„Jézus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső megjelenése: elírás |
a AWB |
||
20. sor:
'''Názáreti Jézus''' vagy '''Jézus Krisztus''', gyakran csak '''Jézus''' vagy '''Krisztus''', {{héberül|'''יהשוה'''}} ([[Betlehem]], [[i. e. 4]] körül – [[Jeruzsálem]], [[30|i. sz. 30]]–[[33]] körül) a [[kereszténység]] központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.<ref>{{Cite book|title=Jesus: A Very Short Introduction|last=Bauckham|first=Richard|publisher=Oxford University Press|year=2011|isbn=978-0199575275|location=|pages=1-5|quote=Jesus of Nazereth, or Jesus Christ (As Christians call him), is undoubtedly the best known and most influential human person in world history...}}</ref>
A többségi keresztény nézet szerint Jézus a [[Szentháromság|Fiúisten]], a [[Szentháromság]] tagja. Más keresztény felekezetek (pl. [[unitarianizmus]], [[Jehova tanúi|Jehova Tanúi]] stb.) és a többi [[ábrahámi vallások|ábrahámi vallás]] ([[Zsidó vallás|judaizmus]], [[iszlám]]) Jézus-képe ettől eltér; mindegyik elveti Jézus [[Megtestesülés|isten-mivoltát]]. Az iszlám szerint Jézus csak az egyik a legfőbb [[próféta|próféták]] közül, a [[
== Élete ==
Az [[evangélium]]ok szerint [[Betlehem]]ben született. Születését csodálatos jelek kísérték. [[Gábriel arkangyal|Gábriel angyal]] az [[Üdvözlégy|angyali üdvözletben]] hírt ad Szűz Máriának, hogy gyereke fog születni, és Jézus lesz a neve. [[Szűz Mária]] szűzen foganja Jézust ([[Mária örök szüzessége]]). A [[napkeleti bölcsek]] látták a zsidók új királyának [[betlehemi csillag]]át, ezért elutaztak hozzá, hogy hódoljanak neki. Józsefet, Mária férjét angyal értesíti, hogy a [[Szent Család|család]] [[Menekülés Egyiptomba|meneküljön el Egyiptomba]]. [[I. Heródes zsidó király|Heródes]] kiirtotta a Jézussal egyidős fiúkat, halála után ugyancsak egy angyal segít a családnak a visszatérésben. [[Názáret
Tanítói szolgálatát megelőzően a pusztába ment, ott negyven napig [[böjt]]ölt, és kísértéseket utasított el. [[Keresztelő János]] megkeresztelte, majd tizenkét [[Apostol|tanítványt]] gyűjtött maga köré. Velük járta [[Izrael
Mintegy hároméves működése, tanító évei értek véget az [[utolsó vacsora|utolsó vacsorával]]. [[Húsvét]] idején lefizették egyik tanítványát, [[Iskarióti Júdás|Júdást]], hogy árulja el tartózkodási helyét. Ezekkel az eseményekkel kezdődik a szenvedéstörténete. Júdás árulását követően a hatóságok a zsidó nagytanács megbízásából letartóztatták, megkínozták, megvádolták és átadták Jézust a római helytartónak, [[Quintus Pontius Pilatus]]nak, aki [[
Kereszthalála után eltemették, de harmadnapra nem találták a sírban, az [[Újszövetség]] alapján [[Feltámadás|feltámadt]]. Ezután mint feltámadt Krisztus jelent meg tanítványainak, megbízatást adott nekik [[pünkösd]]kor, hogy vigyék tovább az örömhírt (evangéliumot). Legvégül látták felemelkedni őt a felhők fölé.
