„Kettős kötés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Kisebb javítások
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor:
A '''kettős kötés''' olyan [[kémiai kötés]], amelyet – az egyszeres [[kovalens kötés]]ben szokásos kettő helyett – négy kötőelektron létesít. A leggyakoribb kettős kötés az [[alkének]] két szénatomja közötti kötés. Kettős kötés sokféle [[kémiai elem|elem]] két [[atom]]ja között kialakulhat, például a [[karbonilcsoport]]ban egy szén- és egy oxigénatom kapcsolódik kettős kötéssel. Gyakori kettős kötés még az [[azovegyület]]ekben (N=N), [[imin]]ekben (C=N) és [[szulfoxidok]]ban (S=O) található kötés. A szerkezeti képletekben a kettős kötést a két atom közötti két párhuzamos vonallal jelölik.<ref>{{citation | author = March, Jerry | authorlink = Jerry March | year = 1985 | title = Advanced Organic Chemistry: Reactions, Mechanisms, and Structure | edition = 3rd | location = New York | publisher = Wiley | isbn = 0-471-85472-7 }}</ref><ref name="ReferenceA">''Organic Chemistry'' 2nd Ed. John McMurry</ref><ref name="ReferenceA"/>
 
A kettős kötések erősebbek mint az egyszeres kötések, és a [[Kötéshossz|kötéstávolság]] is kisebb bennük. A [[kötésrend]] kettő. A kettős kötések – elektronban gazdag voltuk miatt – reakcióképesek.
 
{|align="center" class="wikitable"
||<center>[[Fájl:Ethylene-CRC-MW-dimensions-2D.png|150px]]</center>
||<center>[[Fájl:Acetone-CRC-MW-ED-dimensions-2D.png|180px]]</center>
||<center>[[Fájl:DMSO-2D-dimensions.png|150px]]</center>
|-
|| [[Etén|etilén]]
|| [[aceton]]
|| [[dimetil-szulfoxid]]
16. sor:
 
== Kötés ==
A kötést a [[hibridizáció]] segítségével lehet leírni. Az etilénben mindkét szénatomnak van három sp<sup>2</sup>-pályája és egy p-pályája. A három sp<sup>2</sup>-pálya egy síkban fekszik, és egymással 120°-os szöget zárnak be. A p-pálya erre a síkra merőlegesen helyezkedik el. Amikor a két szénatom közeledik egymáshoz, egyik sp<sup>2</sup> -pályájuk átfed, és szigma-kötés jön létre. Ezzel egyidejűleg a két p-pálya is (ugyanabban a síkban) közel kerül egymáshoz, és együtt egy [[pi-kötés]]t alkotnak. A két p-pályának – a maximális átfedés biztosításához – egymással párhuzamosnak kell maradniuk, ezért a központi kötés körüli elfordulás (rotáció) nem lehetséges. Emiatt [[Cisz-transz izoméria|''cisz''-''transz'' izoméria]] lép fel. A kettős kötések rövidebbek az egyszeres kötéseknél, mert a p-pályák átfedése maximális.
 
:[[Fájl:Double bond orbital picture.png|frame|center|'''A pályák ábrázolása:''' felül: 2 sp<sup>2</sup> -pálya (felülnézet, atomonként 3-3 pályával) közeledésével egy sp<sup>2</sup>-sp<sup>2</sup> szigma-kötés jön létre. Alul: két p-pálya átfedésével egy pi-kötés alakul ki a szigma-kötés síkjával párhuzamos síkban.]]
 
Az etilén 133 pm-es C−C kötéshossza kisebb, mint az [[etán]]ban mért 154 pm. A kettős kötés erősebb is, a kötési energia 636 kJ/mol a 368 kJ/mol-lal szemben, de nincs kétszer akkora, mivel a pi-kötés a p-pályák kevésbé hatékony átfedése miatt gyengébb a szigma-kötésnél.