Wikipédia

„Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
táblázat átalakítás + szöveg hozzáadás
táblázat átalakítás
253. sor:
| Az új-mexikói [[Carlsbad Caverns Nemzeti Park]] 189 km²-es területén található a világ egyik legnagyobb barlangrendszere. A barlangrendszer alapja egy korallzátony, amely 255 millió évvel ezelőtt keletkezett. A barlanghálózatot víz és kénsavoldódás hozta létre, óriási repedéseket, hasadékokat és kamrákat is kialakítva. A zátonyrendszer keletkezése a [[Perm (időszak)|perm]] [[Időszak (földtörténet)|földtörténeti korra]] tehető, földfelszínre került részei a világ legjobb állapotban megmaradt ilyen jellegű képződményei. A barlangrendszerben eddig több mint nyolcvan barlangot fedeztek fel, legnagyobb közölük a Carlsbad, ahol az évmilliók során lerakódott mész gyönyörű [[Függőcseppkő|sztalaktitokat]] és [[sztalagmit]]okat alakított ki. A Lechuguilla barlang a térség legmélyebb és leghosszabb barlangja, a Denevér-barlang az itt pihenő denevérek ezreiről, az Új-barlang álló és függő cseppköveiről ismert. A földalatti termekben élő [[gombák]] és [[baktériumok]] orvosi kutatások szempontjából is jelentősek.
|}
{| {{széptáblázat}}
 
|-▼
|rowspan="6"| [[Kép:SummitLake.JPG |250px]]
| ''' [[Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark]] ''' ▼
|-
|Az {{Amerikai Egyesült Államok}} és {{Kanada}} közös világörökségi helyszíne
|-
| 1995
|-
| Természeti (VII)(IX)
|-
| Védett terület: 457 614 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/354 354]
|-
|A park jellegzetessége a [[préri]]k és hegységek szinte átmenet nélküli váltakozása. Az uralkodó földformák glaciális eredetűek, a völgyeket és sziklamedencéket jeges [[Talajerózió|erózió]] formálta. Öt nagy ökoszisztémája az alpesi tundra, a szubalpesi erdőségek, montán erdőségek, nyárfaligetek és a [[csenkesz]] borította területek. A leggyakoribb növénytakaró a szubalpesi erdő. A park növény- és állatvilága változatos, több mint 1200 növény-, 60 emlős-, 240 madár-, és 20 halfajt jegyeztek fel. A húsevők közül a szürkefarkas, a prérifarkas, a puma, az amerikai fekete medve, és a grizzly él itt, a rácsálók közül a [[Hódfélék|hód]] és a [[pézsmapocok]]. Jelentős a vándormadár populáció is, a térség lápvidékeit főleg felvonulási területként használják. Több mint 200 régészeti lelőhelyet tártak fel, ebből kiderült, hogy a hely már 8000 évvel ezelőtt is lakott volt. A [[19. század]]ban aranyásók kalandorok és telepesek az őslakos indiánokat rezervátumokba kényszerítették.
|}
{| class="wikitable sortable" style="font-size:90%; border:0px;text-align:left;line-height:150%;"
266 ⟶ 280 sor:
|-
 
▲| [[Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark]]
| [[File:St Mary Lake.jpg|150px]]
| [[Flathead megye (Montana)|Flathead megye]] és [[Glacier megye (Montana)|Glacier megye]]
| [[Montana (állam)|Montana]] és [[Alberta (tartomány)|Alberta]]
| {{sort|00|N/A}}
| 354; 1995; vii, ix
| A Waterton–Glacier Nemzetközi Békepark 1932-ben jött létre a kanadai Waterton-tavak Nemzeti Park és az egyesült államokbeli Glacier Nemzeti Park egyesítésével. Mindkét park bioszféra-rezervátum, és közös területük a Világörökség része.
| <ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/354 |title=Waterton-Glacier International Peace Park |accessdate=November 25, 2012 |publisher=UNESCO}}</ref>
▲|-
| [[Papahānaumokuākea Marine National Monument|Papahānaumokuākea]]
| [[File:Heterocentrotus mammilatus.jpg|150px]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Amerikai_Egyesült_Államok_világörökségi_helyszínei”