64. sor:
=== Külső megjelenése ===
A Biblia csak egyetlen helyen utal Jézus külsejére, Ézsaiás próféta könyvében (53:2b), a következő szavakkal: „Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna." A [[Torinói lepel]] ábrázolása – amelyről sokan úgy tartják, hogy Jézus testének egyfajta lenyomatát tartalmazza, s mellyel halála után letakarták abban a barlangban, ahová testét vitték és ahol harmadnapon feltámadt – ennek némiképp ellent mond, hiszen eszerint Jézus magassága 175
Jézus minden bizonnyal nagyon hasonlóan festett a tanítványaihoz, hiszen elfogásakor a Getszemáni-kertben a katonák nem ismerték fel, és ezért kellett Júdásnak csókkal jeleznie nekik, hogy kit kell elfogniuk. Mivel Jézusnak egyedül édesanyját ismeri a hagyomány, haját, bőre és szeme színét nézve mindössze 50%-ban következtethetünk arra, hogy anyja népének jellegzetességeit viselte magán. Tehát mint "isteni gyermeknek", külseje ettől akár erősen el is térhetett. Hajával kapcsolatban – mivel a tradicionális, hosszú hajú ábrázolások jóval később, idealizált külső jegyekkel jöttek létre –, egy támpont szerepel a Szentírásban, mégpedig Pál Korinthusiakhoz írt első levelében: „Nem tanít-e maga a természet arra titeket, hogy ha a férfi hosszú hajat növeszt, szégyenére válik? Ha viszont az asszony növeszti meg a haját, díszére van, mert haját fátyol gyanánt kapta.” (1Kor 11.15) <ref>{{Cite web |title=Így nézhetett ki valójában Jézus? |url=https://mult-kor.hu/igy-nezhetett-ki-valojaban-jezus-20151217 |work=Múlt-kor történelmi magazin |date=2015-12-17 |accessdate=2020-06-15 |language=hu}}</ref><ref>{{Cite web |title=Szent István Társulati Biblia - Korintusiaknak írt I. levél - 1Kor 11 |url=https://szentiras.hu/SZIT/1Kor11 |work=szentiras.hu |accessdate=2020-06-15 |language=hu |last=szentiras.hu}}</ref> Ez a kijelentés minden bizonnyal nem szerepelne Pál leveleiben, ha Jézus hosszú hajat viselt volna.
208. sor:
::„Mindenüvé elterjedt ez a babona: a városokban, a falvakban és a vidéken.” A keresztények „napkelte előtt összegyülekeznek, hogy Krisztusnak, Istenöknek, dicsőítő éneket zengedezzenek.” (Plin. jun. ep. X. 97.)<ref name=szuszai>[[Szuszai Antal]]ː ''Apologetika vagyis a katolikus hit alapjainak rendszeres védelme'', Esztergom, 1911, 260. o. [elektronikus elérhetőségː http://mtdaportal.extra.hu/books/szuszai_antal_apologetika.pdf]</ref>
* '''[[Tralleszi Phlegon]]''' pogány író, aki Hadrianus alatt működött (117—138.) a következőket írja:
::''„A 202. Olympiász negyedik évében (ez az Úr elhalálozási évének felel meg) nagy és minden előbbinél nagyszerűbb napfogyatkozás történt. A nap hatodik órájában olyan sötétség lett, hogy a csillagokat is meg lehetett látni az égen. S Bithyniában a földrengés Nicea városában sok házat rombadöntött.”'' — Ε csodálatos napfogyatkozásról különben [[Quintus Septimius Florens Tertullianus|Tertullianus]] (160 k.) védőiratában ezt mondja: ''„E világesemény hírét ott őrzitek az állami levéltárban.’’'' (Apologetic, c. 21.)<ref name=szuszai/> (Ez i.u. 33-ra esik.)
288. sor:
Az indiai [[Fatehpur Szíkri|Fatehpur Szikri]]ben, egy ősi város [[dzsámi]]jának főkapujánál, annak boltíve alatt látható egy vésett szöveg. Ezt a várost [[I. Akbar mogul sah|Nagy Akbár]] (1542–1605) [[Mogul uralkodók listája|mogul]] császár építtette. Ő is vésette fel a szöveget diadalmas bevonulása alkalmával. Az [[agrapha]]¤<ref>agrapha = a 4 evangéliumon kívül lejegyzett Jézus-mondások</ref> szövege:
: ''„Issza (''Jézus'') mondta: A világ híd. Menj át rajta, de ne telepedj meg ott!'' <ref>
=== Bahái felfogás ===
295. sor:
=== A hinduizmus ===
{{lásd|A kereszténység és a hinduizmus}}
A hinduizmus megosztott Jézus megítélésében. A hinduizmus egyes irányzatai [[avatára|avatár]]nak (az istenség [[megtestesülés]]ének) tartják, mások nagy [[guru]]nak vagy [[jógi]]nak vélik. További megközelítésben Jézust a [[Teozófia]] Felemeltetett Mesterének, vagy annak egy hajtásának tartják.
