„Elöljáró” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
szócikk fejlesztése |
||
1. sor:
A [[Grammatika|grammatikában]] az '''elöljáró''' vagy '''elöljárószó''', idegen szóval '''prepozíció''' [< [[Latin nyelv|latinul]] ''praepositio'' (< ''prae-'' ’elött’ + ''positia'' ’helyzet’), [[Francia nyelv|franciául]] ''préposition'', [[Angol nyelv|angolul]] ''preposition''] terminus egyes [[nyelv]]ekben a [[viszonyszó]]k egyikét nevezi meg. Nincs [[Fogalom|fogalmi]] tartalma, elvont és elégtelen [[szemantika]]i tartalma van, változatlan alakú, és nem lehet [[mondatrész]], hanem csak grammatikai eszköz. [[Szintaxis (nyelvészet)|Mondattani]] funkcióként [[Alárendelés (nyelvészet)|alárendelési]] viszony keretében köt össze két mondatrészt. Az alárendelt mondatrész lehet [[határozó]], [[Tárgy (nyelvészet)|tárgy]], [[jelző]] vagy névszói [[állítmány]] [[névszó]]i része. Az elöljáró, egy esetleges [[Determináns (nyelvészet)|determináns]] és egy [[Szókészlet|lexikai]] jelentésű szó együtt alkotnak elöljárósnak nevezett [[szószerkezet]]et.<ref name="crystal_383">Crystal 2008, 383. o.</ref><ref name="dubois_377">Dubois 2002, 377. o.</ref><ref name="bidu_379">Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.</ref><ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/prepozi%C8%9Bie '''prepoziție'''] szócikk.</ref>
Egyes nyelvekben, mint a [[Magyar nyelv|magyar]] vagy a [[Japán nyelv|japán]] az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval [[névutó]]k felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a grammatikai [[Eset (nyelvészet)|esetek]] kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|analitizmus–szintetizmus]] skáláján.<ref name="bidu_379"/> A viszonylag fejlett [[névszóragozás]]ú nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az [[újlatin nyelvek]].<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 46. o.</ref>
A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek.<ref name="bidu_379"/> [[Nyelvészet|Nyelvészek]] észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az [[SVO-nyelv]]ek,<ref>{{en}} S mint ''subject'' ’[[Alany (nyelvészet)|alany]]’, V mint ''verb'' ’[[ige]]’, O mint ''object'' ’[[Tárgy (nyelvészet)|tárgy]]’.</ref> amelyekben az [[Alany (nyelvészet)|alany]]–[[állítmány]]–tárgy [[szórend]] dominál, a névutók használata pedig az [[SOV-nyelv]]ekre jellemző.<ref name="eifring_2">Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o.</ref> Az [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvek]] többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a [[Finnugor nyelvek|finnugor]] [[nyelvcsalád]]hoz tartozók, köztük a magyar, vagy a [[török nyelvek]]. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő ''mint''”, pl. a '''''Mint''' ápoló dolgozik'' mondatban.<ref>P. Lakatos 2006, 141. o.</ref> Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. ''mortis '''causa''''' ’halál miatt’)<ref>Dubois 2002, 374. o.</ref> vagy az angol, pl. ''ten years '''ago''''' ’tíz évvel ezelőtt’<ref name="eifring_2"/>
== Az elöljárók fajtái eredetük és alakjuk szerint ==
Eredetük szerint elsősorban elsődleges elöljárók vannak, amelyek ugyanakkor egyszerű szavak.
