„Ásványráró” változatai közötti eltérés

[[1532]] nyarán az [[evangélikus]] [[Bakith család|Bakicsok]] erőszakkal akarták jobbágyaikat az evangélikus vallásra áttéríteni. Ásvány lakossága nem akart áttérni, ezért [[Bakith Pál|Bakics Pál]] az ásványi templom lerombolássallerombolásával fenyegette meg őket. Utóbb mégis elérte a jobbágyok áttérését. 1544 előtt a másik földesúri család tagjai, a [[Hédervári család|Héderváryak]] is áttértek az evangélikus hitre. [[1616]]-ig Ásványon birtokos a nemes [[Ásványi család]]. [[1550]]-ben Bakics Péter elzálogosította birtokait Pálffy Péternek. 1554-ben a Héderváry család kiadatta a „Hederwara tartományában mindön falunak jövedelme, adója, és szolgálatja” című urbáriumot, mely Aswáni (Ásvány) falut is említi. [[1559]]-ben elhunyt Bakics Péter. Tőle leányai révén a Balassa, Révay és Czobor családok örököltek birtokokat Ásványon s Rárón. 1561-ben az egyházlátogatási jegyzőkönyv említi, hogy Ásványon nincs plébános, és az egyházat teljesen felégették a törökök. Az egyház javai lutheránusok (evangélikusok) kezében vannak. 1594 előtt az ásványi kovácsok már céhbe tömörültek.

[[Győr]] török elfoglalása után, [[1594]]-ben, az ásványiak a [[Pozsony vármegye]]i [[Nagymagasfalu|Horstet]] és [[Lozornó]] falvakba menekültek, s egy részük csak [[1609]]-ben települt vissza Ásványra. [[1603]] tavaszán az ásványi templomban hagyott harangot Kucsovyth Jakab győri végvári katona ellopta társaival. Véletlenül éppen a lozornói lakosoknak kínálta megvételre, s ekkor Kovács Simon ásványi kovács céhmester és fiai felismerték a falu harangját. ''„Megh esmerwk myndgyarast az harangott mynd zavarwl, mynd w magarwl.”'' („Megismertük mindgyárast az harangot mind szaváról, mind ő magáról.”) Bár a győri királyi bíróságon pert indítottak az ásványiak, mégisa harangot csak 34 aranyforintért tudták csak visszaszerezni a harangot.

1638-ban a király nemességet, címert és birtokadományt adott Ásvány egy részére [[Balassa család (ásványi)|Balassa]] Balázsnak. Utódai birtokuk után felvették az „ásványi” nemesi előnevet. Ebben az évben a porta összeírásportaösszeírás szerint Ásvány 4 porta, Ráró 1 porta.

[[1658]]-ban ÁsványÁsványt mezőváros jellegűként vagy mezővárosként említették. EzUgyancsak évben1658-ban elkészült a [[Ráró vára|rárói vár]] leltára.

[[Ráró]] fokozatosan [[Széchényi György]] győri püspök kezébe kerülkerült, aki [[1659]] és [[1686]] között féltucatnyi birtokrészt vásárolvásárolt. Tőle Ráró Kaunicz Domokos és Apponyi Lázár kezére kerülkerült, akiktől a [[18. század]] elején [[Viczay Jób]] veszivette meg. A keresztelési anyakönyvekanyakönyveket [[1681]] óta íródnakvezetik a plébánián. Ásványt a [[17. század]] végén egy árvíz teljesen elmossaelmosta, [[Viczay Ádám]] ezért telepítette át [[1700]]-ban jobbágyait a falu mai helyére. A Duna áradása elpusztította 1709-ben elpusztította [[Oltva]] községet., (Aamely a mai Ásványráró közigazgatási területén, az új-szigeti határrészen feküdt.)

[[1735]]-ben [[Viczay Jób]] gróf özvegye a [[Balassa család (Ásványi)|Balassa]]-örökösök birtokrészeit megvette. 1738-ban a Ráróban részbirtokos báró Apponyi Lázár felépítette a [[Ásványrárói kálvária|kálváriát]], majd mellette a [[Mindenszentek-kápolna (Ráró)|Mindenszentek-kápolnát]] és egy remetelakot. Napjainkra csak a kálvária maradt fent.[[1773]]-raban Ásvány és Ráró a gróf Viczay család birtoka volt, azonban ekkorakkor Ráró öröklés révén gróf Viczay Eszternek, báró Sándor Antalnénak jutott. 1776-ban Mária Terézia királynő nagy pátenslevelet adományozott az ásványi aranymosók számáraaranymosóknak, melyben engedélyezte nekik a szabad aranymosást az ország egész területén. 1778-ban megalakult a szigetközi molnárcéh. Ennek a céhnek az ásványi tagjai 1847-ben önállósultak ásványi molnárcéh néven. A [[19. század]] elején mindkét település jelentős fejlődésnek indult. [[Fényes Elek]] szerint a Héderváry-uradalomhoz tartozó Ásványon 1300, a gróf [[Sándor Móric]] által bírt Rárón 500 fő élt, mindkét település híres [[viza]]halászatáról és [[Brassica oleracea|káposztájáról]], valamint hasznos legelőket bír a szigetekben. ''„Ásványráró kis falucska, kevés kenyér, sok káposzta”'' – ez a mondás terjedt el a faluról.

