„Folyamat (számítástechnika)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
46. sor:
== Folyamatok közötti kommunikáció ==
Amikor a folyamatok kommunikálnak egymással, akkor azt IPC-nek (''inter-process communication'') hívják. A folyamatoknak gyakran kommunikálniuk kell, például egy héj csővezetékben (''shell pipeline''), az első folyamat kimenetének át kell jutnia a másodikhoz és így tovább a többi folyamathoz. Előnyös egy jól strukturált módon, nem használva megszakításokat.
Lehetséges, hogy a két folyamat különböző gépeken fut. Az operációs rendszer (OS) folyamatonként különbözhet, ezért szükség van egy vagy több közvetítőre (ún. [[Protokoll (informatika)|protokollokra]]).
== Előzmények ==
Az 1960-as évek elején a számítógépes vezérlőszoftver a [[Monitorvezérlő szoftver|monitorvezérlő szoftverekről]], például az [[IBM 7090/94 IBSYS|IBSYS]], a [[Végrehajtó vezérlőszoftver|végrehajtó vezérlőszoftverekké]] fejlődött. Az idő múlásával a számítógépek gyorsabban fejlődtek, miközben a [[Időosztás|számítógépes idő]] még mindig nem volt olcsó és nem volt teljes mértékben kihasználva; egy ilyen környezet lehetővé és szükségessé tette a [[Többfeladatosság|multiprogramozást]]. A multiprogramozás azt jelenti, hogy több program fut [[Párhuzamosság (informatika)|egyidejűleg]]. Eleinte egynél több program futott egy processzoron a [[Egyprocesszoros rendszer|uniprocesszoros]] számítógépes architektúra eredményeként, és szűkös és korlátozott hardver-erőforrásokon osztoztak; következésképpen a párhuzamosság ''soros'' jellegű volt. A későbbi [[
A programok utasításokat tartalmaznak a processzorok számára. Egy processzor egyszerre csak egy utasítást futtathat: lehetetlen több program futtatása egyszerre. Előfordulhat, hogy egy programnak valamilyen [[Rendszererőforrás|erőforrásra]], például bemeneti eszközre van szüksége, amely nagy késleltetéssel rendelkezik vagy egy program lassú műveletet indíthat, például kimenetet küldhet egy nyomtatóra. Ez azt eredményezné, hogy a processzor kihasználatlan marad („üresjárat”). Annak érdekében, hogy a processzor mindig el legyen foglalva, egy ilyen program végrehajtását leállítják, és az operációs rendszer átváltja a processzort egy másik program futtatására. A felhasználó számára úgy tűnik, hogy a programok egyszerre futnak (innen a „párhuzamos” kifejezés).
| |||