Francia grammatikákban egyszerű elöljárók ''à'' ’-nál/-nél’, ''en'' ’-ba(n)/-be(n)’, ''entre'' ’között/közé’, ''sous'' ’alatt/alá’<ref>Itt a magyar megfelelők csak az elöljárók egyik jelentését tükrözik.</ref> stb. Az [[Szóösszetétel|összetettek]] két különböző szófajból is származhatnak, pl. ''depuis'' ’óta’ (< ''de'' ’-tól/-től’ + ''puis'' ’aztán’). Ebben a nyelvben két egyszerű elöljáró, ''à'' és ''de'' összeolvad két határozott [[névelő]]vel: ''la maison '''du''' (< de + le) berger'' ’a juhász háza’, ''la maison '''des''' (< de + les) bergers'' ’a juhászok háza’, ''parler '''au''' (< à + le) médecin'' ’az orvosnak szólni’, ''parler '''aux''' (< à + les) médecins'' ’az orvosoknak szólni’.<ref name="grevisse_1319">Grevisse – Goosse 2007, 1319–1320. o.</ref>
[[Román nyelv|Román]] grammatikákban megjegyzik, hogy az elsődleges elöljárók nagy többsége latin eredetű, pl. ''cu'' ’-val/-vel’, ''după'' ’után’, ''fără'' ’nélkül’ stb. Egyesek [[jövevényszó]]k, pl. ''contra'' ’ellen’. Ezek eredetileg és formailag is egyszerűek, de formailag egyszerűeknek tekintik azokat is, amelyek már a románban létező két teljesen összeolvadt elöljáróból származnak, pl. ''dintre'' ’közül’ (< ''din'' ’-ból/-ből’ + ''între'' ’között/közé’). Összetetteknek számítanak a nem összeolvadt elöljárókból alakultak, pl. ’a valami belsejéig’ jelentésű ''până în'' < ''până'' ’-ig’ + ''în'' ’-ba(n)/-be(n)’.<ref name="avram_265">Avram 1997, 265. o.</ref>
A [[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]]<ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref> grammatikákban is számba vesznek elsődleges, egyszerű elöljárókat (''bez'' ’nélkül’, ''do'' ’-ig’, ''nad'' ’fölött/fölé’ stb.) és összetetteket, ilyeneknek tekintve csak a két szóból teljesen összeolvadtakat, amelyek között eredetileg különböző szófajúak is lehetnek, pl. ''ispod'' ’alól’ (< ''iz'' ’-ból/-ből’ + ''pod'' ’alatt/alá’).<ref name="baric_278">Barić 1997, 278. o. (horvát grammatika).</ref>
Az elöljárók egy része [[szófajváltás]]sal keletkezik. Egyes szerzők másodlagosaknak nevezik őket.<ref>Például Bărbuță 2000 (198. o.).</ref> Példák:
* franciák:<ref name="grevisse_1319"/>
** [[Francia igerendszer#Jelen idejű melléknévi igenév (participe présent)|jelen idejű melléknévi igenévből]]: ''concernant'' ’illetően’;
** [[Francia igerendszer#Múlt idejű melléknévi igenév (participe passé)|múlt idejű melléknévi igenévből]]: ''vu'' ’miatt’;
** [[melléknév]]ből: ''sauf'' ’kívül’ (= ’kivéve’);
** [[határozószó]]ból: ''hors'' ’kívül’ (= ’kivéve’);
* románok:<ref name="avram_265"/>
** határozószóból:
*** főleg határozott [[Névelő|végartikulussal]]: ''înaintea'' ’előtt’;
*** változatlan alakban: ''drept'' ’mint’ (= ’-ként’);
** [[főnév]]ből: ''grație'' ’köszönhetően’;
** [[Igeragozás és igehasználat a román nyelvben#Melléknévi igenév (modul participiu)|melléknévi igenévből]]: ''potrivit'' ’szerint’;
** [[Igeragozás és igehasználat a román nyelvben#Határozói igenév (modul gerunziu)|határozói igenévből]]: ''privind'' ’illetően’;
* angolok:<ref name="ige">IGE, [https://www.ucl.ac.uk/internet-grammar/preps/complex.htm Complex Prepositions] (Összetett elöljárók) oldal.</ref>