Zsejkén ekkor 20 fő élt, ahol ''„erdő, vendégfogadó, majorság”'' volt., Csaknem20 ugyanezeketfő írtaélt ekkor. [[1851]]-ben is, csakcsaknem Rárónálugyanezeket jegyziírta megFényes Elek, hogyde Rárónál megjegyezte: ''„sok dunamalom és sok gyümölcs”''.

A szavazószavazati jogújoggal rendelkező nemesek összeírása [[1845]]-ben:

[[1848]]. június végén a hédervári uradalom kilenc községének lakossága (az ásványiak is) megtagadták munkatartozásaik elvégzését az uradalom földjein.

A [[19. század]] második felében [[Ráró]] előbb báró Sina János, majd a gróf Wenckheim-család kezére került. A 40 holdas parkban álló, nemrég mégvalaha ékes [[Ráró vára|kastély]] ekkor már omladozott, a századfordulón le is bontották, kövei egy részét a rárói templom [[1903]]. évi építésénél használták fel. Sina János alapította a róla elnevezett János-majort. A települések összlakossága ez idő tájt meghaladta a 3000 főt.

A lakosság ősi foglalkozásai a vízhez kötődtek: sokan éltek halászatból, aranymosásból,<ref>[http://lazarus.elte.hu/hun/tdk/zsiga.htm]</ref> hajóskodásbólhajózásból, vízi szállításból; saját termesztésű káposztájukat [[Baja|Bajáig]], sőt [[Orsova|Orsováig]] árulták.

Az [[első világháború]] hősi halottai: Ásvány: 75 fő., Ráró: 30 fő.

Az [[1920]]. évi [[trianoni békeszerződés]] elcsatolta Ásvány községtől a Duna túlpartitúlpartján lévő szigeteket és a faluszigeti határt.

Ásvány és [[Ráró]] közigazgatásilag [[1936]]-ban egyesült, s; Ásványráróhoz tartozott Jánosmajor és [[Zsejke]] is. Az őstermelésből élők mellett jelentősebb számban voltak iparosok, közlekedési és közszolgálati alkalmazottak, illetve nyugdíjasok.

A [[második világháború]] nemcsak harctéri áldozatokat követelt, miután a falu kemény harcok színhelye volt. [[1944]]. [[október 7.|október 7-én]] a szövetségesek gépei bombázták Ásványrárót. [[1945]]-ben a [[szovjet]] előnyomuláskor a gyújtólövedékek 19 házat semmisítettek meg,. 116 lovat és 125 szarvasmarhát pedig elhurcoltak, amelys nagybanez hátráltatta a tavaszi munkálatokatmunkák elvégzését. Ásványráró [[1945]]. [[április 1.|április 1-jén]], húsvétvasárnaponhúsvétvasárnap került [[szovjet]] megszállás alá. A II. világháború 62 hősi halottat követelt Ásványrárótól.

Az első [[termelőszövetkezet]] [[1950]]-ben alakult, melyets ezt néhány év múlva még kettő követettkövette. A három „téesz” [[1962]]-ben egyesült és [[1976]]-ig működött önállóan, akkor hozták létre „felülről” a Szigetközi Magyar-Csehszlovák Barátság MgTSz-t, több szigetközi TSztsz összevonásával.

1957-ben az Öttevényi Gazdasági Vasút keskenynyomközű pályáját meghosszabbították 7 km-rel hosszanmeghosszabbították Gyulamajortól a Duna töltésének Árvaárva-szigeti lejáratáig. A Dunából kotort kavicsot szállította az új vonal az öttevényi vasútállomásra.A végállomást Árva-szigeti rakodó vagy Ásványráró Dunapart GV állomásnak hívták. 1959-ben napi 250 tonna kavicsot szállítottak a szárnyvonalon. 1961-ben a kavicstermelés más helyszínrekavicstermelést valómáshol telepítésefolytatták, miattezért megszűnt a teherforgalom a vonalon. 1962-ben engedélyezték a vonal elbontását.

