexplorer.it|date=|accessdate=2011-11-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100418212204/http://www.napoliexplorer.it/napoli_citta/napoli_calcio_altafini.html|archivedate=2010-04-18}}</ref> Sivori, miután összetűzésbe keveredett a vezetőedző [[Heriberto Herrera|Heriberto Herrerával]], távozni kényszerült a Juventustól, ám sokáig úgy nézett ki, hogy a [[Varese Calcio|Varese]] játékosa lesz, végül a város korábbi polgármestere, [[Achille Lauro]], miután jó viszonyt ápolt az [[Agnelli család]]dal, elintézte, hogy Sivori a nápolyi csapat játékosa legyen.<ref name=indimenticabili/> A fegyelmezetlen és féktelen stílusáról ismert játékos korábbi, Juventusnál eltöltött éveihez képest nem alkotott maradandót, mindössze tizenkét gólt szerzett négy szezon alatt, összesen hatvanegy összecsapáson.
Altafini attól a [[AC Milan|Milantól]] érkezett háromszázmillió líra ellenében, amelynek tagjaként két bajnoki címet és egy BEK-győzelmet ünnepelhetett.<ref name=indimenticabili/><ref name=altafiniexplorer/> Hét év és 97 találat után (amellyel a Napoli-örökranglista negyedik helyén tanyázik) a Juventushoz szerződött, ahol még újabb két scudettót nyert. Ugyancsak a Juventusnál játszott a Napoli után a korszak kiemelkedő kapusa, a [[AC Mantova|Mantovától]] szerződtetett [[Dino Zoff]], aki már a „zebráknál” lett igazán ismert játékos, és igazán komoly sikereit is a torinói klub játékosaként aratta.<ref name=indimenticabili/>
132. sor:
== A Napoli és az olasz válogatott ==
2011. október 11-ei állapot szerint negyvenegy Napoli-játékos kapott meghívót az [[olasz labdarúgó-válogatott|olasz válogatottba]], ezek közül harmincegy olyan van, aki legalább egyszer pályára is lépett a nemzeti együttesben.<ref name="forzaazzurri">{{en ikon}} {{cite web|url=http://forza_azzurri.homestead.com/clubs_prof_N.html|editor=forza-azzurri.info|title=Club statistics|data=|accessdate=2011-11-10}}</ref> A legtöbb mérkőzésen (49) [[Fernando De Napoli]] lépett pályára, a legtöbb gólt (4) [[Amadeo Amadei|Amedeo Amadei]] szerezte.<ref name="forzaazzurri"/><ref>{{cite web|url=http://www.figc.it/nazionali/index.jsp#|editore=figc.it|title=Nazionali in cifre: i convocati di una società alla Nazionale A|data=|accessdate=2011-11-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111109154503/http://www.figc.it/nazionali/index.jsp#|archivedate=2011-11-09}}</ref><ref name=denapoli/>
Az első két válogatott játékos [[Marcello Mihalich]] (vagy más formában Mihalic) és a [[paraguay]]i születésű [[Attila Sallustro]] voltak, akik 1929. december 1-jén, [[portugál labdarúgó-válogatott|Portugália]] ellen debütáltak. A mérkőzés 6:1-es olasz győzelemmel végződött, ők ketten három gólt szereztek, kettőt Mihalich, egyet pedig Sallustro.<ref name="napoliincifre">{{cite web|url=http://www.riccardocassero.it/napoliincifre.htm#1|editore=|title=Napoli in cifre|date=2010-01-12|accessdate=2011-11-10}}</ref> Később nem ők, hanem a kapus [[Giuseppe Cavanna]] került be az [[1934-es labdarúgó-világbajnokság|1934-es vb-re]] utazó olasz válogatottba. [[1938-as labdarúgó-világbajnokság|Négy évvel később]] nem volt a keretben a klub egyetlen játékosa sem.<ref name=Ita1938>{{cite web|url=http://www.nazionaleitalianacalcio.it/Ita1938.htm|editore=|title=Mondiale 1938|accessdate=2011-11-10}}{{Halott link|url=http://www.nazionaleitalianacalcio.it/Ita1938.htm |date=2018-11 }}</ref>
271. sor:
[[Fájl:StadioPartenopeo.jpg|thumb|right|150px|A [[Stadio Partenopeo]] [[1930]]-tól [[1942]]-ig volt a csapat otthona]]
