Wikipédia

„Szerkesztő:Csuja/allap1” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
képek
+gleccs
1. sor:
{{nem kereshető}}
A Ferenc József-gleccser (angolul: Franz Josef Glacier, maori: Kā Roimata o Hine Hukatere) Új-Zéland Westland Nemzeti Parkjának 12 km hosszúhttps://teara.govt.nz/en/glaciers-and-glaciation/page-1, mérsékelt övi gleccsere. A Déli-Alpokból eredő jégár vége kevesebb mint 300 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. https://www.doc.govt.nz/parks-and-recreation/places-to-go/west-coast/places/westland-tai-poutini-national-park/franz-josef-glacier/
{{Település infobox}}
 
== Nevének eredete ==
'''Tuktoyaktuk''' (Inuvialuktunul <ref>helyi inuit nyelv</ref>: Tuktuyaaqtuuq; jelentése: ''[[karibu|karibunak]] tűnő'') inuvialuit (nyugat-kanadai [[inuit]]) település az [[Északnyugati területek]]<ref name=":0">{{Cite web |title=Home |url=http://www.tuktoyaktuk.ca/ |work=www.tuktoyaktuk.ca |accessdate=2019-09-13}}</ref> Inuvik régiójában, az [[Inuvik]]–Tuktoyaktuk országút északi végénél.<ref>{{Cite web |title=Canada now officially connected by road-coast to coast to coast |url=https://www.rcinet.ca/en/2017/11/15/canada-now-officially-connected-by-road-coast-to-coast-to-coast/ |work=RCI {{!}} English |date=2017-11-15 |accessdate=2019-09-13 |language=en-US |first=Radio Canada |last=International}}</ref><ref name=":1">{{Cite web |url=https://www.cbc.ca/news/multimedia/driving-to-the-top-of-the-world-exploring-canada-s-new-arctic-highway-1.4073615 |title=Driving to the top of the world: Exploring Canada's new Arctic highway |accessdate=2019-09-13 |author=David Michael Lamb; David Common |date=2017-04-18}}</ref> Az inuvialuitok számára fenntartott terület, angol nevén az ''Inuvialuit Settlement Region'', hat településének egyike.
A gleccser maori neve (Kā Roimata o Hinehukatere, jelentése Hinehukatere könnyei) a helybéliek szóbeli hagyományaiból eredeztethető: Hinehukatere egy régmúltban élő nő volt, aki szenvedélyes hegymászóként meggyőzte szerelmét, Wavét, hogy együtt menjenek a hegyekbe, Wave azonban utuk során a mélybe zuhant. Hinehukatere párja elvesztése miatti bánatában sírásba kezdett – a könnycseppeit az istenek megfagyasztották a fájdalmának örök emlékéül; létrehozva ezzel a gleccsert. https://ngaitahu.iwi.nz/our_stories/whenua-tk81/
Új-Zéland egy gleccserének első leírása (mely feltehetőleg a Ferenc József-gleccser) 1859-ban íródott; a Mary Louisa hajó naplójába. https://teara.govt.nz/en/glaciers-and-glaciation/page-5 A gleccsert végül 1865-ben a német Julius von Haast nevezte el, Ferenc József tiszteletére. https://www.glaciercountry.co.nz/glacier-name-history/
 
== Jellemzői ==
Tuktoyaktuk az [[északi sarkkör|északi sarkkörtől]] északra, a Jeges-tenger partján fekszik, emellett az egyetlen olyan, a [[Jeges-tenger]] partján fekvő, kanadai település, mely úton közvetlen összekötettésben áll az ország többi részével.
A gleccser mintegy 12 km hosszú, magasan fekvő akkumulációs területe 20 km2 kiterjedésű, az innen eredő, meglehetősen gyorsan mozgó jégtömeg végül a melegebb levegő és gyakori esők miatt a tengerszint viszonylagos közelségében elolvad (teara glac újból), a Tasman-tengertől 19 kilométer távolságban. https://rainforest.nz/which-glacier-franz-josef-glacier-or-fox-glacier/.
A Ferenc József-gleccser nagyon érzékeny az éghajlat változásaira; Julius von Haast 1864-es látogatásakor a gleccsernyelv még több kilométerrel lejjebb feküdt. Az 1930-as évek közepén gyors visszahúzódásba kezdett a jégár; 1939 és 1949 között tó képződött az olvadékvízből, melyet azonban a kőtörmelék hamar feltöltött. Azóta; kisebb-nagyobb megszakításokkal; a gleccser folytatta visszahúzódását. 1982-ben jegyezték fel legkisebb kiterjedését, azóta mintegy 1 km-rel nyomult előre. https://teara.govt.nz/en/glaciers-and-glaciation/page-2
Az utóbbi években több, a gleccserben végigfutó csatornákban fülgyülemlett olvadékvíz okozta, vízből, jég-, illetve kőtörmelékből álló áradás (jökulhlaup) helyszíne volt a Ferenc József-gleccser. 1989-ben egy ilyen ár sodorta el a gleccserhez vezető út egy hídját.(szintén teara 2. oldal)
== Források ==
 
