„Protektorátus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{más|lordprotektorátus}}
A '''protektorátus''' (''a [[Latin nyelv|latin]] védnökség szóból'') két államalakulat között függő viszonyt eredményező [[nemzetközi jog]]i kapcsolat, amelynek során a protektori szerepben fellépő állam védnökséget vállal a másik állam felett. Egy erősebb állam egyenlőtlen feltételeket tartalmazó szerződéssel védnökséget vállal egy gyengébb állam felett.<ref>{{Cite book |title=Polgári politikai lexikon |subtitle=protektorátus |year=2008 |publisher=Kairos}}</ref>

Formai szempontból kétoldali szerződés által jön létre, de néhány kivételtől eltekintve – pl. a [[Tunézia|Tunisz]] francia protektorátusát ratifikáló 1881-es [[bardói szerződés]] – a katonailag és gazdaságilag erősebb államok eszköze volt arra, hogy politikai fennhatóságukat a fejletlenebb országokra kiterjesszék. Elsősorban a [[gyarmatosítás]] időszakában volt elterjedt kormányzási forma, amelynek keretén belül a védnöki hatalom államigazgatási szervei vették át az irányítást a protektorátus külpolitikája és hadügyei, nemegyszer gazdasági adminisztrációja felett. Ezek mellett a protezsált állam bizonyos fokú függetlenséget, belügyeinek irányításában rendszerint önállóságot élvezett.
 
A 19. század végén, a 20. század elején a [[Egyesült Királyság|brit]], [[Franciaország|francia]], [[Német Birodalom|német]] stb. gyarmatbirodalomban számos protektorátus létezett ([[Egyiptom]], [[Malawi]], [[Irak]] stb.). Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] 1878-ban szintén protektorátusként kezelte a megszállt [[Bosznia-Hercegovina|Boszniát]]. A [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] által megszállt [[Cseh–Morva Protektorátus|Cseh- és Morvaország]] névleg szintén protektorátus volt, noha önrendelkezésüket belpolitikai téren sem őrizhették meg. A 20. század második felére a gyarmatbirodalom országainak protektorátusi függőségét fokozatosan felszámolták ([[Cabinda]], 1974; [[Salamon-szigetek|Brit Salamon-szigetek]], 1978; [[Brunei]], 1984).
7 ⟶ 9 sor:
 
== Források ==
{{jegyzetek}}
*{{CitLib|pag=730|tit=Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon|ass=szerk. Hajdu Gyula|edi=2., átd. kiad.|red=Akadémiai|loc=Budapest|ann=1967}}
*{{MNL|15|148}}