„Születésellenesség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Fordítás: + kat. |
a Folytattam a fordítást, de ez még mindig az angol cikknek csak egy kis része Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
1. sor:
A '''születésellenesség''' vagy '''antinatalizmus''' olyan filozófiai alapállás, amely negatív értéket tulajdonít a születésnek. A születésellenesek szerint az embernek tartózkodnia kell a szaporodástól, mivel az erkölcsileg rossz (sőt egyesek az összes érző lény szaporodását erkölcsileg rossznak tekintik). Ezt különféle érvekkel támasztják alá a tudományos és irodalmi munkákban.<ref>{{Cite book|title=K. Akerma, ''Antinatalismus – Ein Handbuch'', epubli, 2017.}}</ref> A gondolatnak, hogy jobb lett volna meg se születni, az első ismert megfogalmazásai az [[Ókori Görögország|ógörög]] korszakból ismertek.<ref>{{Cite book|title=W. Tatarkiewicz, ''O szczęściu'' (''A boldogságról''), Warszawa: Państwowe Wydawnictwo Naukowe, 1979, pp. 420-421.}}</ref> Az antinatalizmus szó a natalizmus vagy pronatalizmus ellentéte, és [[Théophile de Giraud]] (született 1968-ban) használhatta először, ''L'art de guillotiner les procréateurs: Manifeste anti-nataliste'' című könyvében.<ref>{{Cite book|title=K. Akerma, ''Antinatalismus...'' op. cit., p. 301.}}</ref>
== Érvelés ==
=== A vallásokban ===
[[Hari Singh Gour]] a következőképpen értelmezi [[Buddha]] tanításait, többek között a [[Négy nemes igazság|négy nemes igazságot]] és a [[Khandhaka|Mahávaggat]]
{{blockquote|Buddha kora pedáns stílusában adja elő állításait. Soritesek formájába önti őket; de ezen a módon hibádzik a logika, és valójában ezt akarja átadni: Feledve a szenvedést, aminek az élet ki van téve, az ember gyermekeket nemz, és ezzel az öregkor és a halál okát. Ha felismerné, ezzel a cselekedetével mit ad hozzá a szenvedéshez, tartózkodna a gyermekek nemzésétől; és ezzel véget vetne az öregség és a halál munkálkodásának.<ref>H. Singh Gour, ''The Spirit of Buddhism'', Whitefish, Montana: Kessinger Publishing, 2005, pp. 286–288.</ref>}}
A [[markioniták]] úgy hitték, hogy a látható világ egy kegyetlen, féltékeny és dühös demiurgosz, [[Jahve]] gonosz alkotása. E tanítás szerint az embereknek el kell utasítaniuk őt, elhagyni az ő világát, nem nemzeni újabb embereket, és bízni a távoli, könyörületes és jó Istenben.<ref>H. Jonas, ''The Gnostic Religion: The Message of the Alien God and the Beginnings of Christianity'', Boston: Beacon Press, 1958, pp. 144–145.</ref><ref>P. Karavites, ''Evil, Freedom, and the Road to Perfection in Clement of Alexandria'', Leiden: Brill, 1999, p. 94.</ref><ref>Clement of Alexandria, ''Stromateis, Books 1–3 (The Fathers of the Church, volume 85)'', Washington D.C.: CUA Press, 2010, pp. 263–271.</ref>
Az aszketikus [[enkratiták]] a születést a halál előidézőjének tekintették. Úgy gondolták, a halál úgy győzhető le, ha az ember tartózkodik a nemzéstől: "nem termel takarmányt a halálnak".<ref>P. Brown, ''The Body and Society: Men, Women, and Sexual Renunciation in Early Christianity'', New York: Columbia University Press, 1988, p. 96.</ref><ref>G. Quispel, ''Gnostica, Judaica, Catholica: Collected Essays of Gilles Quispel'', Leiden: Brill, 2008, p. 228.</ref><ref>Clement of Alexandria, ''Stromateis'', op. cit., pp. 295–296.</ref>
A [[manikeusok]]<ref>H. Jonas, ''The Gnostic...'', op. cit., pp. 228, 231.</ref><ref>I. Gardner and S.N.C. Lieu, ''Manichaean Texts from the Roman Empire'', New York: Cambridge University Press, 2004, pp. 7, 22.</ref><ref>S.G. Kochuthara, ''The Concept of Sexual Pleasure in the Catholic Moral Tradition'', Rome: Gregorian Biblical BookShop, 2007, p. 165.</ref> the [[Bogomils]]<ref>D. Obolensky, ''The Bogomils: A Study in Balkan Neo-Manichaeism'', New York: Cambridge University Press, 2004, p. 114.</ref><ref>F. Curta, ''Southeastern Europe in the Middle Ages, 500–1250'', New York: Cambridge University Press, 2006, p. 236.</ref><ref>J. Lacarrière, ''The Gnostics'', London: Owen, 1977, p. 116.</ref> and the [[Cathars]]<ref>M.J. Fromer, ''Ethical issues in Sexuality and Reproduction'', St. Louis: Mosby, 1983, p. 110.</ref><ref>S. Runciman, ''The Medieval Manichee: A Study of the Christian Dualist Heresy'', New York: Cambridge University Press, 1947, pp. 151–152.</ref><ref>D. Elliott, ''Spiritual Marriage: Sexual Abstinence in Medieval Wedlock'', Princeton: Princeton University Press, 1995, pp. 133–134.</ref> hite szerint a nemzés a gonosz anyagba valors Bebörtönzésre ítéli a lelket. A nemzést a gonosz isten, vagy a Sátán Eszközének Tartották, amellyel az isteni elemet foglyul ejti az anyagban, hogy ezen a Módos kínozhassa meg.
