|
A [[történeti nyelvészet]]ben és a [[Szociolingvisztika|szociolingvisztikában]] a '''nyelvérintkezés''' egyrészt azon nyelvhasználókra vonatkozik, akik [[anyanyelv]]ükön kívül más [[nyelv]]et vagy más nyelveket is használnak,<ref name="bussmann_640">Bussmann 1998, 640. o.</ref><ref name="dubois_115">Dubois 2002, 115. o.</ref><ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 132–133. o.</ref> másrészt azon nyelvekre, amelyek az előbbi értelemben vett nyelvérintkezésnek betudható vonásokat vesznek fel.<ref name="crystal_107">Crystal 2008, p.107–108. o.</ref> A nyelvérintkezés tanulmányozására a nyelvészetben külön tudományág is létrejött, a [[kontaktusnyelvészet]].
Az egyszerű [[Mondat (nyelvészet)|mondat]] [[Szintaxix (nyelvészet)|szintaxisában]] a '''kopula''' olyan [[nyelv]]i elem, amely az [[Alany (nyelvészet)|alanyt]] azzal a [[névszó]]val köti össze, amellyel együtt a mondat [[állítmány]]át képezi. Egyes nyelvekben, mint a [[Magyar nyelv|magyar]] vagy az [[indoeurópai nyelvek]], a kopula [[segédige]], és magyar [[Grammatika|grammatikákban]] névszói-igeinek nevezett összetett állítmányt alkot.<ref name="jaszo_367">MNyK 2007, 367–370. o.</ref><ref name="bussmann">Bussmann 1998, p. 257.</ref><ref name="crystal_116">Crystal 2008, p. 116.</ref><ref name="dubois">Dubois 2002, p. 121–122.</ref><ref name="bidu_139">Bidu-Vrănceanu 1997, p. 139.</ref>
== A nyelvérintkezés körülményei ==
Kopulatív igének megfelelő [[igenév]]vel a névszó magyar grammatikák szerint összetett [[mondatrész]]t képez, pl. ''Jó érzés '''első lenni''''', '''''Első lévén''' jutalmat kapott''.<ref name="bokor_243">MNyK 2007, 243. o.</ref>
A nyelvérintkezés elsősorban spontán lehet. Az ilyen népinek nevezhető. Különböző nyelveket beszélők közötti közvetlen kontaktusok nyomán jön létre.
[[Összetett mondat]]ban az állítmány névszói részét a magyarban [[Összetett mondat#Az állítmányi mellékmondat|állítmányi mellékmondat]] fejtheti, pl. ''Kati volt az, akiben legjobban megbíztam'',<ref>MNyK 2007, 448. o.</ref> egyéb nyelvekben pedig helyettesítheti: {{fr}} ''L’essentiel est '''que le client soit satisfait''''' ’A lényeg az, hogy az ügyfél legyen elégedett’.<ref>Kalmbach 2013, [https://web.archive.org/web/20140618053645/http://research.jyu.fi/grfle/675.html 675. o].</ref>
Az egyik olyan körülmény, amely ezt okozza különböző anyanyelvű népességek együttélése egy [[állam]]on belül. Ezt a körülményt [[politika]]i, [[Történelem|történelmi]], [[földrajz]]i stb. tényezők határozzák meg. Ez a körülmény megvan [[Magyarország]]on, a Magyarországgal szomszédos országokban,<ref> 429–432. o.</ref> [[Belgium]]ban, [[Svájc]]ban, [[Kína|Kínában]], [[India|Indiában]], [[Peru]]ban és sok más országban.<ref name="bussmann_640"/>
Egyes szerzők kiterjesztik a kopulatív ige fogalmát a létigére abban az esetben is, amikor az alanyt [[határozó]]hoz köti. Például Dubois 2002 szerint a {{fr}} ''Pierre était à la maison'' ’Pierre otthon volt’ mondatban az ige ugyanúgy kopula, mint a ''Pierre est heureux'' ’Pierre boldog’ és a ''Pierre sera un ingénieur'' ’Pierre mérnök lesz’ mondatokban.<ref name="dubois"/> Eastwood 1994-nek ugyanaz a véleménye az [[Angol nyelv|angol]] ''be'' igéről: ''The conference is every year'' ’A konferenciát minden évben megtartják’ (szó szerint ’A konferencia van minden évben’), ''The hotel was quiet'' ’A szálloda csendes volt’.<ref>Eastwood 1994, 6. o.</ref> Azon [[Nyelvészet|nyelvészek]] szemléletében, akik nem osztják ezt a véleményt a létige akkor kopula, ha nincs [[Szókészlet|lexikai]] jelentése, viszont ha van ilyen jelentése, például ''létezik'', ''él'', ''tartózkodik'', ''történik'', akkor magában képez igei állítmányt: {{hu}} ''A házban sok gyerek van'',<ref name="jaszo_367"/> {{fr}} ''Il est à la campagne'' ’Falun van’,<ref>Grevisse – Goosse 2007, 391. o.</ref> {{en}} ''The conference is every year''.
Egy másik nyelvérintkezési körülmény a szomszédos államok közötti földrajzi kontinuitás, ha a különböző nyelveket beszélő lakóik szabadon közlekedhetnek a határ egyik oldaláról a másikra.<ref name="dubois_115"/><ref name="crystal_107"/>
Egyes nyelvekben, mint az [[újlatin nyelvek]] a kopulatív ige általában kötelező, bár egyes esetekben inkább mellőzik, de akkor is ki lehet tenni. Más nyelvekben, mint a magyar, bizonyos esetekben kötelező mellőzni, megint másokban pedig más kopula értékű szóval helyettesíthető, például [[névmás]]sal, mint az [[arab nyelv]]ben. Olyan nyelvek is vannak, amelyekben a kopula nem ige, hanem egy szócska (pl. a [[Japán nyelv|japánban]]), vagy [[toldalék]] (pl. a [[török nyelv]]ben).
