„Beksics Gusztáv” változatai közötti eltérés

Középiskoláit [[Kaposvár]]ott, [[Kecskemét]]en és [[Pécs]]ett<ref>[[A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma|A ciszterci gimnáziumban]].</ref> végezte. Katolikus hittudományi tanulmányokat végzett a pécsi püspöki papnevelő intézetben és a pesti központi szemináriumban, de megvált a papi pályától és jogot hallgatott az egyetemen. 1870-ben a [[Pesti Napló]] munkatársa lett, báró [[Kemény Zsigmond]] mellett titkárként működött. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett és a királyi táblához segédfogalmazónak nevezték ki. 1884-ben több alkalommal szabadelvű párti képviselőnek választották, [[Tisza Kálmán]] meggyőződéses híve volt. 1894–1896-ban a miniszterelnökségen miniszteri tanácsos. 1896-tól a ''[[Magyar Nemzet (napilap, 1899–1913)|Magyar Nemzet]]'', 1905-től a ''Budapesti Közlöny'' szerkesztője volt. Egyike volt az 1890-es évek legkitűnőbb magyar publicistáinak, a szabdelvű eszmékért harcolt a sajtóban, számos nagyfontosságú politikai eszmét vetett föl, nagy mértékben hozzájárult az aktuális közéleti problémák tisztázásához és igen nagy hatással volt a magyar közvélemény alakulásához. Több röpiratot, politikai és történelmi könyvet adott ki.

Már mint jogász kezdett írogatni 1869-ben és szépirodalommal foglalkozott; regényt és verseket írt; fordított franciából, spanyolból és olaszból. Az ''Ellenőr'' című lap szerkesztőségébe lépve a külföldi rovat vezetője, majd vezércikkírója, utóbb a ''Nemzet'' vezércikkírója lett. Cikkeket írt a ''Neues Pester Journal''nak, egy ideig a ''[[Pesti HirlapHírlap]]''nak is dolgozott, de más lapok is közölték cikkeit, így a ''[[Fővárosi Lapok]]'' (1872. 1875-76. 1888. versek és Cid-románcok), Magyarország és a Nagyvilág (1872. 1875. 1882.), Hazánk és a Külföld (1872.), Figyelő (1873.), ''[[Budapesti Szemle]]'' (1881. 1883.), Ellenőr (1882. 369. 370. sz.), Pesti Hirlap (1882. 276. sz. és 1889.), Pesti Napló (1883. 62. sz. 1886. 178. sz.), Koszorú (1885.), [[Magyar Salon]] (1885.), Nemzet (1886. 328. sz. 1887. 67. 129. sz.), Ország-Világ (1887-88.), Erdélyi Képes Ujság (1889.) stb.

* Dr. Kalmár Antal: Beksics Gusztáv történet- és közjogírása. Kritikai tanulmányok. Bp, 1902. [https://archive.org/stream/beksicsgusztvt00kalm#page/n3/mode/2up Online]