„Államvédelmi Hatóság” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
Címke: Kézi visszaállítás
}}
 
Az '''Államvédelmi Hatóság''' (ÁVH) a magyarországi [[kommunizmus|kommunista]] [[pártállam]]i [[diktatúra]] részben [[titkosszolgálat|titkosan tevékenykedő]] államvédelmi szervezete volt 1948 és 1956 között. Feladata hivatalosan a rendszer ellenfeleinek üldözése, a rendszer és vezetőinek védelme volt. A ténylegesen [[Rákosi Mátyás]] pártfőtitkár által mozgatott szervezet<ref group="j">''"A közel tíz év alatt, amíg az államvédelmi szerveknél dolgoztam, soha nem tapasztaltam, hogy ez állami szerv lenne. Ez a szerv, bármilyen nevet viselt is, a pártnak és azon belül a párt szűkebb vezetésének, s még azon belül is személyesen Rákosi Mátyásnak volt egy különleges erőszakszerve az államapparátuson, majd a párton belül, helyesebben azon felül."'' – {{cite web|url=http://server2001.rev.hu/oha/oha_document.asp?id=547&order=2|author=Kozák Gyula|title=Farkas Vladimir: "Beleszülettem a munkásmozgalomba"|publisher=Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány|year=2004|accessdate=20091024}}</ref> az [[állampárt]]on ([[Magyar Dolgozók Pártja]], MDP) belüli hatalmi küzdelmküzdelmek részese, a politikai leszámolások fő eszköze és végrehajtója is volt.
 
Az ÁVH egyik legfontosabb elődszervezete az állami rendőrség, illetve a Belügyminisztérium szervezeti egységeként működő [[Politikai Rendészeti Osztály]] (PRO, 1945–1946), majd [[Államvédelmi Osztály]] (ÁVO, 1946–1948) volt. Működése során egyre szélesebb feladat- és hatásköröket kapott, ezzel összefüggésben magába olvasztott több korábban önálló állami szervet, illetve más szervezetek egyes egységeit is. Az ÁVH formálisan kezdetben a Belügyminisztérium, majd közvetlenül a Minisztertanács alárendeltségébe tartozott, ténylegesen azonban mindvégig az MDP legszűkebb vezetése, főképp Rákosi Mátyás főtitkár határozta meg a tevékenységét.
 
== Létrejötte ==
=== A PRO ===
Az új rendőrség személyi állománya „sajátosan” vegyes volt. Sokan jelentkeztek bosszúvágytól fűtött egykori zsidó munkaszolgálatosooltakmunkaszolgálatosok, politikai elítéltek [forrás?]. Velük egyidejűleg azonban szép számmal vettek át – bűneik fölött szemet hunyva – korábbi nyilas pártszolgálatosokat, „kisnyilasokat”. Ők kínzásban, fizikai erőszakban jártasak voltak, így biztosították a pribékfeladatok elvégzéséhez szükséges nagyszámú munkaerőt.
[[Kép:Erdei Ferenc.JPG|bélyegkép|300px|[[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] emléktáblája az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban]]
Az új állambiztonsági szervezet kialakítása 1945 első napjaiban, egyszerre két vonalon kezdődött meg. [[Tömpe András]] [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] [[Magyarország belügyminisztereinek listája|belügyminiszter]] megbízására, [[Debrecen]]ben kezdte szervezni az Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályát (PRO), csoportja január végén érkezett Budapestre. Ugyanakkor ([[február 2.|február 2-án]]) az [[Magyar Kommunista Párt|MKP]] Politikai Bizottságának utasítására, [[Péter Gábor]] vezetésével, a Budapesti Rendőr-főkapitányság keretén belül, mintegy 60 fővel jött létre a Politikai Rendészeti Osztály.<ref group="j">''"1945. január 18-án, azon a napon, amikor az új demokratikus rendőrség létrehozásáról döntöttek, kapott megbízást az MKP Politikai Bizottságától Péter Gábor a politikai rendőrség megszervezésére, amely hivatalosan a budapesti főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya néven 1945. február 2-án alakult meg."'' – {{cite journal|url=http://www.sicitur.hu/molnar200323.pdf|author=Molnár János|title=A gazdasági rendőrség megalakulásának körülményei|publisher=Sic Itur ad Astra|year=2003|issue=2-3|accessdate=20091015|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070709110707/http://www.sicitur.hu/molnar200323.pdf#|archivedate=2007-07-09}}</ref> Péter első helyettese a szovjet [[KGB|Állambiztonsági Népbiztosság]] magyar származású ezredese, Kovács János lett.<ref group="j">''Péter Gábor helyettese Kovács János lett, aki a szovjet Állambiztonsági Népbiztosság magyar származású ezredese volt.'' – {{cite journal|url=http://beszelo.c3.hu/99/11/10pala.htm|author=Palasik Márta|title="Üstökön ragadni a reakciót" / Az államrendőrség és a politikai rendőrség kezdetei|publisher=Beszélő|year=1999|issue=11|accessdate=20091014}}</ref> A rövid ideig két, párhuzamosan működő szerv között kialakult rivalizálást a kommunista vezetők átszervezésekkel próbálták oldani; az Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya néven működő szervezetet feloszlatták, Tömpe András pedig megkapta a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának irányítását. Az egységes, központi állambiztonsági szerv végül a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályából alakult ki. A PRO már a kormányzat Budapestre költözése előtt az Andrássy út 60. szám alatt rendezte be székhelyét, melyet korábban Szálasi Ferenc a Hűség Házának nevezett el.
 
Az épületben, és a nyilaskeresztes párt benne lévő irodáiban politikai rendőrség (PRO) már birtokbatériumbirtokba vette a hungarista pártok tagjainak nyilvántartását. A Belügyminisztérium Dokumentációs Osztálya (az Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó sok-sok névváltoztatáson átesett jogutóda és a Történeti Hivatal jogelődje) 1990. május 25-ei dátummal ellátott leltára szerint {{szám|51200}} nyilaskeresztes belépési nyilatkozat, 4297 (magyar) „SS” belépési nyilatkozat és 4400 Volksbund belépési nyilatkozat áll, vagy állhatna a tudományos kutatás rendelkezésére. E közel 60 ezer, radikális jobboldali párttal rokonszenvező, militarista és a német etnikai kisebbséghez tartozó, de a magyar náci politikai többséghez igazodó személy számottevő része 1945-ben belépett a kommunista pártba.<ref group="j">Kenedi János: K. belügyi iratfelmérő jelentése a Kastélyból, Magvető Kiadó, Budapest, 2000, 26–41. o.</ref>
 
A kommunista párt a szovjet megszállást megelőző időszakban csak néhány száz főből állt. A második világháború éveiben sokszor csak tucatnyi aktivistára számíthattak.<ref group="j">Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 1. kötet 454., majd 461-478. oldal. Közgazdasági és Jogi Kiadó 1992. Kádár János vallomása a perújítási perében 1954.</ref> Amikor a Vörös Hadsereg nyomában megindult a Magyar Kommunista Párt szervezése, döntő fontosságúvá vált a párt taglétszámának növelése. Miután a Magyar Kommunista Párt tagjai a háború befejezésének első pillanatától hozzájutottak a nyilasok tagnyilvántartásához, beléptek a kommunista pártba olyanok, akiken „kisebb vagy nagyobb mértékben fogott az ellenforradalom és a fasizmus fertőző mételye” – ismerte el Rákosi Mátyás.<ref group="j">dr. Schmidt Mária történész összefoglalója a Terror Háza II. emeletén lévő állandó kiállításon</ref>