Nyelvérintkezés [[gyarmatosítás]] útján is jött létre gyarmatosítók és gyarmatosított népességek között,<ref name="eifring_6_2">Eifring – Theil 2005, 6. fej., 2. o.</ref> valamint a [[rabszolgaság]] is nyelvérintkezés körülménye volt.<ref>Eifring – Theil 2005, 6. fej., 15. o.</ref>
== A kopulatív ige általános jellegzetességei és használata ==
A [[Kereskedelem|kereskedelmi]] kapcsolatok, még gyarmatosítás nélkül is mindig nyelvérintkezés alkalmai voltak, nemcsak szomszédos nyelvi közösségek, hanem egymástól távoliak között is, például az [[Angol nyelv|angol]] és a [[kínai nyelv]] között, a [[18. század]]ban, Kína [[kikötőváros]]aiban.<ref>Bussmann 1998, 905. o.</ref>
[[Morfológia (nyelvészet)|Alaktani]] szempontból a kopulatív ige fejezi ki az állítmány azon [[Nyelvtani kategória|grammatikai kategóriáit]], amelyeket nyelvtől függően hordoz. Ezek a [[Személy (nyelvészet)|személy]], a [[Szám (nyelvészet)|szám]], az [[igeidő]], az [[igemód]], az [[igenév]]i alak, a [[Nem (nyelvészet)|nem]], az [[Igeszemlélet és igejelleg|igeszemlélet és az igejelleg]].
Fontos körülménye a nyelvérintkezésnek a migráció, amely nyomán egy nyelv viszonylag nagy számú beszélői több-kevesebb ideig vagy végleg más nyelvi közösség által lakott területre telepednek le. Ilyen nyelvérintkezés jött létre például az egykori [[Gallia|Galliában]], a helyi galloromán nyelv beszélői és [[germán nyelvek]]et beszélő [[Törzs (társadalmi csoport)|törzsek]] behatolásakor. Viszonylag nem régi esetei tömeges [[bevándorlás]]nak [[írek]]é vagy [[Puerto Rico|portorikóiaké]] az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba.<ref name="dubois_115"/>
Mondattani szempontból az ilyen ige [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusával]] áll szemben azon igékkel, amelyek igei állítmányok lehetnek. A kopulatív ige megenged alapszerkezetében [[Melléknév|melléknevet]], és ilyen szót vagy más olyat követel meg, amely kifejezheti az állítmány névszói részét a szóval vagy csak személy[[rag]]gal kifejezett alannyal egyidőben. Az állítmány névszói része lehet melléknéven kívül, nyelvtől függően [[főnév]], [[számnév]], névmás, igenév vagy [[határozószó]].<ref name="bidu_139"/><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 536. o.</ref>
Nem csak népi, hanem művelt nyelvérintkezés is létezik. Egyes [[Kultúra|kultúrák]] elterjedése viszonylag kis számú írástudók személyes nyelvérintkezése útján történt, amely nyelvek közötti kontaktust eredményezett. Így hatott a kínai [[civilizáció]]t hordozó kínai nyelv olyan [[kelet-ázsia]]i és [[délkelet-ázsia]]i nyelvekre, mint a [[Japán nyelv|japán]], a [[Vietnámi nyelv|vietnámi]], a [[Koreai nyelv|koreai]] stb. Az [[iszlám]]ot terjesztve az [[arab nyelv]] olyan ázsiai és [[afrika]]i nyelveket befolyásolt, mint az [[Urdu nyelv|urdu]], a [[Perzsa nyelv|perzsa]], a [[Török nyelv|török]], a [[Szuahéli nyelv|szuahéli]] vagy a [[Fulbék|fulbe]]. Egyes már nem beszélt nyelvek is még mindig érintkeznek élő nyelvekkel. Az [[Ógörög nyelv|ógörög]] és a [[latin nyelv]] továbbra is szolgál nyelvi elemekkel a nyugati nyelveknek, a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] a [[hindi nyelv]]nek és a [[hinduizmus]] kultúrköréhez tartozó nyelveknek, a klasszikus kínai neylv pedig a modern kínainak vagy kisebb mértékben a japán nyelvnek.<ref name="eifring_6_2"/>
A kopulatív ige elsősorban [[viszonyszó]]. [[Szemantika|Jelentéstani]] szempontból vagy nincs lexikai jelentése (ilyen a létige) vagy az ilyen jelentése korlátozott (egyéb igék).<ref name="crystal_116"/> A lexikai jelentést főleg az állítmány névszói része hordozza. A kopula csak hozzájárul olyan viszonyok kifejezéséhez az alany és a névszói rész között, mint:
* minősítés (melléknévvel vagy főnévvel):
:{{hu}} ''A villamos sárga lehet'', ''Péter tanár volt'';<ref name="szende">Szende – Kassai 2007, 382–385. o.</ref>
:{{en}} ''He has become very handsome'' ’(Ő ''hímnem'') nagyon szép lett’, ''She is a dancer'' ’Ő (''nőnem'') táncos’;<ref name="bussmann"/>
:{{fr}} ''Cette fille est charmante'' ’Ez a lány bájos’, ''Jean est professeur'' ’Jean tanár’;<ref name="dubois_238"/>
:{{ro}} ''El este inteligent'' ’Ő (''hn.'') intelligens’,<ref name="bidu_139"/> ''Inelul ei este de aur'' ’A gyűrűje aranyból van’;<ref>Avram 1997, 67. o.</ref>
:<small>([[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]])</small><ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref> ''Takav je bio'' ’Ilyen volt (ő ''hn.'')’, ''Ja jesam vještac'' ’Valóban varázsló vagyok’;<ref name="baric">Barić 1997, 401–403. (horvát grammatika).</ref>
* azonosítás:
:{{hu}} ''Az lesz a te ajándékod, ami a kis dobozban van'';<ref>Erdős 2001, [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/osszmond.htm F. Az összetett mondat] oldal.</ref>
:{{en}} ''Jo is the leader'' ’Jo a főnök’;<ref name="crystal_171">Crystal 2008, 171–172. o.</ref>
:{{fr}} ''Ce chien est Médor'' ’Ez a kutya Médor’;<ref name="dubois_238">Dubois 2002, 238. o.</ref>
:{{ro}} ''El este directorul'' ’’Ő (''hn.'') az igazgató’;<ref name="bidu_139"/>
* egyenértékűség:
