„Kvantumgravitáció” változatai közötti eltérés

Egy másik lehetséges nézőpont szerint a [[háttérfüggetlenség]] alapvető törvényszerűség, és a kvantummechanikát kell általánosítani olyan esetekre, amikor nincs ''a priori'' definiált időfogalom. Magát a geometriai értelmezést részletesen bevezeti a [[Charles Misner|Misner]], [[John Archibald Wheeler|Wheeler]] és [[Kip Thorne|Thorne]] által írt ''Gravitation'' (Gravitáció) című klasszikus mű. Maga a könyv azonban jóval a félig klasszikus [[Hawking-sugárzás]] leírása előtt született, amely az általános relativitás elmélet és a kvantumgravitáció keveredésének első, talán legismertebb példája.

 

 

Bár számos egységesítési kísérlet ismert, a legjelentősebbek mindmáig a [[húrelmélet]] és a [[hurok-kvantumgravitáció]]. A húrelmélet háttérfüggetlen, perturbációs gravitációelmélet, melyet általában sík [[Minkowski-tér]]ben írnak fel. Létrehozása a „mindenségelmélethez” elvezető nagy reménységgé vált, mivel a részecskefizika [[standard modell]]jében megtalálható szimmetriacsoportokat is magába foglalja. Vele éles ellentétben a hurok kvantumgravitáció mindössze az általános relativitáselméletet kvantálja, egyáltalán nem állítva magáról, hogy a mindenség elmélete kívánna lenni. A hurok kvantumgravitáció a téridőt az új [[Ashtekar-változó]]k függvényében definiálja, segítvén a végtelen mennyiségek eltávolítását, melyek az általános relativitáselmélet hagyományosabb kvantumelméleteinek alkalmazását nehezítik. Röviden összefoglalva, míg a húrelmélet ambiciózus kísérlet a mindenségelmélet fizikai alapelveken alapuló felépítésére, a hurok-kvantumgravitáció a jól bevált kvantálási eljárásokat használja a görbült téridőkre. Ugyanakkor az alapelvekben látható belső (és lényegi) eltérések ellenére feltételezhető, hogy a két elmélet mélyében számos közös elem rejtőzik. Egy példa ezen közös elemekre, hogy míg a kvantumgravitációt leíró összefüggésekben található szabad [[Immirzi paraméter]] a [[fekete lyuk]]ak [[entrópia|entrópiájával]] tehető egyenlővé, addig igen kevés – talán semennyi – kísérleti peremfeltétel nem köthető a húrelmélethez.