Wikipédia

„Kémia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
kémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia kémiakémia kémi kémia kémia k
17. sor:
|}}
{{Kémia}}
 
A '''kémia,''' más néven '''vegyészet''' vagy '''vegytan''' az anyagok minőségi változásaival foglalkozó [[természettudomány]]. A [[modern fizika]] eredményeinek hatására azonban ez a [[definíció]] csak úgy állja meg a helyét, ha magának az anyagnak a fogalmát terjesztjük ki. A [[20. század]] második felétől már nemcsak a [[korpuszkula|korpuszkuláris]] jellegű [[entitás]]okat tekintjük anyagnak, hanem például a [[gravitációs mező]]t, a [[fény]]t is; ez – leegyszerűsítve – abból következik, hogy az energiát az anyag egyik megjelenési formájának tartjuk,
 
A kémia napjainkban szorosan kapcsolódik a többi természettudományhoz: a [[fizika|fizikához]], [[biológia|biológiához]], [[matematika|matematikához]], [[földrajztudomány|földrajz]]hoz; eredményei nélkül elképzelhetetlen a modern [[orvostudomány]], és a [[műszaki tudomány]]ok alaposabb ismeretéhez is elengedhetetlen. A sokirányú kötődés [[interdiszciplináris tudomány]]ok egész sorát eredményezte ([[fizikai kémia]], [[biokémia]] stb.), melyeknek szintén egyre növekvő jelentőségük van. A kémia [[alaptudomány]], [[alkalmazott tudomány]] és [[kísérleti tudomány]]
 
==Etimológia==
kémia egy nagy nem tom mi és anyi a neve higy kémiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaالکیمیاaraboooooooookkkkkkkkkkkkkkkk[[Fájl:Дмитрий Иванович Менделеев 12.jpg|right|thumb| '''Mengyelejev''', a jelenlegi [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] ötletgazdája]]▼
A kémia név az [[alkímia|alkímiából]] ered, ami közvetlenül az arab ''al-kīmīā'' (الکیمیاء) átvétele. Az arab szó a görög χημία vagy χημεία („khémeia”) szóból származik,<ref name=oed>"alchemy", entry in ''The Oxford English Dictionary'', J. A. Simpson and E. S. C. Weiner, vol. 1, 2nd ed., 1989, {{ISBN|0-19-861213-3}}.</ref><ref>p. 854, "Arabic alchemy", Georges C. Anawati, pp.&nbsp;853–885 in ''Encyclopedia of the history of Arabic science'', eds. Roshdi Rashed and Régis Morelon, London: Routledge, 1996, vol. 3, {{ISBN|0-415-12412-3}}.</ref> amit lehetséges, hogy az [[ókori egyiptomi nyelv]]ből vettek át (a ''kemet'' szóból, ami Egyiptom őslakos neve),<ref name=oed /> de lehetséges, hogy a görög χημεία szóból ered, amelynek jelentése „összeönteni”.<ref>Weekley, Ernest (1967). Etymological Dictionary of Modern English. New York: Dover Publications. {{ISBN|0-486-21873-2}}</ref>
 
== A kémia története ==
▲[[Fájl:Дмитрий Иванович Менделеев 12.jpg|right|thumb| '''Mengyelejev''', a jelenlegi [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] ötletgazdája]]
A kémia tudományát négy fő történeti korszakra lehet felosztani; mint annyi természettudományban, áttörés itt is a [[18. század]] körül jelentkezett. Az első [[vegyész|kémikus]], anyagi változást előidéző, a tüzet használó ősember volt. Ezt követően évezredekig tapasztalatgyűjtés következett, az [[ógörögök]] egyfajta [[atommodell]]el álltak elő. Démokritosz már azt állította, hogy az anyagok atomokból állnak. Az atomokat különböző formájú, szabad szemmel nem látható részecskéknek képzelte. Például - szerinte - ha az anyag édes, akkor az atom alakja gömbölyű, ha csípős, akkor érdes, ha nyúlós (pl.: méz), akkor atomjai hosszúkásak, egymásba akadók. Ezzel ellentétben az elfogadott feltételezés az volt, hogy az anyagok a négy őselem (tűz, víz, föld, levegő) különböző arányú keverékéből állnak. A [[középkor]]ban az [[alkímia]] keretein belül folytak kutatások, de mára ez [[Okkultizmus|okkult]] és/vagy [[Misztika|misztikus]] tudománynak számít. A halhatatlanságot biztosító [[életelixír]] és a minden fémet arannyá változtató [[bölcsek köve|bölcsek kövének]] keresése közben számos eljárást, [[vegyület]]et fedeztek fel és fejlesztettek ki. Az alkímiával párhuzamosan létezett [[jatrokémia]] (iatrokémia) is, amely az „életfolyamatok kémiája” volt, és szemben állt az alkímiával. Később, a 18. századtól rohamosan gyorsuló fejlődésnek indult a diszciplína. Épp csak feltalálják az ipari [[kénsavgyártás]]t, nem sokkal később megdől a [[vis vitalis|vis vitalis elmélet]], vagyis sikerül szervetlen vegyületből szerves vegyületet előállítani. Sorban fedezik fel az új elemeket, mikor egy orosz tudós, [[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev|Mengyelejev]] előáll egy ötlettel: az elemeket atomsúlyuk szerint csoportosítva a tulajdonságaik periodikusan változnak, így a táblázatból hiányzó elemeket, sőt, azok tulajdonságait is meg tudta előre jósolni (például [[gallium]], [[germánium]]); táblázatát később elnevezték [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszernek]]. A rohamosan fejlődő világ új tudományágakat hoz létre a kémiában is, például a [[petrolkémia|petrolkémiát]]. Az atomelmélet folyamatosan fejlődik ([[John Dalton|Dalton]], [[Ernest Rutherford|Rutherford]], [[Joseph John Thomson|Thomson]], [[Robert Millikan|Millikan]], [[Niels Bohr|Bohr]]), majd [[Max Planck]], [[Albert Einstein]], [[Erwin Schrödinger]] és [[Werner Heisenberg]] munkásságának hatására teljesen új alapokra helyeződnek a [[természettudomány]]ok, kialakul a ma is elfogadott atomelmélet - már csak a [[neutron]]t kell felfedeznie [[James Chadwick]]nek 1932-ben. A század második felétől egyre inkább háttérbe szorulnak az [[acetilén]]-alapú szerves szintézisek az iparban, és fokozatosan mindent [[kőolaj]]ból kezdenek előállítani. Napjainkra már a kémia eredményei körülveszik az embert.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kémia”