** határozói igenévből: ''regarding'' ’illetően’;
** melléknévi igenévből: ''given'' ’adva lévén’;
* BHMSZ:<ref name="baric_278"/>
** [[tárgyeset]]ű főnévből: ''put'' ’felé’;
** [[eszközhatározói eset]]ű főnévből: ''povodom'' ’alkalmával’.
A fenti nyelvekben, a románon kívül, több olyan szó van, amely ugyanazzal az alakkal elöljáróként is, és határozószóként is használatos:
* {{fr}} ''après'' ’után/azután’, ''avant'' ’előtt/azelőtt’, ''contre'' ’ellen(e)’, ''depuis'' ’óta/azóta’, ''derrière'' ’mögött(e), ''devant'' ’előtt(e)’ stb.;<ref>Dubois 2002, 377. o.</ref>
* {{en}} ''near'' ’közelében/közel’, ''before'' ’előtt/azelőtt’, ''after'' ’után/azután’, ''behind'' ’mögött(e)’;<ref>Eastwood 1994, 294. o.</ref>
* {{hr}} ''blizu'' ’közelében/közel’, ''mimo'' ’mellett(e)’, ''poslije'' ’után/azután’; ''prije'' ’előtt/azelőtt’, ''van'' ’kívül/kint’.<ref name="baric_278"/>
Egyes grammatikák elöljáró értékű szókapocsolatokat is számba vesznek, azaz olyan szócsoportokat, amelyek elöljárókon kívül egyéb szófajú elemeket (határozószókat, főneveket stb.) is tartalmaznak. Ezeket a szócsoportokat nem elemzik, hanem egységesen töltenek be elöljárói szerepet. Készletük nyitott. Régiek mellett folytonosan jelennek meg újak, beleértve jövevényeket és [[tükörfordítás]]okat.<ref name="bidu_380">Bidu-Vrănceanu 1997, 380. o.</ref>
A francia nyelvben vannak egyrészt csak főnévvel és [[névmás]]sal használt elöljáró értékű szókapcsolatok, másrészt csak [[főnévi igenév]]vel használtak. Példák az előbbiek közül ''à cause de'' ’miatt’, ''à compter de'' ’kezdődően’, ''à l’exception de'' ’kivételével’, ''au-delà de'' ’túl’, ''au-dessus de'' ’fölött’, ''grâce à'' ’hála’, ''vis-à-vis de'' ’szemben’. Az utóbbiak a magyarban [[Ige|igékből]] képzett főnevekkel használt névutóknak vagy a megfelelő igékkel használt [[kötőszó]]knak felelnek meg. Egyébként vannak nekik ugyanazzal a főelemmel alkotott kötőszó értékű szókapcsolat megfelelőik is: ''afin de'' ’végett’ vs. ''afin que'' ’azért, hogy’, ''avant de'' ’előtt’ vs. ''avant que'' ’mielőtt’ stb.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1322. o.</ref>
A románban régebbi elöljáró értékű szókapcsolat az ''în fața'' ’előtt/elé’, újabbak a francia eredetű ''vizavi de'' ’szemben’ vagy a franciából való ''în măsura'' ’mértékében’ tükörfordítás.<ref name="bidu_380"/>
Az angolban is számos elöljáró értékű szókapcsolat van, pl. ''because of'' ’miatt’, ''due to'' ’köszönhetően’, ''instead of'' ’helyett’, ''in front of'' ’előtt/elé’.<ref name="ige"/>
== Az elöljárók jelentése ==
Egyes elöljárók annyira elvontak, hogy nem lehetséges érzéki reprezentálásuk. Ilyenek például az ’ellen’, ’részére’, ’számára’ jelentésűek. Mások kevésbé elvontak, ezért lehetséges korlátozott érzéki reprezentálásuk. Ilyenek főleg a helyi jelentésűek, mint a ’felől’, ’között/közé’, ’felé’, ’alatt/alá’, ’fölött/fölé’, ’előtt/elé’, ’mögött/mögé’, ’körül/köré’ jelentésűek.<ref name="dobridor"/>
Eredetileg az elöljárók mind hely- és időviszonyokat fejeztek ki, majd okra, célra stb. vonatkozó viszonyokat is kezdtek kifejezni.<ref name="barbuta_200">Bărbuță 2000, 200. o.</ref> Ezért főleg az elsődleges elöljáróknak több jelentése van. Egyesek konkrétabbak, mások elvontabbak. Példa konkrét vs. elvont jelentésekre a román ''pe'' elöljáróé. Eredetileg helyi jelentése van, pl. ''Pune paharul '''pe''' masă'' ’Tedd a poharat az asztalra!’, de a tárgyeset [[Morféma|morfémája]] lett többek között ha a tárgyat személynév fejezi ki: ''L-am văzut '''pe''' Gheorghe'' ’Láttam Gheorghét’.<ref>Moldovan 2001, 344. o.</ref>
A másodlagos elöljáróknak és az elöljáró értékű szókapcsolatoknak pontosabb jelentésük van, és ugyancsak kondrétabbak vagy elvontabbak attól függően, hogy milyen fogalmi tartalmú szavakat foglalnak magukban.<ref name="barbuta_200"/>
== Elöljárós szerkezetek ==
Elöljárokkal szerkesztenek különféle típusú határozókat. Alaptagjuk többféle szófajú lehet:
* ige: {{fr}} ''Il '''téléphone''' à sa mère tous les dimanches'' ’Telefonál az anyjának minden vasárnap’;<ref>Delatour 2004, 93. o.</ref>
* melléknév: {{cnr}} ''Vi ste '''gori''' od tuđina'' ’Maga rosszabb egy idegennél’;<ref>Čirgić 2010, 187. o. (montenegrói grammatika).</ref>
* határozószó: {{en}} ''There’s a cinema not '''far''' from here'' ’Van egy mozi nem messze innen’;<ref>Eastwood 1994, 18. o.</ref>
* [[indulatszó]]: {{ro}} '''''Vai''' de mine!'' ’Jaj nekem!’<ref>Moldovan 2001, 369. o.</ref>.
