Wikipédia

„Vita:Számnév” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
A lap tartalmának cseréje erre: == Javaslat == Amint én látom, ez a szócikk inkább a matematika történetének a témakörébe tartozik, holott a számnév fogalma elsősorban grammatikai…
Címke: Oldal nagy része eltávolítva
 
1. sor:
{{WPMAT|besorolás=3|fontosság=2|szerkesztő=Gubb|dátum=2011-01-20}}
 
== Javaslat ==
 
Amint én látom, ez a szócikk inkább a matematika történetének a témakörébe tartozik, holott a számnév fogalma elsősorban grammatikai. Ezért szerintem a szócikket bele kéne illeszteni egy megfelelő másikba, vagy új címmel tisztán matematikai jellegűt csinálni belőle. Én helyébe az alábbi szócikket tenném, és véleményeket várok a dologról. [[Szerkesztő:Amator linguarum|Amator linguarum]] <sup>[[Szerkesztővita:Amator linguarum|vita]]</sup> 2020. szeptember 9., 09:57 (CEST)
 
:Mivel nem volt visszajelzés erre a javaslatra, a javasolt szócikkel helyettesítettem az 2020. október 10-ig létezőt. [[Szerkesztő:Amator linguarum|Amator linguarum]] <sup>[[Szerkesztővita:Amator linguarum|vita]]</sup> 2020. október 10., 10:09 (CEST)
=== Számnév ===
 
A hagyományos [[Grammatika|grammatikában]] a '''számnév''' [[Morfológia (nyelvészet)|alaktanilag]] és [[Szintaxis (nyelvészet)|mondattanilag]] heterogén [[szó]]osztály, mivel a számnevek [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusuktól]] függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint [[Melléknév|melléknevek]], [[Főnév|főnevek]], [[névmás]]ok vagy [[határozószó]]k. Ez függhet a fajtájuktól, de egyazon számnév-fajta keretén belül is lehet több [[szófaj]]i értékük. Osztályuk csak [[Szemantika|jelentéstani]] szempontból egységes olyan értelemben, hogy mind [[mennyiség]]ről adnak információt. Ezért tekintik egyes grammatikák külön szófajnak.<ref>A [[Magyar nyelv|magyar]] grammatikák között pl. Bokor 2007 (226–227. o.), a [[Francia nyelv|franciák]] között pl. Grevisse – Goosse 2007 (763. o.), a [[Román nyelv|románok]] között pl. Coteanu 1982, a [[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]] grammatikái között pl. Barić 1997 (214. o.).</ref> Azonban egyéb grammatikák nem osztják ezt a nézetet, hanem más szófajokhoz sorolják a számneveket. Például Keszler 2000 a számnevet a melléknév egyik alcsoportjának tekinti, és a hagyományosan számnévi névmásnak nevezett szavakat a melléknévi névmások közé sorolja.<ref>Keszler 2000, 70. és 157. o.</ref> [[Nyelvészet]]i [[szótár]]akban megemlítik, hogy egyes szerzők részben a névmásokhoz, részben a melléknevekhez sorolják a számneveket.<ref name="bussmann_820">Bussmann 1998, 820. o.</ref><ref name="bidu_331">Bidu-Vrănceanu 1997, 331–332. o.</ref>
 
Egyes grammatikák a számnevet a [[Determináns (nyelvészet)|determinánsok]] nagyobb osztályába tartozónak tartják,<ref name=grevisse_763">Grevisse – Goosse 2007, 763. o.</ref> mások pedig a tőszámnevet a [[Kvantor (nyelvészet)|kvantorok]] közé, a mennyiséget jelölő [[határozatlan névmás]]okkal, a határozott névelővel vagy a határozatlan [[Szám (nyelvészet)|többes számú]] főnevekkel együtt.<ref>Vö. Bussmann 1998, 972. o.</ref> [[Francia nyelv|Francia]] grammatikákban a tőszámnév mindkét osztályhoz tartozónak tekintett.<ref name="dubois">Dubois 2002, 331. o.</ref><ref name=grevisse_763"/>
 