A Napoli jogelődjei különböző helyszíneken játszották mérkőzéseiket. A [[Naples Foot-Ball & Cricket Club|Naples]] 1904-től 1912-ig a Campegna úton játszott ([[Fuorigrotta]] negyed), majd [[Agnano|Agnanóba]] költözött.<ref name="PacGar6"/> Ezzel ellentétben az [[US Internazionale Napoli|Internazionale]] székhelye [[
A jelenlegi klub első hazai pályája a [[Stadio Militare dell'Arenaccia]] volt, a létesítményt 1926-tól három éven át használták.<ref name="PacGar15"/> Ekkor az elnök [[Giorgio Ascarelli]] egy új stadion építésére adott megbízást. Az új stadionban, melynek neve [[Stadio Partenopeo]] (akkor még Stadio Vesuvio) lett, és húszezer néző befogadására volt alkalmas, az első mérkőzést 1930. február 23-án, a [[Juventus FC|Juventus]] ellen játszották, a végeredmény 2:2 lett.<ref name="PacGar26"/> Bár az [[1934-es labdarúgó-világbajnokság]]ra fel lett újítva, a [[második világháború]] alatti bombázások során súlyos károkat szenvedett, és használhatatlanná vált.
277. sor:
A következő stadion az [[Arturo Collana stadion|Arturo Collana]] volt.<ref name=stadidelnapoli>{{cite web|url=http://www.sscnapoli.it/client/render.aspx?content=0&root=654&lang=en-US|editor=sscnapoli.it|title=Gli stadi che hanno ospitato il Napoli|date=|accessdate=2011-12-07|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111211043229/http://www.sscnapoli.it/client/render.aspx?content=0&root=654&lang=en-US|archivedate=2011-12-11}}</ref> Ezt a klub gyorsan kinőtte, egy 1958-as Napoli-Juventus mérkőzésre például annyian voltak kíváncsiak, hogy sokan közvetlenül az oldal- és az alapvonal mellől kísérték figyelemmel az összecsapást.<ref>{{cite web|url=http://www.areanapoli.it/almanacco/campionato-napoli-1957-1958.html|editor=areanapoli.it|title=Napoli 1957-1958|date=|accessdate=2011-12-07|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111010165117/http://areanapoli.it/almanacco/campionato-napoli-1957-1958.html|archivedate=2011-10-10}}</ref>
A jelenlegi létesítmény, a [[San Paolo Stadion|San Paolo stadion]] 1959 óta van használatban. Eredetileg a Stadio del Sole nevet szánták neki, de végül a választás [[Pál apostol|Szent Pálra]] (San Paolo) esett egy legenda alapján, miszerint a szent a mai [[Nápoly]] területén egykor keresztülhaladt.<ref>{{cite web|url=http://www.campiflegrei.eu/piazzale_tecchio.html|editor=campiflegrei.eu|title=Piazzale Tecchio|date=|accessdate=2011-12-07|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130615110119/http://www.campiflegrei.eu/piazzale_tecchio.html#|archivedate=2013-06-15}}</ref> A huszonkilenc évvel azelőtti stadionavatóhoz hasonlóan az ellenfél ismét a Juve volt, 1959. december hatodikán.<ref name=stadidelnapoli/> Komolyabb felújításon eddig kétszer esett át, előbb az [[1980-as labdarúgó-Európa-bajnokság|1980-as Európa-bajnokság]], majd az [[1990-es labdarúgó-világbajnokság|1990-es vb]] előtt. Utóbbi alkalmával kapta meg a jelenleg is használt tetőt, valamint egy harmadik gyűrűt, mellyel befogadóképessége közel hetvenhétezresre nőtt. Később ezt a gyűrűt le kellett zárni logisztikai problémák miatt. Jelenleg valamivel több mint hatvanezer néző befogadására alkalmas, így Olaszország harmadik legnagyobb stadionja a [[milánó]]i [[Giuseppe Meazza Stadion|San Siro]] és a [[róma]]i [[Olimpiai Stadion (Róma)|Stadio Olimpico]] után.<ref>{{cite web|url=http://www.ilmattino.it/articolo.php?id=90267&sez=SPORT|editore=Mattino.it|title=Risultati e incassi: è il Napoli dei record. Con l'Inter arriverà il primato ai botteghini.|date=2010-02-05|accessdate=2011-12-07|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130926152556/http://www.ilmattino.it/articolo.php?id=90267&sez=SPORT|archivedate=2013-09-26}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sscnapoli.it/client/render.aspx?content=0&root=655&lang=it-IT|editor=sscnapoli.it|title=Lo Stadio San Paolo|date=|accessdate=2011-12-07|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111114222113/http://www.sscnapoli.it/client/render.aspx?content=0&root=655&lang=it-IT|archivedate=2011-11-14}}</ref>