Ugyancsak elöljárók köthetnek főnévi vagy névmási jelzőt alaptagjához:
* {{fr}} ''une '''boîte''' en carton'' ’kartondoboz’;<ref>Delatour 2004, 16. o.</ref>
* {{ro}} '''''casă''' de vânzare'' ’eladó ház’;<ref name="barbuta_198">Bărbuță 2000, 198. o.</ref>
* {{en}} '''''information''' about the course'' ’tudnivalók a tanfolyamról’;<ref>Eastwood 1994, 176. o.</ref>
* {{cnr}} '''''vjera''' u uspjeh'' ’a sikerben való hit’.<ref>Čirgić 2010, 283.</ref>
Elöljárós szerkezet névszói állítmány névszói részét is képezheti:
* {{fr}} ''Ce manteau est encore '''à la mode''''' ’Ez a kabát még divatos’;<ref>Grevisse – Gosse 2007, 272. o.</ref>
* {{ro}} ''Inelul e '''de aur''''' ’A gyűrű aranyból van’;<ref>Avram 1997, 333. o.</ref>
* {{en}} ''Are you '''for the plan'''?'' ’Egyetértesz/Egyetért/Egyetértetek/Egyetértenek a tervvel?’;<ref>Eastwood 1997, 299. o.</ref>
* {{sr}} ''Narukvica je '''od srebra''''' ’A karkötő ezüstből van’.<ref>Klajn 2005, 228. o. (szerb grammatika).</ref>
Az elöljárós szó lehet:
* főnév, mint a fenti példák többségében;
* névmás: {{en}} ''I can reserve a seat for '''you''''' ’Foglalhatok helyet neked’;
* [[számnév]]: {{hr}} ''stol za '''dvoje''''' ’asztal két személyre’;<ref>Barić 1997, 219. o.</ref>
* melléknév: {{fr}} ''Les volets du chalet ont été repeints en '''vert''''' ’A menedékház zsalugátereit zöldre festették újra’;<ref>Delatour 2004, 106. o.</ref>
* birtokos determináns: {{ro}} ''înaintea '''mea''''' ’előttem’;<ref>Bărbuță 2000, 199. o.</ref>
* határozószó: {{fr}} ''Il est parti pour '''toujours''''' ’Elment örökre’;<ref>Grevisse – Gosse 2007, 1325. o.</ref>
* főnévi igenév: {{en}} ''Take something '''to read''' on the train'' ’Vigyél valami olvasni valót a vonaton’;<ref>Eastwood 1994, 155. o.</ref>
* melléknévi igenév: {{ro}} ''mașină de '''scris''''' ’írógép’.<ref>Avram 1997, 350. o.</ref>
Olykor elöljárót egész [[Mondat (nyelvészet)|mondat]] követ: {{fr}} ''Il est sorti par '''où il était entré''''' ’Arra ment ki, amerre bement’.<ref>Grevisse – Gosse 2007, 1326. o.</ref>
== Elöljárók és esetek viszonya ==
A névszóragozás néküli nyelvekben az elöljárós szó alakja nem változik ahhoz képest, amikor elöljáró nélkül használt. Ez mindig így van például a franciában: ''Il y a un grand parking devant le '''supermarché''''' ’A szupermarket előtt nagy parkoló van’, ''C’est grâce à '''toi''' que j’ai trouvé si vite un studio'' ’Neked köszönhetően találtam ilyen hamar lakást’.<ref>Delatour 2004, 164. o.</ref> Az angolban a névszóragozás maradékaként az elöljárókat az 1. és a 3. [[Személy (nyelvészet)|személyű]] [[személyes névmás]]ok más alakjaik követik, mint amikor nincs elöljárójuk, azaz alanyi funkcíojuk van, pl. ''Describe him to '''me''''' ’Írd le nekem őt’, miközben ’ő’-nek ''he'' ([[Nem (nyelvészet)|hímnem]]), ’én’-nek pedig ''I'' felel meg.<ref>Eastwood 1994, 234. o.</ref>
A névszóragozásos nyelvekben az elöljáró legalább egy bizonyos esetet követel meg azon ragozható szavaktól, amelyek előtt áll.