Nincs egység a számnevet külön szófajként kezelő grammatikák között azt illetően, hogy mely mennyiséget jelölő szavak tartoznak hozzá. Egyes [[Magyar nyelv|magyar]] vagy [[angol nyelv]]ű szerzők ilyen határozatlan névmásokat is (pl. ''sok, kevés, elég, egypár'') számneveknek tekintenek. Ebben a nézetben a számnevek két főcsoportra oszlanak: határozottakra és határozatlanokra.<ref name="bokor">Bokor 2007, 226–227. o.</ref><ref name="bussmann_820"/> Más, francia, [[Román nyelv|román]] vagy [[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]]<ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref> grammatikák csak határozott számot jelölő szavakat tartanak számneveknek.<ref name="dubois"/><ref name="bidu_331"/><ref name="baric_214">Barić 1997, 214–221. o. (horvát grammatika).</ref>
 
Számnevek gyakorlatilag minden [[nyelv]]ben vannak, bár egyesekben nagyon kevés, például az [[Ausztrália (kontinens)|ausztráliai]] ''pitjantjatjara'' nyelvben csak az ’egy’-nek, a ’kettő’-nek és a ’három’-nak megfelelők. Egyetlen olyan ismert nyelv van, amelyben nincsenek számnevek, az [[amazónia]]i ''[[Pirahák|pirahã]]''.<ref>Eifring – Theil 2005, 2. fej., 25. o.</ref><ref>[http://news.mit.edu/2008/language-0624 Trafton 2008].</ref>
 
=== Számnév-fajták ===
 
A számneveket több kritérium szerint lehet csoportosítani. Egyes nyelvekben vannak olyan fajták, amelyek nincsenek meg más nyelvekben, az egyes nyelvek grammatikáiban pedig a nyelvészek nézete szerint csoportosítottak, főleg attól függően, hogy a jelentéstani aspektust vagy a grammatikai aspektust részesítik előnyben.
 
A hagyományos grammatikák főleg jelentéstani szempontból csoportosítják a számneveket, megjegyezve mindegyik fajtán belül, hogy milyen ún. morfológiai értékűek (melléknévi, főnévi, névmási vagy határozószói) lehetnek, és milyen mondattani funkciókat tölthetnek be a beletartozó számnevek. A jelentéstani szempont szerint megállapított fajták közé egyes grammatikákban morfoszintaktikai kritérium szerint körülhatárolt csoport(ok) is bekerül(nek), főleg ha bizonyos fajtáknak csak egy morfológiai értéke van.
 
A magyar nyelvben például, Bokor 2007 szerint vannak tőszámnevek, sorszámnevek, törtszámnevek és osztószámnevek.<ref name="bokor"/> Más szerzők, például Szende – Kassai 2007 ezekhez hozzáadja a szorzó számnevet, és külön tárgyalja a csak határozószóként használt számnevet. Más nyelvek grammatikáiban szó van még gyűjtő számnévről is.<ref name="szende">Szende – Kassai 2007, 63–71. o.</ref>
 
==== A tőszámnév ====
 
Ez a számnév megnevezi magát a számot.<ref name="bokor"/>
 
A számjegyeknek megfelelő számnevek általában nyelvtől függetlenül egyszerű szavak, és nyelvtől függően egyik vagy másik egyéb számnév is az, például:
:{{hu}} ''egy'', ''kettő/két'', ''három'', ''tíz'', ''húsz'', ''száz'', ''ezer'', ''millió'', ''milliárd'';<ref name="szende">Szende – Kassai 2007, 63–71. o.</ref>
:{{en}} ''one'' (1), ''two'' (2), ''three'' (3), ''ten'' (10), ''eleven'' (11), ''hundred'' (100), ''thousand'' (1000), ''million'', ''billion'' (1.000.000.000);<ref name="eastwood">Eastwood 1994, 245 248. o.</ref>
:{{fr}} ''un'' (hímnem) / ''une'' (nőnem) (1), ''deux'' (2), ''trois'' (3), ''dix'' (10), ''onze'' (11), ''vingt'' (20), ''cent'' (100), ''mille'' (1000), ''million'', ''milliard'';<ref name="delatour">Delatour 2004, 33–35. o.</ref>
:{{ro}} ''unu/un'' (hn.) / ''una/o'' (nn.) (1), ''doi'' (hn.) / ''două'' (nn.), ''trei'' (3), ''zece'' (10), ''sută'' (100), ''mie'' (1000), ''milion'', ''miliard'';<ref name="cojocaru">Cojocaru 2003, 108–116. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''jedan'' (hn.) / ''jedna'' (nn.) / ''jedno'' (semlegesnem) (1), ''dva'' (hn., sn.) / ''dve'' (nn.), ''tri'' (3), ''deset'' (10), ''sto'' (100), ''hiljada'' (1000), ''milion'', ''milijarda'' vagy ''bilion''.<ref name="klajn">Klajn 2005, 95–101. o. (szerb grammatika).</ref>
 
