„Nákó Mileva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pontosítás |
Kiegészítés, pontosítás és forrásolás |
||
10. sor:
|halál dátuma= [[1926]]. [[február 3.]] {{életkor-holt|1838|8|13|1926|2|3}}
|nemzetiség=magyar
|házastárs=Giulio Capece Zurlo, San Marco hercege (1856-
|gyermekei=
|szülei=Nákó János, Vuchetich Anasztázia
19. sor:
|aláírás=
}}
''[[Nagyszentmiklós]]i'' '''Nákó Anna Mileva''', ''San Marco hercegné'' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1838]]. [[augusztus 13.]] – [[Nagyszentmiklós]], [[1926]]. [[február 3.]])
==Élete==
A a [[18. század]] végén [[Makedónia|Makedóniából]] az akkori [[Magyar Királyság|Magyarország]] déli részére költözött [[Nákó család]] köznemesi ágából származik, Nákó János (1814–1895) [[Torontál vármegye|torontáli]] földbirtokos és Vuchetich Anasztázia egyetlen gyermeke. Gyermekkora nagy részét [[Nagykomlós]]on és [[Trieszt]]ben töltötte. Ez utóbbi helyen lett barátja Max Wladimir von Beck báró,{{wd|Q78741}} [[Ausztria kormányfőinek listája|Ausztria leendő kormányfője]], akit – gyermektelen lévén – később örökösének tett meg.{{h|Simon 2012}}
A Nákó család köznemesi ágából származik, Nákó János [[Torontál vármegye|torontáli]] földbirtokos és Vuchetich Anasztázia egyetlen gyermeke. [[1856]]-ban feleségül ment Giulio Capece Zurlo-hoz, San Marco hercegéhez, de [[1876]]-ban már megözvegyült. Az így rendelkezésére álló vagyonát nagyrészt katolikus szellemben jótékonykodásra fordította. [[1891]]-ben [[Nagykomlós]]on leánynevelő intézetet alapított és tartott fenn, majd leányiskolákat is alapított [[Máriafölde]] és [[Nákófalva]] községekben. Ő építtette [[Óbuda (városrész)|Óbudán]] a Szőlő utcai ''Jó Pásztor Háza'' leányjavító intézetet, valamint a mai San Marco utcában az ''Irgalom Háza'' nevezetű intézményt, végstádiumban lévő, kórházakba be nem fogadott gyógyíthatatlan betegek számára. Ezt később átadta a fővárosnak. Ezek mellett jelentős összegeket adományozott honvéd katonai nevelőintézeteknek. [[1918]]-[[1919]]-ben a román és szerb megszálló csapatok bánáti birtokait kifosztották, majd teljesen tönkretették. Kimenekített műkincseit az [[esztergom]]i [[Keresztény Múzeum|prímási múzeumnak]] ajándékozta.▼
[[1856]]. [[január 27.|január 27]]-én feleségül ment a [[nápoly]]i kamarás Giulio Capece Zurlo grófhoz, San Marco hercegéhez. A fiatal pár [[II. Ferenc nápoly–szicíliai király]] [[1861]]-es elűzéséig Nápolyban élt, majd [[Párizs]], [[Bécs]], [[Bad Ischl]] és Nagykomlós lett a lakhelyük. A sokat betegeskedő férje [[1888]]. [[november 6.|november 6]]-án Bad Ischlben elhunyt.{{jegyzet|{{hiv-web |url=https://www.ebay.com/itm/Giulio-Capece-Zurlo-Herzog-von-San-Marco-Franzoesischer-Brief-ISCHL-1872-/153669849752 |cím=Giulio Capece Zurlo Herzog von San Marco: Französischer Brief ISCHL 1872 |elérés=2020-09-17 |szerző= |év=2020 |munka=ebay.com |kiadó= |nyelv=német |archívurl=https://web.archive.org/web/20200917172304/https://www.ebay.com/itm/Giulio-Capece-Zurlo-Herzog-von-San-Marco-Franzoesischer-Brief-ISCHL-1872-/153669849752 |archívdátum=2020-09-17 |idézet="Duc de San Marco", das ist Giulio Capece Zurlo Herzog von San Marco, Kämmerer von König Franz II. von Neapel. Nach dessen Entthronung 1861 verbrachte der Duc de San Marco den Sommer und Herbst meist in Ischl, wo er sich v.a. seiner Kunstsammlung widmete; Franz II. diente er, wenn es diesen nach Ischl verschlug. 