Az elsődleges és az elvont jelentésű elöljárók által megkövetelt eset általában motiválatlan, de olyan másodlagos elöljárók és elöljáró értékű szókapcsolatok is vannak, amelyek ugyanazt az esetet vonzzák, mint amikor alapelemük lexikai jelentésű szó, vagy az volt. Például a román '''''împrejurul''' pădurii'' ’az erdő körül’ helyhatározó megtartja az elöljárója alapjaként szolgáló ''jur'' ’valami körüli tér’ főnév jelentését, és az eredeti birtokviszonyát a ''pădure'' ’erdő’ szóval, mint birtokossal, ezért vonzza a [[birtokos eset]]et.<ref name="barbuta_198"/>
A románban a legtöbb elöljáró és egyszerű elöljáróval végződő elöljáró értékű szókapcsolat a tárgyesettel használatos: ''lângă foc'' ’a tűz mellett’, ''pentru tine'' ’érted, számodra’, ''alături de parc'' ’a park mellett’, ''împreună cu mine'' ’velem együtt’ stb. Az elsődleges ''asupra'' ’fölött’, ''contra'' ’ellen’ elöljáró, a legtöbb másodlagos elöljáró és elöljáró értékű szókapcsolat a birtokos esetet vonzza: ''contra inundațiilor'' ’az árvizek ellen’, ''împrejurul turnului'' ’a torony körül’, ''în fața coloanei'' ’az oszlop előtt’. Néhány elöljáró a részes esetet követeli meg: ''conform știrilor'' ’a hírek szerint’, ''contrar părerii'' ’a véleménnyel ellentétben’, ''grație ajutorului'' ’a segítségnek köszönhetően’, ''potrivit datelor'' ’az adatoknak megfelelően’<ref>Bărbuță 2000, 198–199. o.</ref>
Olyan nyelvekben, mint amilyen a BHMSZ, amelyekben a névszóragozás fejlettebb, mint a románban, az esetek használata az elöljárókkal összetettebb. Többségük egyetlen esetet vonz, de olyanok is vannak, amelyek kettővel, egyesek hárommal is használtak. Az eset kiválasztását leggyakrabban az elöljáró jelentése határozza meg, de egyeseket két esettel használnak ugyanazzal a jelentéssel, és az esetet az ige jelentése diktálja.
Egyetlen esettel használt elöljárók például:<ref>Čirgić 2010, 188–215. o.</ref>
* a birtokos esettel: ''Sve će biti gotovo '''do jeseni''''' ’Minden kész lesz őszig’;
* a [[részes eset]]tel: ''Tako se on ponaša '''prema svim gostima''''' ’Így viselkedik ő minden vendéggel’;
* a tárgyesettel: ''Viđeli smo '''kroz prozor''' što se događa'' ’Az ablakon keresztül láttuk, hogy mi történik’;
* az eszközhatározói esettel: ''Stalno se svađa '''s komšijama''''' ’Folyton veszekszik a szomszédokkal’;
* a ''[[locativus]]'' esettel: ''Postupite '''po zakonu'''!'' ’A törvénynek megfelelően járjanak el!’
A jelentései szerint két esettel használt elöljáró egyik példája ''s'':<ref name="baric_279">Barić 1997, 279. o.</ref>
* a birtokos esettel: ''Crijep je pao '''s krova''''' ’A cserép a tetőről esett le’;
* az eszközhatározói esettel: ''Susreo sam se '''s njim''''' ’Találkoztam vele’.
