„Monok István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: url megadása |
Monok a személyét ért kritikákra reagált most megjelent kötetében; a vonatkozó rész idézve-hivatkozva. |
||
52. sor:
== Személye körüli problémák ==
Monok István a [[Magyar Tudomány]] 2017 augusztusi számában ''Az emlékezet közgyűjteményi megőrzése Lukács György hagyatéka kapcsán'' címmel jelentetett meg cikket az MTA Lukács Archívum és Könyvtárról,<ref>{{Cite web |url=http://www.matud.iif.hu/2017/08/03.htm |title=Magyar Tudomány • 2017 8 • Monok István |accessdate=2018-08-30 |work=www.matud.iif.hu}}</ref> amelyre [[Agárdi Péter (irodalomtörténész)|Agárdi Péter]], [[Kardos András]] és [[Mesterházi Miklós]] ''Érted jöttek, nem ellened – Az MTA és a Lukács Archívum'' című cikkben válaszoltak az [[Élet és Irodalom]]ban. Állításuk szerint Monok „számos ponton állít valótlanságot, olykor téved, máskor szándékosan vezeti félre olvasóit, ezzel súlyosan inszinuálva a [[Lukács Archívum]]ot mint intézményt, illetve valaha volt munkatársait”, valamint „a lap [[Kelemen János (filozófus)|Kelemen János]] kérését, hogy néhány helyreigazító megjegyzést fűzhessen Monok írásához, elutasította”.<ref>{{Cite news|title=Érted jöttek, nem ellened|url=https://www.es.hu/cikk/2017-09-08/agardi-peter-kardos-andras-mesterhazi-miklos/erted-jottek-nem-ellened.html|accessdate=2018-08-30|language=hu}}</ref>
Monok három évvel később az általa igazgatott [[Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ|MTA KIK]] közlemény-sorozatában megjelent monográfiája ''Egy tanulságos eset: Emlékhely vagy kutatóműhely – Lukács György hagyatéka az MTA Könyvtárában'' c. fejezetében reagált az őt ért kritikára: „Véleményem az, hogy a szerzők nem vették maguknak a fáradságot, hogy elolvassák írásomat, és valóban »publicisztikát« írtak, annak rosszabb hagyományait követve. Ha pedig elolvasták, akkor nem értették meg, illetve nem akarták megérteni a mondandómat. Mindenáron az MTA vezetése szintjére akarták emelni a vitát, illetve ki akarták erőszakolni, hogy az MTA ismét költsön rájuk közpénzeket, mert sértve érzik magukat, hogy ezt már többé nem teszi. Amikor ez nem sikerült, akkor lejárató cikket írtak (és egy haver nevén közölték) a [[Frankfurter Allgemeine Zeitung|Frankfurter Allgemeine Zeitungban]] ([[Rüdiger Dannemann]], ''Bittere Wahrheit über Orbán''[s] ''Kulturpolitik'', FAZ, 1. 3. 2018), és telesírták a haveri kört széles e világon, miszerint az MTA nem becsüli meg a nagy filozófus emlékét, mert az Orbán-rezsim kiszolgálója lett. Történt ez azzal párhuzamosan, hogy az MTA elveszítette intézeteit, nyilván mint az Orbán-rezsim kiszolgálója – ennyit a hozzászólók politikai bölcsességéről, és arról, mennyire hajlandók egy ügyet ügyként kezelni, és tudomásul venni, hogy Lukács György nem azért élt és alkotott, hogy hagyatékából ők megélhessenek. Dannemann úr pedig kifogásolja, hogy egy akadémia és egy könyvtár nem fogadja meg az ő (és persze a világ minden sarkában élő tudósok) intelmeit, és dacol azzal a bölcsességgel, amellyel ő megáldott (és a szokással, hogy megszokta, az van, amit ő akar). A világ tudósai közt volt, aki azt hitte, hogy Georg Lukács azonos [[George Lucas|George Lucasszal]], és kifogásolta, hogy az MTA miért nem tiszteli a ''[[Csillagok háborúja|Star Wars]]'' nagy alkotóját (a Lukács Archívum munkatársai is hasonló figyelmességgel olvashatták az én véleményemet).”<ref>{{CitLib |aut=István Monok |tit=Könyvtári (?) problémák |ann=2020 |isbn=978-963-7451-61-4 |url=https://doi.org/10.36820/MTAKIK.KOZL.2020.KONYVTAR |accd=2020-09-10}}</ref> Monok véleményét osztotta [[Géczi János (író)|Géczi János]] is, aki „politikai üggyé transzformáltként” jellemzi a Lukács-hagyaték kérdését az általa lektorált kötetről írt recenziójában.<ref>{{Cite web |title=Puszta név |url=https://www.es.hu/cikk/2020-09-04/geczi-janos/puszta-nev.html |work=ES.hu |accessdate=2020-09-10 |language=hu}}</ref>
==Társasági tagságai==
| |||