„Abenomics” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Shinzo_Abe,_Prime_Minister_of_Japan_(9092387608).jpg|bélyegkép|jobbra|Abe Sinzó gazdaságpolitikájáról tart előadást 2013-ban Londonban.]]
 
{{nihongo|'''Abenomics'''|アベノミクス|Abenomikusu||}} címkével [[Abe Sinzó]] [[Japán miniszterelnöke|japán miniszterelnök]] [[gazdaságpolitika|gazdaságpolitikáját]] fémjelzikfémjelezték 20122012–2020 ótaközötti kormányzása alatt. Célja a [[Japán gazdasága|japán gazdaság]] fellendítése volt, amely az 1990-es évek elejétől két évtizeden át szinte teljesen stagnált és [[defláció (közgazdaság)|defláció]]val küzdött. A politika három részből áll: monetáris lazítás, kormányzati költekezés és strukturális reform.
 
A politika három részből, úgynevezett „nyílból” állt: monetáris lazítás, kormányzati költekezés és strukturális reform. A „nyíl” elnevezés [[Móri Motonari]] [[16. század]]i [[daimjó]] [[Móri_Motonari#A_három_ny%C3%ADlvessző_leckéje|három nyílvesszőről szóló leckéjére]] utal.
 
Az Abenomics [[szóösszerántás]]sal alkotott [[neologizmus]], az ''Abe'' és ''economics'' (magyarul gazdaság) szavakból tevődik össze.
 
== Első nyíl: Monetáris politika ==
 
A [[Japán Jegybank]] unortodox monetáris politikája az Abenomics központi eleme, célja a 2%-os éves [[infláció]] elérése. [[Mennyiségi lazítás]] keretén belül a jegybank pénzt pumpált a gazdaságba és néhány bankbetétnél negatív kamatot vezetett be Japán történelmében először. [[Kuroda Haruhiko]] elnök irányítása alatt a jegybank 2013 első negyedévében vásárolt először [[állampapír]]okat és egyéb eszközöket. 2017-ig az infláció 1% alatt maradt, a jegybank ezért bejelentette, hogy addig fog állampapírokat vásárolni, amíg az infláció el nem éri a 2%-ot. A japán mennyiségi lazítás sokkal nagyobb mértékű, mint máshol a világon; a jegybank által felvásárolt eszközök értéke Japánban meghaladta az ország [[bruttó hazai termék]]ének 70%-át, míg az [[Federal Reserve System|amerikai Fed]] és az [[Európai Központi Bank]] eszközeinek értéke amerikai és az európai GDP 25%-át sem érte el. <ref>{{CitWeb |url=https://www.cfr.org/backgrounder/abenomics-and-japanese-economy |szerző=James McBride |szerző2=Beina Xu |cím=Abenomics and the Japanese Economy |kiadó=Council on Foreign Relations |nyelvkód=en |dátum=2018-03-23 |elér=2020-09-16}}</ref>
 
== Hivatkozások ==
 
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Abenomics