:{{fr}} ''Partir c’est mourir un peu'' ’Elmenni annyi, mint kissé meghalni’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 463. o.</ref>
:{{ro}} ''Munca înseamnă satisfacție'' ’A munka élvezet’;<ref name="bidu_139"/>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Rat je danas nauka'' ’A háború manapság tudomány’;<ref name="baric"/>
* birtokviszony:
:{{hu}} ''Én is magány és csönd gyermeke lettem'' ([[Juhász Gyula]]);<ref>P. Lakatos 2006, 102. o.</ref>
:{{en}} ''This book is John's'' ’Ez a könyv Johné’;<ref name="dubois_373"/>
:{{fr}} ''Ce livre est à Jean'' ’Ez a könyv Jeané’;<ref name="dubois_373">Dubois 2002, 373. o.</ref>
:{{ro}} ''Cartea este a ei'' ’A könyv az övé’ (''nn.'')’;<ref name="avram_332">Avram 1997, 332–333. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''On je naš'' ’Ő (''hn.'') a miénk’.<ref name="baric"/>
Az [[iskolarendszer]]ben vagy az egyéni, tananyagok segítségével való idegennyelv-tanulás speciális esete a művelt nyelvérintkezésnek.<ref name="bidu"/>.
Igeszemléleti szempontból a kopulatív ige lehet statikus (a létige és [[Szinonímia|szinonimái]]) vagy dinamikus (pl. a ''lesz'' ige és szinonimái).<ref name="bidu_139"/>
== A nyelvérintkezés következményei ==
[[Stilisztika]]i szempontból a kopulatív ige olyan explicit [[metafora]] létrehozásához járul hozzá, amely névszói-igei állítmányos mondat szerkezetén alapszik,<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 290. o.</ref> pl. ''Láng volt az élet'' ([[Pinczési Judit]]).<ref>Szathmári 2008, '''Metfora''' szócikk.</ref>
=== A beszélőkre nézve ===
== Kopulatívoknak tekintett igék ==
A nyelvérintkezésben részt vevő beszélők [[Kétnyelvűség|kétnyelvűek]], esetleg [[Többnyelvűség|többnyelvűek]]. A kétnyelvűség minősége különbözik úgy egyének, mint beszélőcsoportok között. Ritkább az kiegyenlített kétnyelvűség,<ref>Crystal 2008, 53. o.</ref> mint az egyenlőtlen, amelyben az anyanyelv dominál<ref>Bussmann 1998, 130. o.</ref>. Minősége a nyelvérintkezés súlyától függ, amelyet számos tényező határoz meg: kulturális jellegzetességek, [[vallás]], [[Biológiai nem|nem]], életkor, [[Társadalom|társadalmi]] státusz, [[Foglalkozás (munkakör)|foglalkozás]]. Egyes tényezők megkönnyítik a nyelvérintkezést: a bevándorlók, a városiak, a fiatalok, a magasabb társadalmi-kulturális státuszú egyének könnyebben tanulják meg azon csoportok nyelvét, amelyekkel érintkezésbe lépnek. Egyéb tényezők viszont korlátozhatják. Például a vallás a két nyelv használatának szigorú szakosodását határozhatja meg; a kulturális különbségek a [[második nyelv]] tanulását a [[szókészlet]]re korlátozhatják stb.<ref name="bidu"/>
A fő kopulatív ige a létige. Egyes nyelvészek csak ezt nevezik kopulatívnak, de egyéb olyan igéket is számba vesznek, amelyek névszói-igei állítmány részei lehetnek.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 261. o., nyelvészek megnevezése nélkül.</ref> Az utóbbiak között egyesek félkopulatívoknak nevezik a létigén kívülieket, mivel teljesen vagy részben megtartják lexikai jelentésüket, és hozzájárulnak az állítmány teljes jelentéséhez, szemben a létigével, amelynek kopulaként nincs lexikai jelentése.<ref>Dubois 2002, 389. o.</ref><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 438. o.</ref><ref name="cirgic">Čirgić 2010, 261. o. (montenegrói grammatika).</ref>
A kétnyelvűek nyelvhasználatában kisebb-nagyobb mértékű negatív transzfer típusú [[nyelvi interferencia]] tapasztalható, azaz a beszélők olykor anyanyelvük szabályait alkalmazzák a második nyelv használatakor, és fordítva, második nyelvi elemeket iktatnak be az anyanyelvüket használva<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 255. o.</ref>. A második nyelv hatása annál nagyobb, minél élénkebb a nyelvérintkezés a beszélő foglalkozása vagy/és a kisebbségi nyelvi közösség viszonylag kicsi súlya miatt a többségihez viszonyítva, és ugyanakkor minél kisebb az anyanyelv [[Sztenderd nyelvváltozat|sztenderd változatának]] az ismertségi foka a viszonylag alacsony anyanyelvi iskolázottsági szint miatt. Például határon túli magyar kisebbségek anyanyelv-használatáról folytatott vizsgálatok eredményeztek egyes adatokat olyan második nyelvi jelenségekről, amelyek befolyásolják a magyar nyelv használatát. Példák:<ref>Kontra 2006, 392. o.</ref>
Magyar grammatikákban kopulatív igéknek számítanak az alábbiak:
* a szókincsben:
* ''van'': ''Te okos vagy'';<ref name="jaszo_367"/>
** a második nyelvből átvett szavak, pl. [[Felvidék]]en ''tyepláki'' vs. ’melegítő, mackó’;
* ''lesz'': ''Jó mérnök lett belőle'';<ref>Erdős 2001, [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/igek.htm 4. Az igei csoport] oldal.</ref>
** [[tükörfordítás]]os szócsoportok, pl. Felvidéken ''születési szám'' vs. ’[[személyi azonosító]]’;
* ''marad'': ''Élete végéig becsületes maradt'';<ref name="jaszo_367"/>
** mindkét nyelvben jövevényszavak, de a második nyelvből átvett, a sztenderd magyar alaktól különböző alakban, pl. [[Délvidék]]en ''tribina'' vs. ’tribün’;
* ''múlik'' (csak a ''napos'', ''hetes'', ''hónapos'', ''éves'' melléknévvel kapcsolatban): ''Elmúltam húszéves''.<ref name="jaszo_367"/>
* a [[grammatika]]i rendszerben:
** [[Szintaxis (nyelvészet)|mondattani]] tükörfordítások, pl. [[Erdély]]ben ''vesz egy taxit'' vs. ’taxiba ül’.
Gyakori jelenség a kétnyelvűek nyelvhasználatában a [[kódváltás]], azaz egyik nyelvről a másikra térés ugyanabban a beszédfolyamban. Az egyik nyelv súlya a másikhoz viszonyítva különféle tényezőktől függhet. Példák:<ref>Eifring – Theil 2005, 6. fej., 6–7. o.</ref>
Az itt említett más nyelvek grammatikáiban is kopulatívoknak számítanak ezek megfelelői, a ''múlik'' igén kívül. Nyelvészek nézetétől függően több-kevesebb egyéb igét is kopulatívnak tekintenek, például:
* egyszerű [[Mondat (nyelvészet)|mondat]], amelyben az anyanyelv, a török van túlsúlyban a második nyelvvel, az egy szóval képviselt norvéggal szemben: ''Adamlar yeri '''vaske''' yapıyor'' ’Az emberek mossák (''szó szerint'' mosni) a padlót;
:{{en}} ''She '''feels''' angry'' ’Dühösnek érzi magát’;<ref name="crystal_116"/>
* [[összetett mondat]]ban, amelyben az anyanyelv, a szuahéli túlsúlyban a második nyelvvel, az egy szóval és egy szókapcsolattal képviselt angollal szemben: ''Lakini niko '''sure''' ukienda '''after two days''' utaipata Uchimi Supermarket kwa wingi'' ’Biztos vagyok benne, ha két nap múlva mész, bőven találsz az Uchimi szupermarketben’;
:{{fr}} ''La médecine '''s’était montrée''' impuissante'' ’Az orvostudomány tehetetlennek mutatkozott’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 264. o.</ref>
* összetett mondat, amelyben a két nyelvet, a [[Német nyelv|németet]] és az angolt egyenlően egy-egy tagmondat képviseli: '''''Papa, wenn du das Licht ausmachst''''', then I'll be so lonely'' ’Apu, ha eloltod a villanyt, olyan egyedül leszek’.
:{{ro}} ''Răzvan '''părea''' voinic și curajos'' ’Răzvan erősnek és bátornak tűnt’;<ref>Coteanu 1982, 163. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Ne '''pravi se''' lud'' ’Ne tedd magad bolondnak!’<ref name="cirgic"/>
A nyelvérintkezés [[Nyelvcsere|nyelvcseréhez]] is vezethet, amikor a beszélők elhagyják anyanyelvüket és a másodikat teszik magukévá. A csere folyamatos vagy hirtelen, egyénekre korlátozott vagy egész csoportra kiterjedő, egy vagy több nemzedék életében végbemenő lehet. Oka a többségi közösségbe való beilleszkedés szüksége vagy/és kívánsága lehet, és aktívan ösztönözheti az az állam, amelyben a többség él. A nyelvcsere például bevándorlók második és harmadik nemzedékében tapasztalható.<ref>Crystal 2008, 269. o.</ref>
== A kopula sajátosságai néhány nyelvben ==
=== A magyarbannyelvekre nézve ===
A történelem folyamán a fentihez hasonló jelenségek jelennek meg egész nyelvi közösségek szintjén, ami nyelvek kialakulásában, fejlődésében és kihalásában nyilvánul meg.