[[1955]]-ben az ÉVDI szigetközi szakaszmérnöksége, [[1957]]-ben az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat, [[1961]]-ben pedig a szigetközi vízgazdálkodási társulat kezdte meg működését Ásványrárón. Az árvíz után a határőrsnek is helyet adó határőrközség falu újjáépült és fejlődni kezdett: több új középület épült – takarékpénztár, iskola, tornacsarnok –, lakossága mégis fokozatosan csökkent:. [[1960]]-ban még 2500 fő, [[1985]]-ben már csak 2108 fő élt a településen. [[1959]]-ben megalakult a Takarékszövetkezet, bölcsőde nyílt, [[1962]]-ben községi könyvtár létesült. 1967–68 között orvosi lakás és rendelő épült. [[1968]]. szeptember elsején a hédervári körzetből önállósult az ásványrárói orvosi körzet. 1970–74 közt felépült az új iskola., [[1975]]-ben pedig új önkiszolgáló ÁFÉSZ boltáfészbolt nyílt Ásványon.

Ásványráró lakossága [[1996]] végén 2003 fő volt. AKiépült a vízvezeték- valamintés a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült, az; előbbihez 719, az utóbbihoz 514 lakás csatlakozott. Telefon fővonallal 255 előfizető rendelkezik. A falu egészségügyi ellátását helyi háziorvos biztosítja; a nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában 33 személyről gondoskodnak. A faluban 18 kiskereskedelmi bolt – köztük 8 élelmiszerüzlet – és 13 vendéglátóhely üzemel, utóbbiak közül többnem aegyet távolabb élők között is ismertlátogatnak. Van még iparcikkbolt és [[TÜZÉP]]-telep is. A községi könyvtár állománya közel 5000 kötetes. A [[Központi Statisztikai Hivatal]] évkönyve szerint [[2007]]. január elsején Ásványráró 1952 lakosú község 801 lakással.

A település népességének változásaalakulása:

* A lakosság döntő többsége (kb. 96%) római katolikus, a közösség legnagyobb ünnepe a két templom '''búcsú'''ja. Ásvány [[András apostol|Szent András]] apostol tiszteletére szentelt, 136 m² alapterületű [[Szent András-templom (Ásványráró)|templomának]] legrégebbi részei a [[14. század]]ból származnak, romjaiból [[1658]]-ban építették újjá, majd [[1820]]-ban, ill. [[1904]]-ben bővítették. A műemlék templom fő nevezetessége a 14. századból fennmaradt keresztelőmedence [https://web.archive.org/web/20070416132854/http://www.onlinehittan.hu/h-3-1.htm]. Ráró [[Szent Rókus]] tiszteletére szentelt templomát [[1903]]-ban építette a gróf Wenckheim-család romantikus stílusban.

* A [[Ásványrárói kálvária|Kálvária]] mellett álló '''fekete nyár''' [http://www.forestpress.hu/hu/index.php?option=content&task=view&id=1155&Itemid=70]{{Halott link|url=http://www.forestpress.hu/hu/index.php?option=content&task=view&id=1155&Itemid=70 |date=2019-04 }} védett természeti érték,. azAz 550&nbsp;cm kerületű fa kb. százmintegy esztendősszázesztendős. Ásványráró és [[Hédervár]] között található a Rárói-Vadaskerti erdő és a Bokrosi-ér alsó szakaszának melléke. Itt szűnik meg a Felső-szigetköz terepének esése, s válik egyenletesebbé a felszín: ennek megfelelően a vadaskerti erdőben még sok olyan, középhegységből és dombvidékről lehúzódó faj megtalálható, amely az Alsó-szigetközben már nem. A [[Duna|Dunát]] az ármentett oldalon vizes élőhelyek sorozata – Gyűrűs-ér melléke, Varas-tó, Sárcsás-tó – kíséri. Az erekké zsugorodott egykori Duna-ágak gazdag madárvilágnak adnak otthont.

== A községtelepülés vezetői a község története során ==

* '''A rárói vár ismert várnagyai: ''' Majsa Miklós az 1500-as évek elejeelején. Thot Mihály ?–1543. Áswáni Miklós 1543–?. Pápay Bálint 1652–?.

* '''Ásványráró községi tanács végrehajtó bizottságának elnökei (1971-ig) illetve a tanács elnökei (1971-től):''' Horváth Ferenc 1950–? Marton József ?–1955. Böősi Imre 1955–1956. ifj. Foltányi Béla 1956–1957. Horváth Károly 1957–? Tóth Zsigmond 1966–1983. Horváth Ferenc 1984. január 1. –1990– 1990.

{{Zászló|Ausztria}} [[Unterwaltersdorf]], [[Ebreichsdorf]] városhoz tartozó település, [[Ausztria]], 1994. július 17.-e óta.<br>

{{Zászló|Ukrajna}} [[Tiszaásvány]], [[Ukrajna]], [[Kárpátalja]], 2016. augusztus 13.-a óta.