A települést előzőleg ''Port Brabant''ként lehetett ismerni, amikor is [[1950]]-ben átnevezték jelenlegi – őslakos eredetű – nevére.<ref name=":0" />
 
== Története ==
 
Bár mindeddig leleteket nem találtak a környéken, a területet az inuvialuitok már évszázadok óta [[karibu]]-, illetve bálnavadászatra használhatták. Ezenfelül Tuktoyaktuk természetes kikötőjén keresztül szállíthattak ellátmányt más inuvialuit telepekhez.
 
A 19. század végén és a 20. század elején pusztító [[Influenza|influenza]]járványok végeztek Tuktoyaktuk (őslakos) lakosságának jelentős részével; a betegséget nagy valószínűséggel az északra látogató európaiak hurcolták be. Az elkövetkező években a dené nép tagjai és a [[Herschel-sziget]] lakosai vették birtokba a területet. 1937-ben már a [[Hudson-öböl Társaság]] által létesített kereskedelmi állomás állt itt.<ref name=":2">{{Cite web |title=Tuktoyaktuk {{!}} Northwest Territories, Canada |url=https://www.britannica.com/place/Tuktoyaktuk |work=Encyclopedia Britannica |accessdate=2019-09-13 |language=en}}</ref>
 
1947-ben itt nyílt meg az inuit fiatalok kanadai társadalomba integrálódását, olvadását célzó iskolák egyike.<ref>Keith J. Crowe, ''A History of the Original Peoples of Northern Canada'', Arctic Institute of North America, McGill-Queen's University Press, Montréal és London – 1974. {{ISBN|0-7735-0220-3}}</ref>
[[Fájl:Arctic Ocean - Looking north from Tuktoyaktuk, Northwest Territories.jpg|bélyegkép|A Jeges-tenger télen]]
Az 1950-es évek elején rádiólokátorok épültek Kanada északi, sarkvidéki részein, beleértve Tuktoyaktukot is, a „''[[Distant Early Warning Line]]''” vagy másképpen „Early Warning Line” (magyarul körülbelül: Korai Figyelmeztetőrendszer) esetleges [[Szovjetunió|szovjet]] támadás elleni figyelmeztetőrendszer részeként.<ref>{{Cite web |url=https://www.cbc.ca/news/canada/north/former-military-site-cleaned-up-1.596158 |title=Former military site cleaned up |accessdate=2019-09-13}}</ref>
 
Az 1970-80-as években a település a [[Beaufort-tenger|Beaufort-tengeren]] zajló [[Kőolaj|kőolaj]]- és [[Földgáz|földgázlelőhely]]-feltárások egyik bázisa lett. Több e – az [[1973-as olajválság|1973-as olajválságot]] követő – korban felépült ipari létesítmény látható a területen.
 
2010-ben jelentették be, hogy előzetes környezeti hatástanulmány fog készülni egy egész évben használható, Inuvikot és Tuktoyaktukot összekötő országúttal kapcsolatban.<ref>{{Cite web |title=Inuvik to Tuktoyaktuk Highway Project |url=https://www.ceaa.gc.ca/050/evaluations/proj/58081?culture=en-CA |work=www.ceaa.gc.ca |date=2010-09-27 |accessdate=2019-09-13 |first=Impact Assessment Agency of |last=Canada}}</ref> Az Inuvik–Tuktoyaktuk országút építése hivatalosan 2014. január 8-án kezdődött, és 2017. november 15-én fejeződött be.
 
