„Arisztotelész” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
7 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
||
27. sor:
=== Ifjúkora ===
[[Sztágira|Sztageirában]], a Khalkidiké-félszigeten fekvő [[trákia]]i görög gyarmatvárosban született a 99. olimpiász első évében,<ref>[[Apollodórosz (történetíró)|Apollodórosz]]: ''Khronika''. („''Időrend''”). Idézi: [[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 1. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 30. Vö.: „Apollodórosz Chronikája szerint, a 99. olimpiász első évében született ...'' ”</ref><ref>V.ö. [[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]] [[Ammaeus]]hoz írt egyik [http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levelének] {{Wayback|url=http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm |date=20100811202422 }} szövegével: „''Arisztotelész, aki Nikomakhosz fia volt ... a 99. Olimpiász alatt született” (i. e. 384 - i. e. 381); „Diotrephész [[athén]]i [[arkhón]]ságának évében.''” (i. e. 384/383). Hiv. beillesztése: 2010. július 25.</ref> a [[Gergely-naptár|mi naptárunk]] szerint [[i. e. 384]]-ben.
Apja, [[Stagirai Nikomakhosz|Nikomakhosz]] családja valószínűleg [[Messzéné]]ből jött Sztagirába az i. e. 8. v. 7. században.<ref>[[Ulrich von Wilamowitz-Moellendorf]]: ''Aristoteles und Athen''; 1.311; idézi: [[David Ross|Ross, David]]: ''Arisztotelész''. ''Historia philosophiae'' sorozat. Osiris, Bp., [[2001]] {{ISBN|963-389-116-7}}. 9. o.</ref> Anyja, Phaisztisz<ref>Ferge: ''Az idegen'' (ld. [[#Források|források]]); a latinos Phaetis alakot közli; 180. old.</ref> családja [[Kalkísz]]ból származott.<ref name="ross9">[[David Ross|Ross, David]]: ''Arisztotelész''; 9. old.</ref> Ráadásul mindkét szülő tekintélyes [[orvos]]i családból származtatta magát. [[Diogenész Laertiosz]] [[Szmürnai Hermipposz|Hermipposzra]] hivatkozva azt állítja, hogy Nikomakhosz egy olyan, Makhaón<ref>Ld. még ''[http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/066/pc006659.html#6 Machaon]''; a ''[[A Pallas nagy lexikona|Pallas Nagylexikonában]]''.</ref> fia Nikomakhosznak nevezett őstől származtatta magát, aki magának [[Aszklépiosz]]nak volt az unokája.<ref name="dl" /> Apja családja épp ezért „aszklepiadésznek” (aszklépioszt tisztelőknek), vagyis – mai szóval – az orvosok ipartestületébe tartozónak számított, maga az apa pedig [[orvos]]a és barátja volt [[II. Amüntasz]]nak, [[Makedónia]] királyának.<ref name="ross9" /><ref>[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 1. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25. A szerző [[Szmürnai Hermipposz|Hermipposz]] „''Arisztotelészről''” c. írását idézi mint a családról szóló adatok forrását.</ref>
43. sor:
[[Fájl:Sanzio 01 Plato Aristotle.jpg|bélyegkép|jobbra|240px|Platón és Arisztotelész ([[Raffaello Sanzio|Raffaello]]: Athéni iskola c. festménye) (részlet)]]
