„Kárpótlás (jog)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő [[értékpapír]]. A kárpótlási jegy 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozott, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75%-a volt.
 
== A földkárpótlás ==
A kárpótlás speciális területe volt az 1945 utáni [[államosítás]] és "[[kolhozosítás]]" során a tulajdonosoktól elvett termőföldek visszajuttatásának kérdése. Végül az alanyi jogon kárpótlásra jogosultak termőföldigényének kielégítésére a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak földterületeket kellett kijelölniük a kárpótlási földalap számára. Ezen a jogosult résztvevők kárpótlási jegyekkel licitálhattak a földterületekre, amelyek sokszor nem érték el a gazdaságosan művelhető parcella méretet.
A termelőszövetkezeti részarány-földtulajdonként nyilvántartott földek kiadásáról a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény (4. Kárpótlási törvény) és a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény alapján létrejött földkiadó bizottságok döntöttek. Az új tulajdonos a földjét öt évig nem idegeníthette el, továbbá nem vonhatta ki a mezőgazdasági termelésből, így osztatlan közös földtulajdonok jöttek létre.<ref>http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=18590.328027</ref>
E földterületeken a gazdálkodás nehezen volt folytatható, amelyet csak a a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló, 2021. jan. 1-én életbe lépő 2020. évi LXXI. törvénnyel próbáltak meg orvosolni.<ref>https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/dontottek_vege_az_osztatlan_kozos_foldtulajdonnak.709232.html</ref>
 
== Vonatkozó jogszabályok ==
1 021

szerkesztés