== Elhelyezkedése ==
[[Fájl:Panorama - Tuktoyaktuk - Northwest Territories - Canada.jpg|bélyegkép|Tuktoyaktuk nyáron]]
Tuktoyaktuk a [[Kugmallit-öböl]] partján fekszik, a [[Mackenzie (folyó)|Mackenzie folyó]] deltájától nem messze. Területe 14 km<sup>2</sup>.<ref name="nepszam" />
 
== Foglalkoztatottság ==
 
A helyiek számottevő része vadászással, halászással szerez magának élelmet.<ref name=":2" /> Ősszel a karibuk vadászata a jellemző, vadkacsák elejtése tavasszal és ősszel is gyakori; a halászat egész évben folyik, sokan gyűjtögetéssel, kaributartással is foglalkoznak.
 
Manapság azonban a lakosság legfőbb bevételi forrásává a turizmus és a fuvarozás vált. Az olaj-, illetve földgázipar is jelentős számú munkaerőt foglalkoztat a település lakosságához mérten.
 
== Népesség ==
 
A 2016. évi kanadai népszámlálás adatai szerint Tuktoyaktuk település lakossága 898 fő volt, amely 5,2%-os növekedést jelent a 2011. évi 854 főhöz képest. A népsűrűség 64,1 fő; a lakások száma 283 db. A település lakosságának nagy többsége kanadai őslakos (90,8%), ebből 88% inuit; 1,8% egyéb (dené, stb.), és 9,2% nem őslakos származású.<ref name="nepszam">{{cite web |url=https://www12.statcan.gc.ca/census-recensement/2016/dp-pd/prof/details/page.cfm?Lang=E&Geo1=CSD&Code1=6101036&Geo2=PR&Code2=61&Data=Count&SearchText=Tuktoyaktuk&SearchType=Begins&SearchPR=01&B1=All&GeoLevel=PR&GeoCode=6101036&TABID=1 |title=Tuktoyaktuk, Hamlet (Census subdivision), Northwest Territories and Northwest Territories (Territory) |work=2016. évi kanadai népszámlálás |publisher=Statistics Canada |accessdate=2019-09-13}}</ref>
 
== Éghajlata ==
 
Tuktoyaktuk éghajlata még a [[Boreális éghajlat|szubarktikus]] kategóriába tartozik; a [[Július|júliusi]] középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot.
 
Mivel a Jeges-tenger ezen része az év jelentős részében fagyott, így a tenger mérséklő hatása korlátozott; rendkívül hideg [[Tél|teleket]] és rövid [[Tavasz|tavaszokat]] eredményezve. Emiatt az április átlagosan jóval hűvösebb októbernél, a május pedig szeptembernél.
 
A magasnyomású hideg levegőnek köszönhető, mely a település időjárását az év döntő többségében meghatározza, a kis mennyiségű, évi 200 mm alatti [[Csapadék|csapadék]].
 
Mivel Tuktoyaktukot nem zárja el teljesen el teljesen semmilyen hegység az északi-amerikai kontinenstől, ezért nyáron a hőmérséklet 20 °C fölé is emelkedhet, a környező vizek hűtő hatása ellenére. A településen eddig mért legmagasabb hőmérséklet 29,4 °C volt.<ref name="ccn">{{cite web |publisher=[[Environment Canada]] |url=ftp://ftp.tor.ec.gc.ca/Pub/Normals/English/NWT/NWT_AKLA-YELL_ENG.csv |format=CSV (3069 KB) |id=Climate ID: 2203912 |title=Tuktoyaktuk A |work=Canadian Climate Normals 1981–2010 |accessdate=2014-01-09}}</ref>
 
== Közlekedés ==
 
A Tuktoyaktuk/James Gruben Repülőtér köti össze légi úton a települést Inuvikkal.
 
Az Inuvik–Tuktoyaktuk országút 2017-es megnyitása előtt Inuvikot szárazföldön csak a téli időszakban lehetett elérni.<ref name=":1" />
 
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Tuktoyaktuk|oldid=915228413}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
[[Kategória:Csuja]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:Csuja/allap1”