„Moses Mendelssohn” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
|||
29. sor:
Mendelssohn [[Dessau|Dessauban]] született, majd könyvelést tanult és kereskedő lett. Mint a német kultúra tisztelője barátságba került [[Lessing|Lessinggel]], aki segített, hogy kiadja filozófiai műveit. [[II. Frigyes porosz király|Nagy Frigyestől]] Berlinben való lakhatási jogot kapott. A ''Porosz Akadémia'' első díját el is nyerte egyik értekezésével, de zsidó származása miatt nem lehetett tagja magának az Akadémiának. Héber betűkkel átírva, de lefordította németre [[Pentateuchus|Mózes 5 könyvét]], 1767-ben pedig [[Platon]] [[Phaidon]] című dialógusának mintájára ő is írt egy ''Phaedon'' című értekezést a lélek halhatatlanságáról. A mű kapcsán vitába került egy svájci lelkésszel, ''Lavaterrel''. Hozzá címzett írásai nyomán vita bontakozott ki a zsidók polgári jogi helyzetéről. Ennek kapcsán írta egyik központi jelentőségű művét, a ''Jerusalem oder über religiöse Macht und Judentum'' című művét.
1789 szeptemberében, a ''Berlinische Monatsschriftben'' Mendelssohn tette fel a híres kérdést: "Mi a felvilágosodás? [[Immanuel Kant|Kant]] erre adta híressé vált definícióját, amely szerint a felvilágosodás “''Az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságból. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. …'' ''Merj a magad értelmére támaszkodni."''''' '''Ilyen értelmezési keretben merült fel az az alkalmazkodási kísérlet, amely a zsidó felvilágosodás'', a hászkhálá' ''nevet viseli – a hászkhálá ún. berlini változatának volt kiemelkedő alakja Mendhelson. A zsidó felvilágosodás az egyéni felszabadulás mellett a zsidó közösségnek is a középkori-vallási hagyományokból való kiemelését és a többi felekezettel való egyenjogúsítását, emancipációját is célul tűzte ki. Követőit és a zsidó felvilágosodás híveit ''mászkiloknak'' nevezték
==Felfogása és hatása==
85. sor:
*Schreiben an den Herrn Diaconus Lavater zu Zürich. Berlin 1769
*Übersetzung des Pentateuch/der Torah und der Psalmen ins Deutsche. 1783
*Jerusalem oder über religiöse Macht und Judenthum. 1783
*Ueber die Frage: was heißt aufklären? 1784
*Morgenstunden oder Vorlesungen über das Dasein Gottes. 1785
*Kleine philosophische Schriften. Sammlung von Zeitschriften-Aufsätzen mit einem Vorwort von Johann Georg Müchler und einer Skizze seines Lebens und Charakters von D. Jenisch. Berlin 1789
*Sämtliche Werke. 12 Bände, 1819–1825
== Magyarul ==
| |||