A magyar nyelvben van kötelező kopula elhagyás, mégpedig a ''van'' igéé [[kijelentő mód]] [[Jelen idő (nyelvészet)|jelen idő]] harmadik személyben. Az [[uráli nyelvek]]ben általában gyakori az ún. névszói állítmány,<ref>Sipőcz 2006, 222. o.</ref> ahogyan egyes szerzők nevezik,<ref name="jaszo_367"/> miközben mások szerint ez zéró kopulás névszói-igei állítmány. Példák: ''A varjú énekesmadár'', ''Még zöld a cszeresznye'', ''A mi focistáink nagyon gyorsak'', ''Ez már nekem is sok'', ''Mi az ott?'' Minden más esetben, azaz amikor a ''van'' ige egyéb alakjai vagy a többi kopulatív ige akármelyik alakja szükséges, a kopula testes, pl. ''Tegnap óta lázas '''vagy''''', ''Jók '''legyetek''' a kiránduláson!'',<ref name="MGr_400">MGr 2000, 400. o.</ref> ''Látom, egészen tiszta '''lettél''''', ''Ő mindig határozott '''marad''''', ''Az öcsém nyáron '''múlik''' húszéves''. Kivételesen megjelenik a ''van'' kopula kijelentő mód jelen idő harmadik személyben, ha nyomatékosított: '''''Van''' ő olyan bátor, hogy bemenjen az oroszlán barlangjába''.<ref name="MGr_254">MGr 2000, 254–256. o.</ref>
Egyes nyelvek két nyelv beszélőinek ehhez elégséges hosszúságú kétnyelvűségi időszakának nyomán alakultak ki. Például a [[francia nyelv]] keletkezése latin-[[Gall nyelv|gall]] kétnyelvűség útján kezdődött el. Mivel a latin hatása a [[Gallia|gallok]] nyelvére sokkal nagyobb volt, mint fordítva, az eredmény a gallok nyelvcseréje és a galloromán nyelv kialakulása volt. Ezt újabb, galloromán-[[Frankok|frank]] kétnyelvűségi időszak követte, amely a frankok germán nyelvének cseréjével végződött a helyiek nyelvére.<ref>Picoche și Marchello-Nizia 1999, 10–12. o.</ref>
A magyarban a ''van'' igének van két olyan származéka, amelyek szintén kopulák, és egyes összetett mondatrészek alkotásának segédszavai, pl. ''János orvos '''volta''' sokaknak hihetelten volt'' (összetett alany), ''a feladatról '''való''' gondolkodás'' (összetett [[jelző]]).<ref name="MGr_254"/>
Mivel a hatások kölcsönösek, bár különböző súlyúak, a beolvadt nyelvek vonásaiból is megmaradnak egyesek az újonnan keletkezett nyelvben. Az így kihalt nyelvek [[szubsztrátum]]a, illetve [[szupersztrátum]]a az utóbbinak, a francia esetében a gall, illetve a frank nyelv.<ref>Dubois 2002, 455–457. o.</ref>
=== Újlatin nyelvekben ===
A szociolingvisztikában a szubsztrátum és a szupersztrátum fogalmakat másként értelmezik, de szintén nyelvek és [[nyelvváltozat]]ok nyelvérintkezés útján való keletkezésével kapcsolatban használják. Szó van például a [[pidzsin nyelv]]ekről, amelyek [[közvetítőnyelv]] szerepű, második nyelvként elsajátított [[kevert nyelv]]ek. Olyan különböző anyanyelvű beszélők használják, akik ismételt vagy kiterjedt érintkezésbe kerülnek egymással kereskedelmi kapcsolatok, bevándorlás, rabszolgaság vagy egyéb körülmények révén.<ref>Kálmán – Trón 2007, 36. o.</ref><ref>Bussmann 1998, 905–906. o.</ref><ref>Dubois 2002, 366–367. o.</ref><ref name="eifring_15">Eifring – Theil 2005, 6. fej., 15–16. o.</ref> Ezek vagy viszonylag rövid idő után kihalnak, amikor már nincs rájuk szükség, vagy [[kreol nyelv]]ekké válnak, amelyek tulajdonképpeni nyelvek, mivel anyanyelvek.<ref name="dubois_126">Dubois 2002, 126–127. o.</ref> Pidzsin például a ''russenorsk'', a [[19. század]]ban létezett [[Orosz nyelv|orosz]]-[[Norvég nyelv|norvég]] kereskedelmi nyelv,<ref name="eifring_15"/> kreolra példa pedig a [[Haiti kreol nyelv|haiti]].<ref name="dubois_126"/> Ezek esetében szubsztrátumnak az Afrikában, Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, az [[Indiai-óceán]] és a [[Csendes-óceán]] [[sziget]]ein, valamint [[Amerika (kontinens)|Amerikában]] élő benszülöttek neylveit nevezik, vagy azon rabszolgákéit, akiket a világ egyik részéről a másikra vittek,<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 142. o.</ref> szupersztrátumnak pedig gyarmatosító országok nyelveit, vagy azokéit, amelyekbe a rabszolgákat vitték. Például a haiti kreol nyelv szupersztrátuma a francia.
Ezekben a nyelvekben a kopulatív ige általában kötelező, de vannak olyan esetek, amikor inkább elhagyják, bár ekkor is kitehető.
Ugyancsak nyelvérintkezés útján keletkeznek gyarmatosító országok nyelveinek gyarmatosított népekbeli beszélők által használt változatai, amelyek a függetlenség elnyerése után is fennmaradnak. Ezek esetében a szupersztrátum az előbbi kategóriához tartozó nyelv, a szubsztrátum pedig helyi nyelv. Ilyen változatok például Indiában a sztenderd angolhoz közelebb álló ''Indian English'' és a ''Hinglish'',<ref>A ''Hindi'' és az ''English'' szavakból szóösszerántással alkotott elnevezés.</ref> amelyet erősebben befolyásol a szubsztrátum.<ref>Eifring – Theil 2005, 6. fej., 10.</ref>
==== A franciában ====
