„Halmazállapot” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
allotróp -> allotrop (a Kémiai helyesírási szótár szerint "allotrópia", de "allotrop módosulat" és "allotrop átalakulás")
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Még egy megjegyzés az előbbi szerkesztéssel kapcsolatban: a kapcsolódó szócikkek szekcióból azokat a kifejezéseket szedtem ki, amik már be voltak linkelve a szövegben, illetve amik nem kapcsolódnak szorosan a témához. Véleményem szerint túl sok volt a félkövér kiemelés is, ezek számát is csökkentettem.
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor:
[[Fájl:Halmazok.jpg|bélyegkép|jobbra|200px| Nem minden anyag létezik '''plazma''', '''légnemű''', '''cseppfolyós''' és '''szilárd''' halmazállapotban is]]
 
A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy '''halmazállapotban''' lehet stabil állapotú: '''[[szilárd halmazállapot|szilárd]]''', '''folyékony''', '''[[gáz]]''' (másképpen légnemű) és '''[[plazma]]állapot'''. Elméletileg minden anyag mind a négy halmazállapotban előfordulhat, a gyakorlatban viszont sok szilárd anyag elbomlik vagy átalakul az [[olvadáspont]]jánál kisebb hőmérsékleten, azaz inkongruens olvadáspontja van. Ugyanilyen okok miatt sok anyagnak nem létezik légnemű halmazállapota, vagyis már a [[forráspont]]jánál kisebb hőmérsékleten [[termikusan]] elbomlik.<ref>Erdey-Grúz Tibor: A fizikai kémia alapjai. 2. kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963</ref>
33. sor:
== Folyékony halmazállapot ==
[[Fájl:Víz sűrűségének hőmérsékletfüggése a kritikus állapotig.jpg|bélyegkép|jobbra|350px|Az anyagok a kritikus hőmérséklet
alatt '''[[gőz]]''', a felett '''[[gáz]]''' halmazállapotúak. Az ábrán a víz kritikus sűrűségét jelölték vízszintes vonallal. A víz a sötétkék görbe fölött folyadék, a világoskék görbe alatt gőz, a két görbe között a két állapot elegye]]
 
A [[folyadék|folyékony]] anyagok, vagyis folyadékok térfogata állandó, ám alakjaalakjuk változó. A nehézségi erő hatására képesek felvenni a tároló edény alakját. Erőtérmentes környezetben viszont gömb alakúak a [[felületi feszültség]] következtében. A [[folyadék]]okban a molekulák közötti összetartó erő lényegesen kisebb, mint a szilárd anyagoknál, és noha az anyaghalmazt összetartja, lehetővé teszi a molekulák egymáshoz képest történő mikroszkopikus, szabad mozgását. Ennek következtében a viszkozitásuk a szilárd testek viszkozitásához képest kicsi, és az összenyomhatóságuk (kompresszibilitásuk) is kis értékű. Más szóval egy folyadék nehezen összenyomható.
 
Az anyag felületi feszültsége a [[van der Waals-egyenlet|kritikus hőmérsékletéhez]] közeledve nullára csökken, azt elérve, illetve nagyobb hőmérsékleten a folyadék [[gáz]]zá változik. Zárt térben a folyadékok [[sűrűség]]e csökken, a légtérben pedig növekszik. A kritikus hőmérsékleten a két fázis sűrűsége egyenlővé válik. Az anyagok a kritikus hőmérséklet alatt [[gőz]], afelett [[gáz]] halmazállapotúak. A kritikus hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten a légnemű anyag semmilyen nagy nyomáson sem cseppfolyósítható, mert ilyen körülmények között már nem gőzként, hanem gázként viselkedik. Igen nagy nyomáson az anyagok ettől eltérő tulajdonságokat mutathatnak. A kritikus hőmérsékletű víz kb. 140&nbsp;000&nbsp;bar nyomáson megszilárdul. A hidrogén esetében például fémes tulajdonságokat tapasztaltak rendkívül nagy nyomáson. [[Wigner Jenő]] és Huntington már 1935-ben megjósolta, hogy a hidrogén az abszolút nulla fokon és kb. 25&nbsp;GPa nyomáson fémes állapotba megy át,<ref>{{cite web |url=https://e-reports-ext.llnl.gov/pdf/244531.pdf |title=Metastable Metallic Hydrogen Glass (application/pdf objektum) |first=W. J. |last=Nellis |work=e-reports-ext.llnl.gov |year=2003 |accessdate=30 September 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161229095145/https://e-reports-ext.llnl.gov/pdf/244531.pdf |archivedate=2016-12-29 }}</ref> kétatomosból egyatomos allotrop módosulatba. A [[fémes hidrogén]] jó hővezető, és a villamos áramot jól vezeti, de kristályszerkezet nem rendelhető hozzá.