„Akárki” változatai közötti eltérés

A középkor Európájában a kereszténység volt az uralkodó vallási irányzat. Az antik római kor élvezeteket hajszoló életvitelétől jelentősen eltér ez a szigorú szabályok szerint működő feudális társadalom. Az egyház sok más a római korban elterjedt szórakoztatási forma mellett a színjátszást is a bűnös élvezetek tiltó listájára sorolta. De nem tudta teljesen kiirtani. A hajdani színjátékok hagyománya búvópatakként tovább élt a vásári komédiákban, a francia [[farce]]-okban, valamint fellelhetők elemei a [[commedia dell’arte]] előadásokban. Ezt hívjuk az akkori színház profán (világi) formájának. De volt egy másik újaútja is, amely az őskori vallási szertartások színjátékká fejlődéséhez hasonlóan itt is a vallásból indult el. Az egyház fokozatosan ráébredt arra, hogy a színjátszás, hasznos eszköz a kezükben, amellyel tanításaikat népszerűsíteni tudják a hívek körében. Így alakult ki a liturgikus színjátszás. Eleinte Jézus szenvedéseiről szóló [[passiójáték]]okat adtak elő, később, amikor az előadások helyszíne már kiköltözött a templomból az előtte lévő térre, akkor más Bibliaibibliai történeteket megjelenítő [[misztériumjáték]]ok színrevitelére is sor került. A szentek életét megjelenítő színdarabokat [[mirákulum]]nak hívjuk. És volt még egy, a valláserkölcs tanítását szolgáló műfaj, a [[moralitás]].