{{-}}
1 001. sor:
* '''Legnagyobb különbségű győzelem''':
**
** '''Idegenben''': 5:0 a [[Modena FC|Modena]] ([[1929–1930-as olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály)|1929–30]]) és az [[Udinese Calcio|Udinese]] ellen ([[2007–2008-as olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály)|2007–08]])
* '''Legnagyobb különbségű vereség''':
1 160. sor:
Az olasz labdarúgás egyik legrégebbi testvérkapcsolata két szurkolótábor között a Napoli-[[Genoa CFC|Genoa]] együttműködés, amely egészen [[1982]]. [[május 16.|május 16-ig]] datálódik.<ref>{{cite web|url=http://www.orgoglionapoletano.com/notizie-calcio-napoli/7647_Storia_del_gemellaggio_Napoli_Genoa_il_piu_lungo_d_Italia|title=Storia del gemellaggio Napoli - Genoa, il più lungo d'Italia|editor=orgoglionapoletano.com|date=|accessdate=2011-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111014185631/http://www.orgoglionapoletano.com/notizie-calcio-napoli/7647_Storia_del_gemellaggio_Napoli_Genoa_il_piu_lungo_d_Italia|archivedate=2011-10-14}}</ref> A jó kapcsolat az [[1981–1982-es olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály)|1981–82-es szezon]] utolsó fordulójában kezdődött, amikor a két klub 2–2-es döntetlent játszott egymással, ebből pedig mindkét csapatnak előnye származott: a Napoli egyik legnagyobb riválisa, a [[AC Milan|Milan]] története során másodszor kiesett, a Genoa pedig az eredménynek köszönhetően megmenekült ugyanettől.<ref>{{cite web|url=http://www.sportmain.it/?p=29372|editor=sportmain.it|title=Napoli-Genoa: un gemellaggio che dura da 26 anni|date=2010-01-26|accessdate=2011-11-13}}{{Halott link|url=http://www.sportmain.it/?p=29372 |date=2018-11 }}</ref> Egészen a [[2006–2007-es olasz labdarúgó-bajnokság (másodosztály)|2006–07-es szezonig]], amikor mindkét csapat a másodosztályban szerepelt, a két csapat életében nem nagyon történt közös momentum. Ekkor ismét a bajnokság végén csaptak össze, és ismét egy döntetlen, ezúttal egy 0–0 jelentett mindkét csapat számára jó eredményt, ugyanis ezzel a döntetlennel mindkét csapat bebiztosította feljutását.<ref name=promozione2007/> A már-már történelmi jó kapcsolat kihasználására kereskedelmi kísérletek is történtek.<ref>{{cite web|url=http://www.gazzetta.it/Calcio/SerieA/Genoa/07-04-2011/napoli-genoa-calcio-diverso-80757542787.shtml|title=Napoli-Genoa, sul divano - Fatti ospitare da un avversario|editore=gazzetta.it|date=2011-04-08|accessdate=2011-11-13}}</ref>
Bár nem ennyire ismert, de hasonlóan jó viszony alakult ki az évek során az [[Ancona Calcio|Ancona]], a [[
Újabban egyfajta barátság alakult ki a Napoli és a [[Románia|román]] [[FC Universitatea Craiova|Universitatea Craiova]] egyes csoportjai között. A [[2010–2011-es Európa-liga]] küzdelmei során a Napoli ellenfele a [[FC Steaua București|Steaua București]] volt. Mivel a Steaua és a Craiova – hasonlóan például a Napoli–[[AS Roma|Roma]] pároshoz – nagy riválisok, a Craiova drukkerei nagyon örültek annak, hogy a fővárosi klub a Napoli jóvoltából volt kénytelen búcsúzni.<ref>{{cite web|url=http://tifonapoli.com/storia-di-un-gemellaggio-tra-tifosi-azzurri-e-rumeni|editor=tifonapoli.com|title=Storia di un gemellaggio tra tifosi azzurri e rumeni|date=2010-12-11|accessdate=2011-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20101213031544/http://tifonapoli.com/storia-di-un-gemellaggio-tra-tifosi-azzurri-e-rumeni/|archivedate=2010-12-13}}</ref>