A nyelvek folytonosan fejlődnek, nyelvérintkezés útján is, ami idegen nyelvi elemek átvételében, ún. [[Kölcsönzés (nyelvészet)|kölcsönzésben]] nyilvánul meg. Kezdetben az átvételek egyéniek, majd az egész nyelvi közösségre kiterjednek. Egyes nyelvészek [[adsztrátum]]nak nevezik az átvételek együttesét a nyelv egész történetében, miután ez kialakult mint olyan.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 27. o.</ref> Más szerzők szerint az adsztrátum vagy olyan, két, egymással kapcsolatban álló vagy összekeveredő nyelv közötti interferencia,<ref>Bussmann 1998, 21. o.</ref> vagy egy olyan [[idióma]], amely egy másik, referenciaként szolgáló idiómát befolyásol,<ref>Dubois 2002, 19. o.</ref> vagy azon nyelvi jelenségek együttese, amely egy bizonyos nyelv egy másikra való hatásának az eredménye.<ref name="jarceva">Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/019b.html '''Адстра́т'''] (Adsztrátum) szócikk.</ref><ref name="crystal_13">Crystal 2008, 13–14. o.</ref>
A [[francia nyelv]]ben gyakran hagyják el a kopulatív igét felkiáltó mondatban, pl. ''Délicieux, vos gâteaux !'' (← ''Ils sont délicieux, vos gâteaux'') ’Nagyon finomak a (maga) süteményei!’, ''Drôle de type !'' ’Furcsa egy alak!’, ''Magnifique !'' ’Csodálatos!’, ''Imbécile !'' ’Hülye (vagy)!’ Előfordul az elhagyás bizonyos kijelentő mondatokban is, pl. ''À vous la parole'' ’Öné a szó’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 515–516.</ref>
Nyelvek érintkezése ún. [[nyelvi unió]]t eredményezhet.<ref name="crystal_13"/> Ez olyan, nem rokon, vagy csak távoli rokon, földrajzilag egymáshoz közel létező nyelvek csoportja, amelyek kölcsönhatások miatt közös vonásokat mutatnak.<ref>Bussmann 1998, 688. o.</ref> Ilyen például a [[balkáni nyelvi unió]].<ref>Friedman 2009, 119–134. o.</ref>
Összetett mondatban előfordul a kopula hiánya amikor:
* az állítmány névszói részét [[Összetett mondat#A jelzői mellékmondat|jelzői mellékmondat]] egészíti ki: ''Heureux qui frissonne aux miracles de cette poésie'' ’Boldog, aki megborzong e vers csodái hallatán’ ([[Anatole France]]);<ref>Grevisse– Goosse 2007, 1430. o.</ref>
* az állítmány névszói része [[Összetett mondat#Az alanyi mellékmondat|alanyi mellékmondatot]] rendel alá: ''Inutile que vous en parliez là-bas !'' ’Fölösleges beszélnie erről ott!’ ([[Gustave Flaubert]]);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1463.</ref>
* [[Összetett mondat#A megengedő mellékmondat|megengedő mellékmondatban]]: ''Quoique malade, Lucie a voulu nous accompagner'' ’Bár beteg volt, Lucie velünk akart jönni’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 224. o.</ref>
==== A románban ====
A [[román nyelv]]ben el lehet hagyni a kopulát megismétlését kerülendő párbeszédben (pl. ''– Era trist? – Trist'' ’– Szomorú volt? – Szomorú’) és [[Összetett mondat#Mellérendelt mondatok|mellérendelt mondatban]]: ''El era vesel, iar ea tristă'' ’A fiú vidám volt, a lány meg szomorú’ (szó szerint ’Ő (''hn.'')…, ő (''nn.'') meg…).<ref name="avram_332"/>
Gyakran hagyják el a kopulát ún. ’minősítő névszói’ mondatban:<ref>Avram 1997, 319.</ref>
:''Vorba lungă sărăcia omului'' (szó szerint ’Hosszú beszéd az ember szegénysége’ ([[közmondás]]);
:''El savant?!'' ’Tudós, ő?!’;
:''Bine că ai venit'' ’Jó, hogy eljöttél’;
:''Bucuroși de oaspeți?'' (szó szerint ’Örvendezők a vendégektől?’ – vendégek formulája érkezésükkor).
Mint a franciában, ebben a nyelvben is hiányozhat a kopula felkiáltó mondatban (pl. ''Năprasnic ger!'' ’Szörnyű egy fagy!’),<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 326.</ref> valamint megengedő mellékmondatban: ''Deși sărac, e optimist'' ’Bár szegény, mégis optimista’.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 124. o.</ref>
==== A spanyolban ====
A [[spanyol nyelv]] egyik sajátossága az, hogy két ''van''-nak megfelelő igéje van. Mindkettő kopulaként is használatos.<ref>Kattán-Ibarra – Pountain 2003, 103–106.</ref>
Az egyik a ''ser'' ige. Általában akkor használják, amikor az azonosítás vagy a minősítés állandónak tekintett:
* főnévvel: ''Soy arquitecto'' ’Építész vagyok’;
* [[főnévi igenév]]vel: ''Eso es sufrir'' ’Ez szenvedés’ (szó szerint ’Ez szenvedni’);
* mellékmondattal: ''La dificultad es que no tenemos dinero'' ’A nehézség az, hogy nincs pénzünk’;
* olyan melléknévvel, amely az alany velejáró tulajdonságát kifejezőnek tekintett: ''Este libro es triste'' ’Ez a könyv szomorú’.
Az ''estar'' ige többnyire melléknévvel használt, amikor:
* ideiglenes vagy ilyennek tekintett tulajdonságot fejez ki: ''La sopa está caliente'' ’A leves forró’, ''Está muy optimista'' ’(Ő) nagyon optimista’;
* a beszélő beleérti saját szubjektivitását tulajdonság kijelentésekor: ''Elena está muy guapa'' ’Elena nagyon szép (szerintem)’.