Vannak akik úgy vélik, hogy gyermekkorát egészen a nyilvános munkájának elkezdéséig (azaz 6-tól 29 éves koráig) [[Egyiptom]]ban töltötte a görög [[Hermész]] és az egyiptomi [[Thot]] istenek rejtett ([[Okkultizmus|okkult]]) tudományai, valamint a [[Himalája|Himalájában]] a [[misztika|miszticizmus]] tanulmányozásával. ''[[Nikolaj Notovics]]'' {{Wd|Q2669366}} (szül. 1858) orosz történész és tudós utazó volt az, aki ezeket írásaiban elsőként közreadta. Forrásként olyan általa látott és olvasott szentiratokat jelölt meg, amelyet Indiában, Ladak tartomány északnyugati csücskében található Hemis kolostorban látott. A későbbiekben ezekről az iratokról ellentétes állítások jelentek meg, voltak, akik látták ezeket az iratokat, mások cáfolták ennek tényét, mára pedig már nem találhatók meg ezek a szövegek.<ref>Nicolas Notovich: Jézus ismeretlen élete, Új Palatinus Könyvesház Kft. {{ISBN|978-963-9259-85-0}} http://webshop.animare.hu/jezus_ismeretlen_elete+123661.html</ref>
302. sor:
: ''„...hegyen ült és kiválasztottnak látszott. Bőre világos volt és fehér ruhát viselt. ...így válaszolt: Isten fiának neveznek, szűztől születtem,"'' <small>(Bhavishya maha purana 17- 32.)</small>
A Jézus személyével kapcsolatos hindu felfogás a vallások hatásaival van összefüggésben és nem annak történeti alakjával, így igen összetett és bonyolult rendszer, amely a különféle csoportok hagyományai és nézőpontjai miatt igen eltérő. Jézus csodái, emberfeletti cselekedetei – ilyen a nyelveken szólás, a gyógyítás, a vízen járás vagy a holtak feltámasztása – egybe csengenek a magas megvalósítást elérő [[jógi]]k képességeivel, az úgynevezett [[
=== Buddhizmus ===
Számos buddhista számára Jézus egyike azon [[Bodhiszattva|bodhiszattváknak]], akik a végtelen áldozat és önfeláldozás útját járják annak érdekében, hogy segíteni tudjanak a szenvedés fogságában vergődő lényeken, egészen addig, amíg valamennyien el nem érik a [[Megvilágosodás a buddhizmusban|megvilágosodást]] és a felszabadulást. A buddhistát éppoly mélyen érinti Jézus élettörténete és önként vállalt szenvedése, mint a Buddha újjászületéseiről szóló történetek, amelyek szemléletesen mutatják be a Megvilágosodott áldozatvállalását a lények üdve érdekében sok-sok létesülésen keresztül. A buddhista Jézusban is fölismeri azon Nagy Emberek egyikét, akik az [[Dána|adás]] tökéletességét a bodhiszattvák egyik erényét annak legmagasabb formájában fejlesztették ki, amennyiben önmagukat adták oda maradéktalanul. Jézusra és a Buddhára egyaránt gyakran alkalmazzák az írások a Mester, Áldott, Úr kifejezéseket.<ref>http://buddhizmus.network.hu/blog/buddhizmus_klub_hirei/jezus-es-buddha{{Halott link|url=http://buddhizmus.network.hu/blog/buddhizmus_klub_hirei/jezus-es-buddha |date=2018-11 }}</ref> A János evangéliumában többször, hasonlóan elhangzó mondás, miszerint "Nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van", majd "Higgyétek, hogy én az Atyában vagyok, s az Atya bennem", egy-egy utalás a megvilágosodás felé történő előrehaladásra; s végül az egyedül János evangéliumában elhangzó – de a keleti vallásokban, a buddhimusban, a védántában és az advaita védántában is ismert – mondat: "Én és az Atya egyek vagyunk", a megvilágosodott állapot végleges beteljesítését jelenti. (János 10,22-30)