1 170. sor:
A [[SS Lazio|Lazióval]] való jó viszony a [[AS Roma|Roma]] elleni ellentétből ered.<ref name=UltrasLazio>{{cite web|url=http://www.ultraslazio.it/rapporti.htm|title=Amicizie e rivalità|data=|accessdate=2011-11-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20121108171025/http://www.ultraslazio.it/rapporti.htm#|archivedate=2012-11-08}}</ref> A Napoli és a Roma eredetileg jó viszonyban volt egymással, ám ezt egyetlen játékos (mindkét csapatban szerepelt), [[Salvatore Bagni]] képes volt elrontani, amikor egy Roma–Napoli meccsen, már a Roma játékosaként, látványosan megünnepelte egy gólját.<ref name=ForzaRoma>{{cite web|url=http://www.forza-roma.com/904/salvatore-bagni-cara-sud-non-rifarei-quel-gesto|publisher=ForzaRoma.com|title=Salvatore Bagni: “Cara sud, non rifarei quel gesto...”|date=2007-10-17|accessdate=2011-11-12}}</ref>
További rivális csapatok: [[UC Sampdoria|Sampdoria]], [[Hellas Verona FC|Hellas Verona]], [[
Korábban több kisebb csapattal is rivalizáltak, ám ezekkel szemben az ellentét az osztálykülönbségből adódó kevés egymás ellen játszott mérkőzés miatt eltűnőben van. Ilyen csapatok a [[US Foggia|Foggia]], a [[AC Perugia Calcio|Perugia]], a [[AC Pisa 1909|Pisa]], a [[US Pistoiese 1921|Pistoiese]], a [[Ternana Calcio|Ternana]] és a [[Vicenza Calcio]].
1 178. sor:
A Napolinak nincs a szó szoros értelmében vett rangadója, ugyanis [[Nápoly]] városának ez az egyetlen komolyabb csapata. Ez a legtöbb olasz nagyvárosban megvan ([[Torino|Torinóban]] a [[Juventus FC|Juventus]]-[[Torino FC|Torino]], [[Milánó]]ban az [[FC Internazionale Milano|Inter]]-[[AC Milan|Milan]] stb.) A Napolival kapcsolatban két rangadóról, vagy derbiről beszélhetünk:
* [[Derby della Campania]]: magyarul [[campania]]i rangadó, a Napoli és főleg az [[US Avellino 1912|Avellino]], valamint a [[Salernitana Calcio 1919|Salernitana]] között.<ref>{{cite web|url=http://www.pianetaazzurro.it/napoliavellinounderbydaseriea.htm|title=Napoli-Avellino, un derby da Serie A|editor=pianetaazzurro.it|date=|accessdate=2011-11-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130925142826/http://www.pianetaazzurro.it/napoliavellinounderbydaseriea.htm|archivedate=2013-09-25}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.salernocitta.com/napoli-salernitana-derby-di-coppa-italia.html|title=Napoli-Salernitana, derby di Coppa Italia|editor=salernocitta.com|date=|accessdate=2011-11-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130926002313/http://www.salernocitta.com/napoli-salernitana-derby-di-coppa-italia.html#|archivedate=2013-09-26}}</ref>
* [[Derby del Sole]] vagy Derby del Sud, magyarul déli derbi, a Napoli és az [[AS Roma]] összecsapása.<ref>{{cite web|url=http://www.napolidavivere.it/2011/02/13/cavani-show-il-napoli-vince-il-derby-del-sud-contro-la-roma/|title=Cavani show: il Napoli vince il derby del Sud contro la Roma|editore=napolidavivere.it|date=|accessdate=2011-11-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130925125532/http://www.napolidavivere.it/2011/02/13/cavani-show-il-napoli-vince-il-derby-del-sud-contro-la-roma/|archivedate=2013-09-25}}</ref>
| |||