A többi tőszámnév nyelvtől függően különbözőképpen [[Szóösszetétel|összetett]], és [[helyesírás]]i szabályok szerint egy szóban, [[kötőjel]]lel vagy külön szavakban írják őket:
:{{hu}} ''tizenegy'', ''huszonkettő'', ''harminc'', ''harminchárom'', ''negyven'', ''háromszáz'', ''ezerkilencszázötvenhat'', ''hatezer-hatszázhatvanhat'';<ref name="szende"/>
:{{en}} ''fourteen'' (14), ''twenty-one'' (21), ''sixty'' (60), ''one hundred and two'' (102);<ref name="eastwood"/>
:{{fr}} ''dix-sept'' (17), ''vingt et un(e)'' (21), ''cent un(e)'' (101), ''mille huit cents'' (1800);<ref name="delatour"/>
:{{ro}} ''unsprezece'' (11), ''douăzeci'' (20), ''treizeci și unu'' (31), ''o sută unu'' (101), ''două mii'' (2000), ''douăzeci de mii'' (20.000);<ref name="cojocaru"/>
:<small>(BHMSZ)</small> ''jedanaest'' (11), ''dvadeset'' (20), ''dvadeset devet'' (29), ''petsto'' vagy ''pet stotine'' (500).<ref name="baric_214"/>
 
Különbségek vannak nyelvek között azt illetően, hogy mennyire átlátszó értelműek az összetett számnevek. Rendszeresen átlátszóbbak általában a [[Kínai nyelv|kínai]], a [[Japán nyelv|japán]] vagy a [[koreai nyelv]]ben az angol vagy egyéb [[európa]]i nyelvekhez viszonyítva, amint az alábbi összehasonlító táblázatból látszik:<ref name="eifring_14">Eifring – Theil 2005, 1. fej., 14–15. o.</ref>
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto"
|+
! Szám || Angol || Japán || Szó szerinti fordítás<ref>Ugyanaz a szerkezet van meg a kínaiban és koreaiban is.</ref>
|-
| 11 || eleven || jū-ichi || tíz-egy
|-
| 12 || twelve || jū-ni|| tíz-kettő
|-
| 13 || thirteen || jū-san || tíz-három
|-
| 20 || twenty || ni-jū || kettő-tíz
|-
| 21 || twenty-one || ni-jū-ichi || kettő-tíz-egy
|-
| 22 || twenty-two || ni-jū-ni || kettő-tíz-kettő
|-
| 30 || thirty || san-jū || három-tíz
|-
| 99 || ninety-nine || kyū-jū-kyū || kilenc-tíz-kilenc
|}
 
Összehasonlító teszteket végeztek számolni tanuló [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] és [[kelet-ázsia]]i gyerekek között, és az tűnt ki az eredményekből, hogy egyformán jól számolnak 1-től 10-ig és 99-en felül, de az ázsiaiak jobban 11-től 99-ig. Mivel a kelet-ázsiai számnevek átlátszóbbak, a gyerekek könnyebben látják át a tízes számrendszert, miközben a kevésbé átlátszó rendszerek kevésbé ösztönzik a gyerekeket arra, hogy meghaladják az egységek egymáshoz való hozzáadását számoláskor. Ez lehetne az egyik magyarázata annak, hogy a kelet-ázsiai gyerekek jobban teljesítenek [[Matematika|matematikából]].<ref name="eifring_14"/>
 
A tőszámnévnek tisztán főnévi értéke van akkor, amikor abszolút módon használt, nem lények, tárgyak vagy más entitások mennyiségét fejezi ki, például matematikai műveletekben:
:{{hu}} '''''Három''' plusz '''öt''' egyenlő '''nyolccal''''';<ref name="szende"/>
:{{fr}} '''''Seize''' est un multiple de '''quatre''''' ’16 többszöröse 4-nek’, '''''Sept''' était un nombre sacré'' ’A hetes szent szám volt’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 250. o.</ref>
 