Példa három esettel használt elöljáróra ''za'':<ref>HJP, [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=search_by_id&id=f15mXxV0 '''za'''] szócikk.</ref>
* a birtokos esettel: ''za života'' ’egy életre’ (= ’az élet egész tartamára’);
* a tárgyesettel: ''roba '''za prodaju''''' ’eladó áru’;
* az eszközhatározói esettel: ''On dolazi '''za mnom''''' ’Ő utánam jön’.
Egyes helyi jelentésű elöljárók az ige jelentésétől függően használtak két esettel. Ha az ige hely felé való mozgást fejez ki, a tárgyeset használatos: ''Golub je sletio '''na krov''''' ’A galamb felrepült a tetőre’. Ellenben ha az ige nem fejez ki mozgást hely felé (bár kifejezhet nem meghatározott irányú mozgást), a használt eset más, például az előbbi példa igéjével a ''locativus'': ''Golub je '''na krovu''''' ’A galamb a tetőn van’.<ref name="baric_279"/>
== Elöljárók és determinánsok viszonya ==
Az elöljárók között különbségek vannak aszerint is, hogy milyen korlátozásokat diktálnak a determinánsok használatát illetően. A névelőkkel nem rendelkező nyelvek esetében, mint a BHMSZ, ez csak a többi determinánsra vonatkozik.
Például a franciában a ''dans'' ’-ba(n)/-be(n)’ elöljárót mindig determinánsos névszó követi, de az ugyancsak ’-ba(n)/-be(n)’ jelentésű ''en'' legtöbbször determináns nélkül használt. Például különböző jelentésárnyalatokkal ’a pokolban’ határozónak megfelel ''dans l’enfer'' és ''en enfer''.<ref>Grevisse – Gosse 2007, 1349–1350. o.</ref>
A románban azoknak a szavak, amelyeknek birtokos vagy részes esetben kell állniuk, mindig ilyen esetű determinánsuk van: ''deasupra câmpi'''ei''''' ’a síkság fölött’ , ''deasupra un'''ei''' câmpi'''i''''' ’egy síkság fölött’, ''datorită împrejurări'''lor''''' ’a körülményeknek köszönhetően’, ''datorită un'''or''' împrejurări'' ’egyes körülményeknek köszönhetően. Ellenben a tárgyesetet vonzó legtöbb elöljáró nem jelenik meg határozott artikulusos szóval, bár ekkor is a szó határozott, amint azt a fordítás mutatja, pl. ''Intru în casă'' ’Bemegyek a házba’. Ha viszont a névszónak jelzője van, határozottságát legalább a határozott artikulus jelzi: ''Intru în cas'''a''' din dreapta'' ’Bemegyek a jobboldali házba’.<ref>Avram 1997, 94. o.</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{ro}} Avram, Mioara. ''Gramatica pentru toți'' (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. {{ISBN|973-28-0769-5}}
* {{ro}} Bărbuță, Ion ''et al.'' [https://www.academia.edu/20778968/12_Gramatica_uzuala_a_limbii_romane ''Gramatica uzuală a limbii române''] (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. {{ISBN|9975-74-295-5}} (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'' [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''[https://archive.org/details/DictionnaireDeLinguistiqueDubois/mode/2up Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le Bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* {{hr}} [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=main Hrvatski jezični portal] (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{en}} [https://www.ucl.ac.uk/internet-grammar/home.htm ''The Internet Grammar of English''] (Az angol nyelv internetes grammatikája). [http://www.ucl.ac.uk/english-usage/ The Survey of English Usage]. [https://www.ucl.ac.uk/ University College London]. 1996–1998 (IGE) (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* {{ro}} Moldovan, Victoria – Pop, Liana – Uricaru, Lucia. [http://www.ilr.ro/wp-content/uploads/nivel_prag.pdf ''Nivel prag pentru învățarea limbii române ca limbă străină''] (Küszöbszint a román mint idegen nyelv tanulására). Strasbourg: Európa Tanács (Művelődési Együttműködés Tanácsa). 2001 (Hozzáférés: 2020. július 12.)
* P. Lakatos Ilona (szerk.). [http://mek.niif.hu/04800/04891/04891.pdf ''Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)'']. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. {{ISBN|963-9704-28-8}} (Hozzáférés: 2020. július 12.)
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)]]
* [[Eset (nyelvészet)]]
* [[Névutó]]
* [[Viszonyszó]]
{{DEFAULTSORT:Elo~ljaro}}
[[Kategória:Szófajok]]
| |||