„Kallisztó” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: br:Kallisto
Hogyisne (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Ókorportál2}}
 
[[Kép:François Boucher 012.jpg|thumb|right|''[[Jupiter (mitológia)|Jupiter]] és ''Kallisztó'' ([[François Boucher]] festménye, [[17441769]])'']]
A [[Görög mitológia|görög mitológiában]] '''Kallisztó''' Lükaón leánya, a vadászat istennőjének, [[Artemisz (mitológia)|Artemisznek]] egyik kísérője, aki szüzességi fogadalmat tett az istennő szolgálatáért. Neve a [[görög nyelv|görög]] ''kalliste'' (καλλιστη) szóból ered, jelentése: legszebb.
==Története==
 
A vadászatra mindig az istennővel tartó Kallisztó, kiválóságával és ügyességével hamar kivívta Artemisz kegyeit. A gyönyörű [[nimfa]] azonban kisvártatva elkápráztatta magát a főistent, [[Zeusz]]t is. Ám szűzi fogadalmát nem akarta megszegni. A főisten cselhez folyamodott, és Artemisz alakjában jelent meg Kallisztó előtt, aki gyanútlanul leengedte fegyvereit, és így Zeusz megerőszakolhatta. Kallisztó terhes lett, és reményvesztetten megpróbálta eltitkolni születendő gyermekét Artemisz elől. Egy ideig sikerült neki lepleznie a titkot, azonban egyszer amikor együtt fürödtek meztelenül az istennővel egy patakban, napvilágot látott a súlyos esküszegés.
 
Artemisz borzalmas haragra gerjedt, de mert Kallisztó az egyik kedvence volt, így száműzte szent erdejéből, és nem bántotta. Kallisztó egyedül maradt, és így ki lett szolgáltatva [[Héra]] bosszújának, aki féltékeny volt férje ágyasaira. Így a hajánál fogva felemelte és a földre vetette a szerencsétlen lányt. Kallisztó Héra bosszújának beteljesüléseként medve képében ért földet. [[Hermész]] ellopta Kallisztótól gyermekét, és saját anyjának, [[Maia|Maiának]] a gondjaira bízta. Itt kapta az [[Arcas|Arkasz]] nevet, ami medvét jelent. Maia jó vadászt nevelt a fiúból. A legenda szerint egyszer Arkasz az erdőt járta, amikor Kallisztó megpillantotta elvesztett gyermekét. Megismerte, és keblére akarta szorítani fiát, azonban megfeledkezett arról, hogy medve alakjában aligha fogja megismerni. Az ifjú megrémült az állattól és le akarta nyilazni, azonban Zeusz megsajnálta Kallisztót, és még mielőtt halálos sebet kapott volna felemelte őt a csillagok közé. Kallisztó így vált a [[Nagy Medve (csillagkép)|Nagy Medve]] csillagképpé. Zeusz mellé emelte gyermekét is, így Arkoszból lett a Kis Medve képe. Héra azonban még itt sem akart békét hagyni a nimfának, és megkérte [[Ókeanosz]]t, hogy ne engedje a két medvét inni a Föld vizeiből. Ezért van az, hogy a Nagy Medve és a Kis Medve egész évben vándorol az éjszakai égbolton.
 
==Ábrázolásai==
*Története Ovidius Átváltozások című munkája után a barokk és reneszánszkor felkapott témája lett;
[[Tiziano]] háromszor is feldolgozta; az egyik az Artemisz és Kallisztó ([[1559]])- a londoni Bridgewater House-ban található, a második [[1560]]-ban készült, jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museum-ban, a harmadik, ami kicsit később készült a edinburghi National Gallery of Scotland-ben található.
*[[Rubens]]: Diana és Callisto, a madridi [[Prado]]
*[[François Boucher]]: Jupiter és Kallisztó ([[1769]]) - a londoni Wallace gyűjteményben
*Wouters - Artemsiz és Kallisztó XVII. századi csehországi képe a kromerízi kastélyképtárban
*[[Franz Anton Maulbertsch]] - XVIII. századi képe, mely a brnói Moravské Galerié-ben található
 
Története az ókorban Ovidiuson kívül más irót nem is igen ragadt meg, valamint képzőművészeti alkotások sem maradtak ránk, amik Kallisztót ábrázolják.
 
A festészet mellett más művészeti ágak is feldolgozták történetét
*[[Francesco Cavalli]] - Kallisto című [[1652]]-es operája
*F. J Gosek - Kallistoo című balettje
*Jaroslav Vrhlicky - [[1883]]-as Kallsito című költeménye
{{commons|Callisto (mythology)}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kallisztó