„Leindler László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
meghalt, per https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=19234 (berakva a források közé) |
||
3. sor:
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
}}
'''Leindler László''' ([[Kecskemét]], [[1935]]. [[október 1.]] – [[2020]]. [[szeptember 18.]]) [[Széchenyi-díj]]as magyar matematikus, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. 1972 és 1975 között a [[Szegedi Tudományegyetem|József Attila Tudományegyetem]] Természettudományi Kar dékánja, 1975 és 1978, valamint 1984 és 1987 között az egyetem tudományos rektorhelyettese.
== Életpályája ==
13. sor:
Számos külföldi egyetem vendégprofesszora volt: Giesseni Egyetem (1977, 1980), Edmontoni Egyetem (1974, 1983, 1989, 1990), Torontói Egyetem (1993). Ezen kívül vendégkutató volt [[Toronto|Torontóban]] (1966–1967) és [[Moszkva|Moszkvában]] (1968–1969).
1962-ben védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, 1966-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. 1973-ban megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1982-ben pedig rendes tagjává. 1976 és 1990 között az MTA Matematikai és Fizikai Tudományos Osztálya elnökhelyettese volt. Dolgozott ezen kívül a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnökeként is. 1982 és 1992 között az ''Acta Scientarum Mathematicum'' című [[folyóirat|szakfolyóirat]] főszerkesztője (1970 és 1997 között szerkesztője) volt. Emellett az ''Acta Mathematica'', az ''Analysis Mathematica'' és a ''Periodica Mathematica'' szerkesztőbizottságában dolgozott.
== Munkássága ==
Kutatási területei a klasszikus analízis, a [[Fourier-sor]]ok, [[ortogonális sor]]ok és az [[egyenlőtlenség]]ek voltak.
[[Tandori Károly]] [[Tandori-tétel|tételét]] és a [[Rademacher–Menysov-tétel]]t alkalmazta, illetve élesítette [[polinomrendszer]]ekre. Emellett bizonyította az úgynevezett strukturális és együttható feltételek [[ekvivalenciareláció|ekvivalenciáját]], amelynek segítségével több klasszikusnak számító tételt általánosított. A Fourier-sorokkal kapcsolatban annak [[erős approximáció]]ját dolgozta ki. A [[Hardy–Littlewood-egyenlőtlenség]] területén sikerült annak lényeges általánosítása, amellyel több kérdésre sikerült generálisabb választ adni.
Több mint kétszázhúsz tudományos publikáció és öt egyetemi jegyzet szerzője, társszerzője volt.
== Családja ==
54 ⟶ 52 sor:
*{{MTA1825-2002|2|785–786}}
*MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 671. old., {{ISSN|1787-288X}}
*[https://
*[https://web.archive.org/web/20170608075249/https://www.genealogy.math.ndsu.nodak.edu/id.php?id=178347 Adatok]
61 ⟶ 59 sor:
[[Kategória:Magyar matematikusok]]
[[Kategória:Magyar professor emeritusok]]▼
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Széchenyi-díjasok]]
66 ⟶ 65 sor:
[[Kategória:Kecskemétiek]]
[[Kategória:1935-ben született személyek]]
[[Kategória:
▲[[Kategória:Magyar professor emeritusok]]
| |||