Buddha élettörténete ezen felül nagyfokú hasonlóságot mutat Jézus életének eseményeivel, időben ötszáz évvel megelőzve Jézust. A legfontosabbak ezek közül, hogy szintén a „szent szellem” által fogant, aki egy álombéli elefánt képében jelent meg Sziddhártha herceg édesanyja álmában, s a jobb oldala felől annak méhébe helyezte az isteni gyermeket. Buddha megkísértésére, melynek során [[Mára (démon)|Márá]], a kísértő megkísérelte elcsábítani Gautama Buddhát, s akinek a megvilágosodott bölcs ellenállt, szintén emlékeztet Jézusnak a [[Sátán]] által megkísértése. Márá a korai buddhizmusban létező lényként közvetlenül a meditáló Buddha mellett is megjelent, akárcsak a Sátán Jézus mellett. Sziddhártha harmincöt éves korában érte el a [[Megvilágosodás a buddhizmusban|megvilágosodás]]t (Jézus a feltételezések szerint szintén 34-35 éves kora között vált ismertté) és 49 napig maradt az esemény helyszínén, böjtölt és meditációt végezve, ahol ellenállt a megkísértéseknek (Jézus esetében negyven napról beszélünk, ennyi ideig böjtölt a pusztában). Jézus egyes mondásai is szerepeltek őt jóval megelőzve a Buddha által elmondott, lejegyzett beszédekben, mint pl. „Akinek füle van, az hallgassa a szót és higgye.” (Mahāvagga szutta, 1.1.5-8.), valamint a Buddha szintén gyakran használta tanításai során az ismert felütést: „Bizony mondom néktek…” (pl. Dhammapada 12. rész: Önmaga; 24. rész: Szomj). Talán véletlen egybeesés, hogy a Buddha születésnapját április 8-án ünneplik a buddhista hagyományban, s ez a nap feltűnő közelségben van – időnként egybe is esik, pl 2012-ben – húsvét napjával.
312. sor:
: ''„Bizony, most mondom néktek, szerzetesek: ami összetett, szükségszerűen elpusztul. Állhatatossággal célba érhettek."'' <small>(Maha-parinibbána szutta).</small><ref>{{Cite web |title=A Buddha Ujja {{!}} Szutta / DN 16 Mahā-parinibbāna Sutta |url=http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Digha-16-cs1 |work=a-buddha-ujja.hu |accessdate=2020-08-11}}</ref>
=== Egy alternatív hagyomány ===
327 ⟶ 326 sor:
A kritikusok hipotézisük alapján kétségbe vonják azt, hogy a bibliai történetek eredetiek és hitelesek. E szerint az evangéliumokat többé-kevésbé átvételeknek, túlzásoknak, kiszínezéseknek és kevés, vagy semennyi valóságból sem álló mítoszoknak tekintik.<ref>John Dominic Crossan, Jonathan L. Reed: Jézus nyomában Gold Book 2001.</ref>
A szkeptikusok többsége úgy véli, hogy az [[Újszövetség]] nem hiteles, esetleg Jézus nem is létezett. Shirley Jackson (1872–1947) professzor, amerikai liberális teológus, a múlt század elején a keresztény mítosz gyökereit kutatta más vallásokban, párhuzamba hozva azokat a fellelhető hasonlóságokkal.
Egyes kritikai vélemények szerint a keresztény evangéliumok nemcsak a judaizmusból merítettek, hanem a perzsa [[zoroasztrizmus]]ból,<ref>John R. Hinnels: Perzsa mitológia Corvina 1992</ref> [[Ízisz]] és [[Ozirisz]] [[Kultusz (vallás)|kultusz]]ából<ref>http://kepeskeresztenyseg.blog.hu/2010/02/04/katakombak_het_szentje</ref> és a [[pogányság|pogány]] görög [[filozófia]]i hagyományokból.<ref>{{Cite web |url=http://www.vigilia.hu/2004/4/hainthaler.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2011-02-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090317100309/http://www.vigilia.hu/2004/4/hainthaler.htm |archivedate=2009-03-17 }}</ref> Az ilyen összefüggések azonban igen távoliak, bizonyításuk nehézkes, és érdemi hatás nem mutatható ki Jézus történet szempontjából, tanítása és tevékenysége tekintetében. A feltárt azonosságok alapján az bizonyítható, hogy a zsidó és keresztény hitvilágra hatottak az említett vallások és nézetek.
| |||