1856 heiratete er Mileva Nákó von Nagy-Szent-Miklós und starb am 6. November 1888. Seine Witwe Mileva vermachte seine Kunstsammlung dem Christlichen Museum in Esztergom, wo sie sich noch heute befindet.}}|azonos=San Marco herceg levele}}
▲A
[[1918]]-[[1919]]-ben a román és szerb megszálló csapatok bánáti birtokait kifosztották, majd teljesen tönkretették. Kimenekített műkincseit az [[esztergom]]i [[Keresztény Múzeum|prímási múzeumnak]] ajándékozta.{{h|Magyar katolikus lexikon}}{{azonos|San Marco herceg levele}}
San Marco hercegné végső nyughelye férjével együtt – akaratának megfelelően – az általa alapított Jó Pásztor Házhoz tartozó Szőlő utcai templom kriptája.{{jegyzet|{{CitPer |szerző=Horváth Gabriella |cím=San Marco hercegné hagyatéka |periodika=Óbudai Anziksz |év=2017 |szám=2016/17 TÉL |oldal=34-41 |egyéb=2016/17 TÉL |url=https://obudaianziksz.hu/horvath-gabriella-san-marco-hercegne-hagyateka/ |elér=2020-09-17 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200917182948/https://obudaianziksz.hu/horvath-gabriella-san-marco-hercegne-hagyateka/ |archívdátum=2020-09-17}}}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
*{{href|Simon 2012|{{CitPer |szerző=Simon Katalin |cím=Az óbudai Irgalom Háza történetének vázlata |periodika=Tanulmányok Budapest múltjából XXXVII. |év=2012 |szám= |oldal=77-108 |issn=0238-5597 |egyéb=PDF, 13,33 MB |url=http://epa.oszk.hu/02100/02120/00037/pdf/EPA02120_tbm_2012_37_077-108.pdf |elér=2020-09-17 |archívurl=https://web.archive.org/web/20181222034208/http://epa.oszk.hu/02100/02120/00037/pdf/EPA02120_tbm_2012_37_077-108.pdf |archívdátum=2018-12-22}}}}
* [http://lexikon.katolikus.hu/N/N%C3%A1k%C3%B3.html Magyar katolikus lexikon]▼
*{{href|Vasárnapi Ujság 48. évf. 17. szám|{{CitPer |szerző=F. |cím=San Marco herczegné, szül. Nákó Miléva jótékonysági alapításai Budapesten |alcím= |periodika=[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] |év=1901 |hónap=04 |nap=28 |évfolyam=48 |szám=17 |oldal=277-278 |egyéb=PDF |url=https://epa.oszk.hu/00000/00030/02468/pdf/VU_EPA00030_1901_17.pdf |elér=2020-04-25 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200425113213/https://epa.oszk.hu/00000/00030/02468/pdf/VU_EPA00030_1901_17.pdf |archívdátum=2020-04-25}}}}
▲*{{href|Magyar katolikus
*{{href|A Nákó család története|{{hiv-web |url=http://www.banaterra.eu/magyar/H/heraldika/csaladok/nako/nako_cs.htm |cím=Nákó család. (nagy-szent-miklósi.) |elérés=2020-09-17 |szerző= |év=2008 |munka=banaterra.eu |kiadó= |archívurl=https://web.archive.org/web/20120518093300/http://www.banaterra.eu/magyar/H/heraldika/csaladok/nako/nako_cs.htm |archívdátum=2012-05-18}}}}
[[Kategória:Nákó család|Mileva]]
|