[[I. e. 367]]-ben vagy [[I. e. 366]]-ban, 17 vagy 18 éves korában Athénba ment, s a hagyomány szerint a nagy filozófus, [[Platón]] tanítványa lett annak [[Akadémia (Platón)|Akadémiáján]]. Ám Platón pont ezen évek egyikében elhagyta Athént, és három évig [[Szicília|Szicíliában]] maradt [[II. Dionüsziosz]]nál (az iskolát addig a [[knidoszi Eudoxosz]] vezette), így Arisztotelész 20 éves kora előtt nem lehetett tanítványa Platónnak. Az viszont biztos, hogy kb. 18-20 esztendőt valóban az ő társaságában töltött.<ref>A különböző modern és ókori források szinte mindegyike említi, hogy a fenti időpontban, tizenhét éves korában vagy azután Platón tanítványa lett és mintegy húsz évig az is maradt, de a részletekben eltérnek. <br /> [[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. (V. könyv. 1. fej.): ''1a)'' nem ad meg közvetlen datálást (de a megadott adatokból a már említett dátum adódik); de ''2a)''. [[Eumélosz]]ra hivatkozva tizenhét évesnek mondja az akadémiába lépésekor; és ''3a)''. [[Apollodórosz (történetíró)|Apollodóroszt]] idézve, húsz évre teszi tanonckodását. <br /> [[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]].[http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levele] {{Wayback|url=http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm |date=20100811202422 }} ''1b)''Polüzelusz [[arkhón]]ságára teszi a belépést (i. e. 367/i. e. 366); ''2b)'' 18 esztendősnek állítja a filozófust; ''3b)'' az előző forrással egybehangzóan 20 éves tanítványkodást mond. <br /> ''[[A Pallas nagy lexikona]]'' ''([http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/006/pc000697.html#4 Arisztotelész szócikk])'', úgy tűnik, részben D. Laertiosz pártjára áll, ''1c)'' ő sem datál, ''2c)'' szintén tizenhét éves kort ír; ''3c)'' viszont az ókori filológussal ellentétben kritikával él és levonja Platón kb. hároméves „külföldi” tartózkodását a húsz évből, és így kap tizenhetet; <br /> Az elismert modern szerző, [[David Ross|Ross]] (''Arisztotelész'', [[Osiris Könyvkiadó|Osiris]], Bp., 2001; 10. old.) ''1d)'' nem ad meg dátumot; ''2d)'' tizennyolc évesnek mondja a filozófust; ''3d)'' tizenkilenc évig tartónak az akadémiai tagságát.</ref>
Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a legkiválóbb tanítványok egyike (Diogenész Laertiosz egyenesen a legkiválóbbnak nevezi). Több szerzőtől is fennmaradtak Platón szájába adott, Arisztotelészt dicsérő jelzők, így mondta őt „az iskola eszének”;<ref>[[Philoponosz]]: ''De aeternitate mundi (contra Proclum)''; VI. 27</ref> házát pedig az Olvasó házának<!--vsz. ammoniostól?-->. Önállósága fokozatosan, de korán megmutatkozott, egyes nézeteiben hamar eltért mesterétől, s ezt nem titkolta; így meglehet, hogy mestere tényleg mondta – olyan elmarasztalásként, amely szintén beillik dicséretnek – hogy „[[Xénokratész]]t sarkantyúzni, Arisztotelészt zabolázni kell."_<ref>[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 2. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D2 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25. Vö.: „Mondják, hogy Arisztotelész rá [Theophrasztoszra] és Kalliszthenészre is alkalmazta ugyanazt az elvet, amit annak idején Platón őrá [Arisztotelészre] és Xenokratészre mondott, nevezetesen, hogy az egyiknek kötőfékre, a másiknak meg ösztökére van szüksége – minthogy Theophrasztosz minden szándékát mértéken felüli okossággal értelmezte; míg a másik természeténél fogva lassabban érő volt”.</ref>
53. sor:
Hogy [[Platón]] életében komoly tanítói tevékenységet folytatott volna, annak nagyon kevés nyoma van és azok sem perdöntőek; egyes források beszélnek tanítványairól, csodálóiról,<ref name="lewes">[[George Henry Lewes]]: ''[https://books.google.hu/books?id=-kUNAAAAIAAJ&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false Aristotle]'' (from ''History of Science''). Smith, Elder and co., London, 1864. [[Google, Inc.|Google]] könyvekbeli elektronikus könyv. ''a)'': 12. old. ill. ''b), c)'': 4-5. old. Hiv. beill. 2010. augusztus 10.</ref> pl. az atarneuszi [[Hermeiasz (uralkodó)|Hermeiászról]]<ref name="strabon">[[Sztrabón]]: Geographika; 13.1.57./58.; [http://www.archive.org/stream/geographyofstra06strauoft/geographyofstra06strauoft_djvu.txt]</ref> és egy sokkal későbbi mű, a [[Szuda-lexikon]] (10. sz.), [[Theodektész|másokról]] is; de ezek ekkoriban még inkább közeli barátai lehettek, és csak később válhattak tanítványokká. Szintén feltételezések szerint, [[Szónoklattan|retorikai]] oktatást mégiscsak végzett Iszokratész versenytársaként.<ref name="Pallas" /> Szokás ezt összekapcsolni egyik legkorábbi (lehet, hogy a legelső), elveszett, és szónoklattani tárgyú írásával, a ''Grüllosz vagy A retorikáról'' cíművel; amelyet i. e. 360 körül,<ref name="jstor.org">C. J. de Vogel: ''[http://www.jstor.org/pss/4429250 A Review of »La filosofia del primo Aristotele« by E. Berti]''. ''Mnemosyne'' (4. sor.), 19. évf. / 2. (1966), 187-190 old. [[Portable Document Format|PDF]] (korlátozott előnézet); hiv. beill. 2010. október 7.</ref> de mindenképp az akadémiai tartózkodása idején alkotott meg; valamint [[#Az Iszokratész-Arisztotelész vita|az Iszokratészszal való vitával]]: „Még Plato életében előadhatta a rhetorikát, mert Isocrates elleni polemikus hangja csak ez időre vihető vissza, mert másodszori athenaei tartózkodása alatt Isocrates már meghalt”.<ref name="pecz">[[Pecz Vilmos]]: ''[http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/868.html Ókori lexikon / Aristoteles]''. 1902–1904. [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]beli elektronikus könyv. Hiv. beillesztése: 2010. augusztus 8.</ref> Az Iszokratész tanai ellen írt, platóni [[dialógus]] formába öntött Grüllosz mellett még a ''Retorika'' c., fennmaradt értekezés is esetleg ebben az időszakban íródhatott. Az Arisztotelész-irodalom innen eredezteti az Arisztotelész- és az Iszokratész-iskola közötti, nagyon hevessé fajuló vita indulását, aminek néhány ókori forrásban nyoma maradt.<ref name="grote3">Bővebben ld. [[George Grote]]: ''[https://books.google.hu/books?id=0V8_AZyyDm8C&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false Aristotle]''. [[Google, Inc.|Google]] könyvekbeli elektronikus könyv. 31-37. old. Hiv. beill. 2010. augusztus 6.</ref>
Platón tanítványa maradt annak haláláig ([[i. e. 348]] / [[I. e. 347|347]]<ref>[[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]] [http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levele] {{Wayback|url=http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm |date=20100811202422 }} szerint Platón Theophilosz [[athén]]i [[arkhón]]ságának évében halt meg, ez az említett dátumot adja. Hiv. beillesztése: 2010. július 25.</ref>). Ezután nem sokkal elvándorolt a városból.