=== Az oroszban ===
Az [[orosz nyelv]] sajátossága más [[szláv nyelvek]]hez viszonyítva az, hogy már nincsenek meg benne a létige alakjai kijelentő mód jelen időben, kivéve az egyes szám harmadik személyű alakot, de ezt sem használják kopulaként, ezért a kopula zéró kijelentő mód jelen időben, pl. ''Она сегодня нарядная'' (Ona szevodnya narjadnaja) ’(Ő ''nn.'') ma elegáns’. Azonban a létige összes többi alakja megvan és használatos kopulaként is: ''Он '''был''' начальником'' (On bil nacsalnyikom) ’(Ő ''hn.'') főnök volt / Ő volt a főnök’, ''Маша '''будет''' нарядная'' (Masa bugyet narjadnaja) ’Masa elegáns lesz’, '''''Будь''' весёлой!'' (Bugy veszjoloj!) ’Légy vidám ''(nn.)''!’, '''''будучи''' больным'' (buducsi boljnim) ’beteg lévén’. E különböző helyzetekben a névszói rész két különböző esetben áll: Kopula nélkül és [[Jövő idő (nyelvészet)|jövő időben]] [[alanyeset]]ű, de [[Múlt idő (nyelvészet)|múlt időben]] és [[határozói igenév]]ként [[eszközhatározói eset]]ű.<ref>Timberlake 2004, 281–282. o.</ref>
=== A modern héberben ===
A [[héber nyelv]]ben hasonló a helyzet az oroszbelivel a létige használatát tekintve. Kijelentő mód jelen időben hiányzik (pl. ''yoram ayef'' ’Jorám fáradt’), de a kopula az alanynak megfelelő [[személyes névmás]] is lehet: ''sarah šelanu '''hi''' ayefa'' ’A mi Sáránk fáradt’ [szó szerint ’Sára miénk ő ''(nn.)'' fáradt ''(nn.)'']. A személyes névmás általában főnévvel kívánt: ''yoram '''hu''' rav'' ’Jorám rabbi’ [szó szerint ’Jorám ő ''(hn.)'' rabbi’].<ref>Glinert 2005, 3–4. o.</ref> A kopula [[mutató névmás]] is lehet [[Élőség|élettelent]] megnevező főnévvel, amikor az alany határozatlan: ''iton eḥad '''zeh''' me‘at me’od dapim'' ’Egy újság annyi, mint nagyon kevés lap’ [szó szerint ’Újság egy ez ''(hn.)'' kevés nagyon lapok’].<ref>Glinert 1989, 173. o.</ref> A kopulatív létige jelen van a többi alakban: ''hu '''haya''' ketzat lo na‘im'' ’(Ő ''hn.'') kissé ellenszeves volt’,<ref>Glinert 1989, 157. o.</ref> ''hu '''yihye''' gavoah mišear eḥav'' ’(Ő ''hn.'') magasabb lesz a fivéreinél’.<ref>Glinert 1989, 148. o.</ref>
=== Az arabban ===
Az arab nyelvben is zéró a kopula jelen idejű állító mondatban, a névszói rész pedig alanyesetű, pl. ''al-Tariiq-u Tawiil-un'' ’Az út hosszú’, ''’anti Sadiiqat-ii'' ’A barátnőm vagy’ [szó szerint ’Te ''(nn.)'' barátnőm’]. Az arabban is használható kopulaként jelen időben személyes névmás: ''al-muhimm-u '''huwa''' l-‘iamal-u'' ’A munka a fontos’ [szó szerint ’A fontos ő ''(hn.)'' a munka’]. Ilyen mondat [[Tagadás (nyelvészet)|tagadása]] a „nincs” jelentésű igével történik, amely mindig a elején helyezkedik el, és ekkor a névszói rész [[tárgyeset]]ű: '''''lays-a''' xabiir-an'' ’Nem szakértő’. Múlt és jövő időben a „lenni” jelentésű ige használatos ugyancsak a mondat elején, és ekkor is tárgyesetű a névszói rész: '''''kaan-a''' l-Tariiq-u Tawiil-an'' ’Az út hosszú volt’, '''''sa-ta-kuun-u''''' zawjat-ii Tabiibat-an'' ’A feleségem orvos(nő) lesz’.<ref>Ryding 2005, 59–63. o.</ref>
=== A japánban ===
A japán nyelvben a melléknév és a főnév magában is képezheti az állítmányt a fesztelen [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterben]], például:<ref>Kusutani 2006, 11–120. o. nyomán szerkesztett szakasz</ref>
:''Watashi wa Kyoto no shusshin'' ’[[Kiotó]]i vagyok’ (szó szerint ’Én [[Topik és predikátum|TOPIK]] Kiotó [[Jelző|JELZŐ]] származási hely];<ref>A ''wa'' szócska a mondat [[Topik és predikátum|topikjaként]] jelöli meg az őt megelőző szót, a ''no'' szócska pedig az őt megelőző szó [[jelző]]i funkcióját.</ref>
:''Minako wa kawaii'' ’Minako csinos’.
A szokásos regiszterben ilyen semleges mondatok végére a ''da'' szócska kerül, amelyet a nyelvészek általában kopulaként értelmeznek, bár nem ugyanolyan értékű, mint például az angolban a ''be'' kopulatív ige: ''Watashi wa Kyoto no shusshin '''da'''''. Ha a beszélő egyben az udvariasságát is kifejezi, a ''da'' szócskát a ''desu'' szócskával helyettesíti: ''Watashi wa Kyoto no shusshin '''desu'''''.
