„Magyar népdal” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
- <cite> |
|||
12. sor:
== Dallamok==
{{Idézet2|''A magyar népdal szép. Szép nekünk, magyaroknak. Szép másoknak is, vagy azért, mert kuriózum, az övéktől eltérő, vagy, mert olyan zenei jegyeket hordoz, melyeket valahonnan már ismernek. Alapvetően azonban nekünk szól. A mi belső húrjainkat pendíti meg. De nem biztos, hogy ösztönösen. Kevés az olyan ember, aki erre önmagától ráébred. Általában kell egy összekötő, egy rávilágító, egy megmutató mester, egy „guru”. Lehet ez barát vagy szülő, egy táncház vezető vagy muzsikus. De lehet egy zenetanár is, aki megértetheti tanítványival, hogy aki „meghallja” és „megérti” a népdal üzenetét, egész életére fel lesz vértezve a percértékű divatirányzatok ellen és olyan fogódzót, olyan biztos gyökeret, talajt épít ki magának, melyhez élete folyamán bármikor visszatérhet, amelybe bármikor belekapaszkodhat, és amelytől fontos kérdéseire bármikor választ kaphat.''|Dr. Fehér Anikó: Miért szép a magyar népdal?<ref>[http://www.parlando.hu/2011/2011-1/2011-1-08-Feher.htm Dr. Fehér Anikó: Miért szép a magyar népdal?]</ref>}}
Legértékesebb zenei kincseink a régi dallamok, amelyek a magyar népzene ősrétegébe tartoznak. A régi stílusú ősréteg meghatározó részét az ötfokú, [[Pentatónia|pentaton]] hangsorra épülő népdalok képezik. Régi stílusú például a
<score vorbis="1" midi="1">
{
38. sor:
</score>
A
Új stílusú népdalok például az ''[[A csitári hegyek alatt
== A magyar népdal stílusjegyei ==
{| class="wikitable sortable" align="right"
|+ A Wikipédia népdalai stílus szerinti csoportosításban
60. sor:
Az új stílusú népdal jellegzetes jegyeivel könnyen megkülönböztethető a másik kettőtől, a régi és vegyes stílus elkülönítése viszont korántsem ilyen egyszerű. Bartók maga is többször megváltoztatta a régi stílusú dal definícióját, és saját népdalgyűjteményét át is rendezte az új meghatározásnak megfelelően. Végül 1978-ban a népzenei típusrend kialakításakor a kutatók úgy döntöttek, hogy nem választják külön a kettőt. A Bartók-féle régi és vegyes stílusból lett a típusrend 1. főcsoportja, az új stílusúakból a 2. főcsoport.
=== A régi stílusú népdalok jellemzői, ismertető jegyei ===
* Sorszerkezet: kvintváltás lefelé, azaz a népdal első két sora egy kvinttel (öt hanggal) mélyebben megismétlődik, vagy variálva megjelenik
* Dallamvonal: ereszkedő, a lefelé kvintváltásból adódóan: a dallam első sora helyezkedik el a legmagasabban, az utolsó a legmélyebben, kiváltképpen a sorzáró hangok mutatják az ereszkedést
96. sor:
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[[Kodály Zoltán]]: A magyar népzene, Zeneműkiadó, Budapest, 1981, {{ISBN|963-330-176-9}}
*[[Lükő Gábor]]: A magyar lélek formái, Táton, Budapest, 2001, {{ISBN|963-00-5418-3}}
| |||