=== Atarneusz és Mütiléné ===
67. sor:
Hermeiász országát és a térséget azonban három évvel a filozófus érkezése után, [[i. e. 344]]-ben elfoglalták a [[Perzsa Birodalom|perzsák]], őt magát tőrbe csalták és megölték. Arisztotelész 16 soros [[himnusz|himnusszal]] áldozott az elhunyt emlékének, akinek [[Delphoi]]ban állított emlékműve feliratát is ő írta.<ref name="sarton" />
A filozófus még asszoszi tartózkodása idején beleszeretett Hermeiász fogadott és/vagy testvére <!--itt majd idézni kell D. L.-t, jelezendő, hogy a bizonytalanság tőle magától származik, nem vita eredménye--> lányába, a 18 éves kora körül járó<ref name="mactutor">J. J. O'Connor - E. F. Robertson: ''[http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Aristotle.html Aristotle biography] {{Wayback|url=http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Aristotle.html |date=20101130120645 }}''. Mactutor életrajz, beill. 2010. július 20.</ref> Püthiaszba, és amikor menekülniük kellett a perzsák elől, a [[Leszbosz]] szigetén fekvő [[Mütiléné]]be költöztek,<ref>[[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]] [http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levele] {{Wayback|url=http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm |date=20100811202422 }} szerint ez Eubulosz [[arkhón]]ságának éve [[Athén]]ban. Hiv. beillesztése: 2010. július 25.</ref> ahol két évig éltek. Még Asszoszban, vagy később, Mütilénében [[i. e. 345]]-ben<ref name="pecz" /> össze is házasodtak. A házasság – amely kb. tíz évig, az asszony haláláig tarthatott, és egy szintén Püthiasz nevű leány születése is megkoronázta<ref name="mactutor" /> – boldog volt; a filozófus végrendeletének utolsó mondataiban meghagyta, hogy csontjait Püthiaszéivel együtt temessék el.<ref name="dl" />
Aligha kétséges, hogy Leszboszon teljesítette ki [[állatrendszertan]]i ismereteit, melyek kutatásába már korábban belekezdett, a tengeri és egyéb élőlények végtelen változatosságának hatására keletkezett [[biológia]]i tapasztalatai igen erősen rányomják bélyegüket Arisztotelész [[logika]]i munkáira is (erre utal a logikai fajok, nemek és kategóriák bevezetése és egész hierarchiába rendezése, de a logikai művekben előforduló rengeteg állat- és növényrendszertani példa is). Valószínűleg ebben az időszakban, 355 és 340 között írta ''[[Metafizika (Arisztotelész)|Metafizika]]'' című művének legrégebbi részeit, az A és B könyvet, melyekben még egyértelműen mint a platonizmus híve többes szám első személyben beszél („mi, Platón tanainak követői”<ref name="miplatonikusok" />), valamint az ''[[Organon (Arisztotelész)|Organon]]'' könyveinek tőle származó (nagy) részét is.<ref name="szalai" />
74. sor:
[[Fájl:Alexander and Aristotle.jpg|bélyegkép|balra|360px|Nagy Sándor és Arisztotelész]]
[[I. e. 343]]-ban vagy [[i. e. 342]]-ben<ref>[[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]] [http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levele] {{Wayback|url=http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm |date=20100811202422 }} szerint Püthodótosz [[athén]]i [[arkhón]]ságának évében, ez modern datálás szerint az i. e 343. és i. e. 342. évek közé esik. Hiv. beillesztése: 2010. július 25.</ref><ref>[[Diogenész Laertiosz]], [[Apollodórosz (történetíró)|Apollodóroszra]] hivatkozva ezzel egybehangzóan datálja az eseményt a 109. olimpiász második évére (i. e. 343/342), szintén Püthodórosz arkhónsága idejére.</ref> újra Makedóniába ment [[II. Philipposz makedón király|II. Philipposz]] meghívására, hogy ennek 12 <!