=== A törökben ===
A török nyelvben is jelen időben és olyan mondatban, amelyben nincs igeszemlélet- vagy [[Modalitás (nyelvészet)|modalitásjelzés]], egyes szám harmadik személyben nincs kopula sem, pl. ''Necla öğretmen'' ’Necla tanár’.<ref name="goksel_110">Göksel – Kerslake 2005, 110–111. o.</ref> Többes szám 3. személyben is bizonyos esetekben hiányzik a kopula: ''Öğretmenler'' ’(Ők) tanárok’, [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúllyal]] az utolsó előtti [[szótag]]on, miközben hangsúlyos utolsó szótaggal egyszerűen többes számú főnévről van szó.<ref name="goksel_81">Göksel – Kerslake 2005, 81–82. o.</ref> Egyéb esetekban a kopula szerepét toldalékok töltik be, amelyeknek idő, mód stb. szerinti alakjaik vannak. Ezekhez adnak hozzá egyéb toldalékokat és végül a személyragot, amely egyes szám 3. személyben zéró: ''Necla öğretmen'''di''''' ’Necla tanár volt’, ''Biraz yorgun'''du'''m'' ’Meglehetősen fáradt voltam’ (szó szerint ’Meglehetősen fáradt-MÚLT IDEJŰ KOPULA-E/1 RAGJA’),<ref name="goksel_110"/> ''Öğrenci'''ydi'''ler'' ’Diákok voltak’ (szó szerint ’Diák-MÚLT IDEJŰ KOPULA-T/3 RAGJA’).<ref name="goksel_81"/>
== Jegyzetek ==
== Források ==
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'' [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
* [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]] (szerk.). [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}} (MNyK 2007) (Hozzáférés:
* Borbély Anna. 21. fejezet – Kétnyelvűség és többnyelvűség. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 416–439. o. (Hozzáférés:
* {{ro}} Avram, Mioara. ''Gramatica pentru toți'' (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. {{ISBN|973-28-0769-5}}
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'' [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.). [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés:
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Coteanu, Ion. [https://www.academia.edu/10246131/Ion_Coteanu_Gramatica_de_Baza_a_Limbii_Romane ''Gramatica de bază a limbii române''] (A román nyelv alapvető grammatikája). Bukarest: Albatros. 1982 (Hozzáférés:
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''[https://archive.org/details/DictionnaireDeLinguistiqueDubois/mode/2up Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés:
* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés:
* Erdős József (szerk.). [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/kuszob.htm ''Küszöbszint. Magyar mint idegen nyelv'']. Budapesti Műszaki Egyetem. Nyelvi Intézet. Magyar Nyelvi Csoport. 2001 (Hozzáférés:
* {{en}} Glinert, Lewis. ''The grammar of Modern Hebrew'' (A modern héber nyelv grammatikája). Cambridge – New York – Port – Chester – Melbourne – Sidney: Cambridge University Press. 1989. {{ISBN|0-521-25611-9}}
* {{en}} Glinert, Lewis. ''Modern Hebrew: an Essential Grammar'' (A modern héber alapvető grammatikája). 3. kiadás. New York – London: Routledge. 2005. {{ISBN|0-203-32941-4}}
*{{en}} Göksel, Aslı – Kerslake, Celia. [https://izabelaszmit.files.wordpress.com/2011/03/turkish-grammar.pdf ''Turkish: a Comprehensive Grammar''] (A török nyelv részletes grammatikája). London – New York: Routledge. 2005. {{ISBN|0-203-34076-0}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le Bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* {{fr}} Kalmbach, Jean-Michel. [https://web.archive.org/web/20140517014122/http://research.jyu.fi/grfle/accueil.html ''La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones''] (A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). 1.1.4. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2013. {{ISBN|978-951-39-4260-1}} (Hozzáférés:
* {{en}} Kattán-Ibarra, Juan – Pountain, Christopher J. [https://yeclaeys.files.wordpress.com/2010/12/modern-spanish-grammar.pdf ''Modern Spanish Grammar. A practical guide''] (Modern spanyol grammatika. Gyakorlati kézikönyv). 2. kiadás. London – New York: Routledge. 2003. {{ISBN|0-203-42831-5}} (Hozzáférés:
* Keszler Borbála (szerk.). [https://fr.scribd.com/document/324627255/Magyar-Grammatika-TK-2 ''Magyar grammatika'']. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. {{ISBN|978-963-19-5880-5}} (MGr) (Hozzáférés:
* {{en}} Kusutani, Sayuri. [https://www.hpu.edu/research-publications/tesol-working-papers/2006/04Kusutani_Syntax.pdf The English Copula Be: Japanese learners’ confusion] (Az angol ''be'' kopula. Japán tanulók tévesztése). ''TESOL Working Paper Series''. 4. évf. 2. sz. 2006. 11–15. o. (Hozzáférés:
* P. Lakatos Ilona (szerk.). [http://mek.niif.hu/04800/04891/04891.pdf ''Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)'']. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. {{ISBN|963-9704-28-8}} (Hozzáférés:
* {{en}} Ryding, Karin C., ''A Reference Grammar of Modern Standard Arabic'' (Gramatică de referință a limbii arabe moderne standard), Cambridge – New York – Melbourne – Madrid – Cape Town – Singapore – São Paulo, Cambridge University Press, 2005, ISBN 978-0-511-11480-9
* {{en}} Friedman, Victor A. Balkans as a Linguistic Area (A balkáni nyelvi unió). Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). ''Concise Encyclopedia of Languages of the World'' (A világ nyelveinek kis enciklopédiája). Oxford: Elsevier. 2009. {{ISBN|978-0-08-087774-7}}
* Sipőcz Katalin. 10. fejezet – A magyar mint uráli nyelv. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006, {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 208–225. o. (Hozzáférés:
* {{ru}} Jarceva, V. N. (szerk.). [http://tapemark.narod.ru/les/ ''Лингвистический энциклопедический словарь''] (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés:
* [[Szathmári István]] (főszerk.). ''Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve''. Budapest: Tinta. 2008
* {{hu}} Kontra Miklós. 19. fejezet – A határon túli magyar nyelvváltozatok. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az Interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 380–401. o. (Hozzáférés:
* {{fr}} [[Szende Tamás|Szende, Thomas]] – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Picoche, Jacqueline – Marchello-Nizia, Christiane. ''Histoire de la langue française'' (A francia nyelv története). 3. kiadás. Paris: Nathan. 1999. {{ISBN|978-2091907680}}
* {{en}} Timberlake, Alan. ''A Reference Grammar of Russian'' (Az orosz nyelv grammatikája). Cambridge – New York – Melbourne – Madrid – Cape Town – Singapore – São Paulo: Cambridge University Press. 2004. {{ISBN|978-0-511-16446-0}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[ÁllítmányAdsztrátum]]
* [[SegédigeKétnyelvűség]]
* [[Kódváltás]]
* [[Nyelvcsere]]
* [[Nyelvi interferencia]]
* [[Nyelvi unió]]
* [[Szubsztrátum]]
* [[Szupersztrátum]]
* [[Többnyelvűség]]
| 