„Hét (naptár)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
12. sor:
A Közel-Kelet országai [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódításainak eredményeként közvetlen kapcsolatba kerültek a Nyugattal, s a keleti hiedelmek és babonás elképzelések elkezdtek átszivárogni a [[Mediterráneum]] nyugati partjaira. Ennek eredményeként a babiloni hét ismertté vált [[Ókori Görögország|Görögországban]] és [[Itália|Itáliában]], de ennek használata kezdetben valószínűleg csak az [[asztrológia]] híveinek körére korlátozódott. Az egyetlen változás az volt, hogy a babiloni istenek és istennők nevét a megfelelő helyi istenekével helyettesítették. Ez a rendszer fokozatosan egyre népszerűbbé vált, s [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] [[321]]-ben hivatalosan is a naptár alapjává tette.
== Érdekesség ==
A hét égitestek mozgásától való függetlenségét az is bizonyítja, hogy, amikor a [[Gergely-naptár]] [[1582]]-ben életbe lépett, az utolsó [[Julián naptár]] szerinti dátum, [[október 4.]] csütörtök volt, míg az azt közvetlenül követő [[október 15.|15-e]] péntek. Így a hét annak ellenére is megszakítás nélkül folytatódott, hogy új naptárrendszert vezettek be.
== A hét napjai ==
| |||