=== A teodiceában ===
=== Peter Wessel Zapffe ===
=== A negatív etika ===
=== A kanti imperativus ===
=== A beleegyezés lehetetlensége ===
=== Marc Larock ===
=== A negatív utilitarianizmus ===
=== David Benatar ===
=== Károkozás az állatoknak ===
=== A környezeti hatások ===
=== Az örökbefogadás ===
Herman Vetter,<ref name="autoname4" /> Théophile de Giraud,<ref>[http://theophiledegiraud.e-monsite.com/medias/files/manifeste-anti-nataliste.pdf] T. de Giraud, ''L'art de guillotiner les procréateurs: Manifeste anti-nataliste'', Nancy: Le Mort-Qui-Trompe, 2006, p. 51.</ref> Travis N. Rieder,<ref>T.N. Rieder, ''Procreation, Adoption and the Contours of Obligation'', ''Journal Of Applied Philosophy'', August 2015, pp. 293–309.</ref> Tina Rulli,<ref>T. Rulli, ''The Ethics of Procreation and Adoption'', ''Philosophy Compass'', 11/6, 2016, pp. 305–315.</ref> Karim Akerma<ref>K. Akerma, ''Antinatalismus...'', op. cit., p. 74.</ref> és Julio Cabrera<ref>J.Cabrera, ''Discomfort'', op. cit., p. 181.</ref> úgy érvelnek, hogy a nemzés morálisan problematikus aktusa helyett úgy tehetünk jót, ha már megszületett gyermekeket fogadunk örökbe. De Giraud azzal érvel, hogy segítségre szoruló gyermekek milliói élnek a világon.
=== Segítség az éhezőknek ===
[[Stuart Rachels]]<ref>[https://www.jefftk.com/rachels-2013-immorality-having-children.pdf] S. Rachels, ''The Immorality of Having Children'', ''Ethical Theory and Moral Practice'', 28 August 2013, pp. 567–582.</ref> és David Benatar<ref>D. Benatar, ''Famine, Affluence, and Procreation: Peter Singer and Anti-Natalism Lite'', ''Ethical Theory and Moral Practice'', 2020.</ref> azzal érvelnek, hogy amikor óriási számban élnek a nyomorban emberek, abba kellene hagynunk a gyermeknemzést, és az erőforrásokat a gyermekek helyett a szegényekre fordítanunk.
== Realizmus ==
Egyes születésellenesek szerint a vágy a gyermekekre abból ered, hogy a legtöbb ember nem képes a realitásokat megfelelően értékelni.
== Abortusz ==
A születésellenesség formálja az abortuszról alkotott nézeteket is. David Benatar szerint például valaki akkor válik morálisan releváns értelemben létezővé, amikor öntudatra ébred, amikor a magzat érző lénnyé válik, és eddig a pontig azaz abortusz morális, és a terhesség folytatódása az immorális. A születés előtti fájdalomérzékelést kutató EEG vizsgálatokra hivatkozva Benatar azt állítja, hogy a magzati öntudat nem jelenik meg korábban, mint a terhesség 28-30. hete, és ez előtt a magzat nem képes fájdalmat érezni.<ref>D. Benatar, ''Better...'', op. cit., pp. 132–162.</ref>
== Az állatokra kiterjesztve ==
Egyes antinatalisták szerint az érző állatok esetében is morálisan rossz a szaporodás, a sterilizációjuk pedig erkölcsileg jó. Karim Akerma az állatokra is vonatkozó születésellenességet univerzális antinatalizmusként definiálja. <ref>K. Akerma, ''Antinatalismus...'' op. cit., pp. 100–101.</ref>
== Kritikák ==
A születésellenesség egyik kritikája a születéshez kapcsolódó pozitív értékekre hivatkozik.
.<ref>D. Benatar, D. Wasserman, ''Debating...'', op. cit., pp. 133–259.</ref> Az életelégedettséget kutató felmérések azt mutatják, hogy az emberek nagy többsége boldog, ami arra utal, hogy a szaporodás előnyei nagyobbak, mint a belőle fakadó károk, tehát a nemzés morálisan igazolt.<ref name="autoname4" /> David Wasserman in his criticism of antinatalism, criticizes, among other things, David Benatar's arguments and the consent argument.<ref>D. Benatar, D. Wasserman, ''Debating...'', op. cit., pp. 148–181.</ref>
== Jegyzetek ==
| |||