„Kálvária-kápolna (Pécs)” változatai közötti eltérés

A kápolna építőmesterének neve nem ismert, de elképzelhető, hogy Piatsek József, a pécsi klasszicizmus neves építésze volt a tervező és kivitelező is. Az előtérrel szemközti oldalon egy földszintes sekrestye csatlakozott a kápolnához. Ezt belülről az oltár mögötti ajtón át lehetett megközelíteni. A sekrestye valószínűleg későbbi toldalék lehetett, és az [[1960-as évek]] közepén lebontották.<ref name=regi />

 

A kápolnabelső dísze a Szent Keresztnek szentelt [[oltár]], amelyet egy nagyméretű festett, kálvária jelenetet ábrázoló, homokkő dombormű ékesít. Az oltár két oldalán életnagyságú [[Szűz Mária|Mária]]-, illetve [[János apostol|Szent János]]-szobor áll. A két szobor közötti átjárókon keresztül lehetett megközelíteni a [[Sekrestye|sekrestyét]]. Az átjárók felett kis [[szószék]] és [[Orgona (hangszer)|orgona]] is volt.

[[1877]]-ben Bartalits Mihály pécsi kőfaragó elkészítette a Szentsír Krisztus-korpuszát és [[Mária Magdolna]] szobrát. A Mária Magdolna-szobor a [[20. század]] második felében eltűnt. A megromlott állapotban levő stációk kő-domborműveit a 19. század végére [[öntöttvas]]ra cserélték, ezek a mai napig is láthatók. Ekkor a kápolna falán két domborművet is elhelyeztek, így a stációk száma 14-re nőtt. A plébánia [[Historia Domus]]a megjegyzi, hogy az öntöttvas domborműveket [[Würzburg]]ból rendelték, és azokat a [[Duna|Dunán]] [[hajó]]val szállították [[Mohács]]ra, ahonnan [[szekér]]rel jutottak el Pécsre. <ref name=lantosne /><ref name=regi />