-- vagy 13 --> éves fiát, Alexandroszt, a későbbi [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándort]] nevelje. Arisztotelész négy éven át volt Alexandrosz nevelője, ennek 16. évéig, ekkor Philipposz már politikai feladatokat rótt fiára (mert maga [[Konstantinápoly|Büzantion]] ellen hadjáratra indult), de Arisztotelész – valószínűleg immár inkább tanácsadóként – még négy évig maradt Sándorral, Philipposz haláláig ([[i. e. 336]].),<ref name="willsmith" /><ref>[[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]] [http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levele] {{Wayback|url=http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm |date=20100811202422 }} szerint nyolc éven át nevelte Sándort: Püthodótosz [[arkhón]]ságától (modern datálás szerint ez i. e. 343/342), és ez után, Euainétosz arkhónságának évében tért vissza Athénba (modern datálás: i. e. 335/334). Hiv. beillesztése: 2010. július 25.</ref> és nagy hatással volt reá. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] sokáig őszinte, igaz tisztelettel viselkedett régi tanítója iránt, aki főleg [[Etika (filozófia)|erkölcstanra]], [[politika|politikára]], [[Szónoklattan|ékesszólásra]] és [[költészet]]re oktatta, és néhány művet külön e célra írt. Rendesen Pellában ill. a szomszédos [[Mieza|Miezában]] tartózkodtak, néha [[Sztagira|Sztageirában]], amelyet (minthogy a jó [[II. Philipposz makedón király|II. Fülöp makedón király]] egy korábbi hódítása során földig rombolta) a filozófus kedvéért újra fölépítettek romjaiból.<ref name="plutarkhosz2">[[Plutarkhosz]]: ''[[Párhuzamos életrajzok]]'', „[http://mek.oszk.hu/03800/03892/ Magyar Elektronikus Könyvtár Nagy Sándor/Iulius Caesar]” c. fej.</ref> Arisztotelész vélhetően ekkor kezdte írni vagy kigondolni ''Politiká''val foglalkozó művei kezdeményeit, két értekezést írt tanítványa számára ''(A monarchiáról, A gyarmatokról).'' Lehetséges, hogy a híres és elveszett (158 tételből álló) alkotmánygyűjteményét is Sándor számára állította össze.
Plutarkhosz már idézett műve szerint nagyrészt Arisztotelész hatása, hogy Sándor mindig tiszteletet és bőkezűséget tanúsított a filozófusok és tudósok iránt, és maga is megszerette a filozófiát és tudományokat, később [[Ázsia|Ázsiában]] hadi cselekményei között tudományos expedíciókat is indított. E hagyományos képpel ellentétben a <!--nem mindig indokolt-->kételkedésre hajlamos modern szerző, [[Bertrand Russell|Russell]], meglehetősen leértékeli a bölcs és az ifjú hadvezér kapcsolatát: arra a – mások által is hangoztatott – megfigyelésre alapozva, hogy a két személy politikai nézetei és tevékenysége szemmel láthatóan nem sok hatással voltak egymásra, hangsúlyozottan személyes véleménye szerint Arisztotelész szemében aligha lehetett több Sándor, mint kényelmetlen és lusta kolonc, míg Alexandrosz, a fiatalkorától kezdve önfejű ifjonc, a görögök és perzsák legrosszabb vonásait ötvöző kényúr, legfeljebb csak a makedónok kulturáltságát igazoló dísznek tartotta Arisztotelészt, de pedantériáját és elméleti bölcsességét megvethette.<ref>[[Bertrand Russell|Russell, Bertrand]]: ''A Nyugati filozófia története'' (Göncöl, 1996); 151–152. old.</ref>
123. sor:
# ''Vita Hesychii'' avagy ''Menagiana:'' a fenti Laertios-művel azonos forrásokból táplálkozó, ahhoz hasonló összetételű, ismeretlen szerzőjű, rövidebb biográfia.
# [[Klaudiosz Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]]: ''Vita Aristotelis,'' kilenc szövegváltozatban fennmaradt, melyek közül egyesek az ''[[Organon (Arisztotelész)|Organon]]'' 5. sz.-i kiadásainak előszavául szolgáltak.
# egyéb, rövidebb források, mint pl. a [[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|halikarnasszoszi Dionüsziosz]] egy néhány bekezdésből álló levele [[Ammaeus]]hoz,<ref>A levél életrajzi részének ''[http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm angol szövege] {{Wayback|url=http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm |date=20100811202422 }}''. Hiv. beill. 2010. július 25.</ref> [[Augustus római császár|Augustus császár]] kortársához. A levél a legkorábbi megbízhatónak tartott és fenn is maradt Arisztotelész-életrajz.
Bizonyos részletkérdések tárgyalásakor sokszor felbukkanó művek:
| |||