Ugyanazzal az alakkal (a magyar nyelvben a 2-nek megfelelőn kívül) a tőszámnév melléknévi értékű és, egyes szerzők szerint ehhez kötött főnévi értékű is lehet,<ref name="szende"/> mások szerint névmási értékű, mivel helyettesíti a főnevet:<ref name="grevisse_887">Grevisse – Goosse 2007, 887. o.</ref><ref name="bidu_89">Bidu-Vrănceanu 1997, 89. o.</ref>
:{{hu}} '''''Tíz''' szék hiányzik'' vs. '''''Tíz''' hiányzik'';<ref name="erdos_d">Erdős 2001, [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/egymon.htm D. Az egyszerű mondat].</ref>
:{{en}} '''''four''' super prizes'' ’négy szuper-díj’ vs. '''''Four''' of the passengers were injured'' ’Négyen sérültek meg az utasok közül’;<ref name="eastwood"/>
:{{fr}} '''''Deux''' îles sont inhabitées'' ’Két sziget lakatlan’ vs '''''Deux''' de ces îles sont inhabitées'' ’E szigetek közül kettő lakatlan’;<ref name="grevisse_887"/>
:{{ro}} '''''Doi''' băieți au venit'' ’Két fiú jött el’ vs. '''''Doi''' au venit'' ’Kettő jött el’.<ref name="bidu_89">Bidu-Vrănceanu 1997, 89. o.</ref>
 
A magyarban az ''-s''-sel [[Szóképzés|képzett]] tőszámnév is tisztán főnévi értékű lehet a számok neveként, például az iskolai osztályzatok esetében ''(egyes'', ''kettes'', ''hármas'', ''négyes'', ''ötös)'',<ref name="szende"/> de ennek is megvan a nem képzett tőszámnév két másik használata: ''Szálljon át a '''hetes''' buszról a '''negyvenesre'''!''<ref name="erdos_4">Erdős 2001, [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/b_sznev.htm 4. Számnevek].</ref>
 
A BHMSZ-ben van csak tisztán főnévi értékű képzett tőszámnév: ''jedinica'' (1), ''dvojka'' (2), ''trojka'' (3), ''četvorka'' (4), ''petica'' (5) stb. [[Mondat (nyelvészet)|Mondatban]]: ''Dobio sam '''dvojku''' iz matematike'' ’Kettest kaptam matematikából’.<ref>Jolić 1972, 420. o.</ref>
 
A főnévi vagy névmási használatú tőszámnév alaktanilag a főnévre hasonlít, azaz nyelvtől függően névelővel ellátható, [[rag]]okat és/vagy más [[toldalék]]okat vehet fel, és a főnévre jellemző mondattani funkciói lehetnek. Például a magyarban felveszi a többesjelt ''(ezrek, ötök)''<ref name="bokor"/> vagy a többes számú [[birtokos személyjel]]eket, pl. '''''Kettőnkre''' biztosan támaszkodhatsz''.<ref name="szende"/>
 
==== A sorszámnév ====
 
A sorszámnév entitások sorrendi helyét jelöli meg.<ref name="bokor"/>
 
A magyarban a sorszámnevek a ''-d'' képző és az ''-ik'' kiemelő [[Toldalék|jelnek]] az összetapadásával keletkezett ''-dik'' képzővel alakulnak a tőszámnevekből (kivéve az ''első''-t, amely nem számnévből és más képzővel alakult, és a ''második''-ot, amely nem tőszámnévből képzett): ''harmadik, tizenegyedik, századik, ezerkettedik'' stb.<ref>Zaicz 2008, '''-dik''' szócikk.</ref> Összetett szavakban a sorszámnév ''-ik'' nélküli: ''Harmadéves egyetemi hallgató vagyok''. ''Első'' a ''leg-'' [[Toldalék|előképzővel]] is használt: ''legelőször''.<ref name="szende"/>
 
Az angolban is, kivéve a ''first'' (1.), a ''second'' (2.) és a ''third'' (3.) szavakat, a sorszámnevek a ''-th'' képzővel alakulnak tőszámnevekből: ''fourth'' (4.), ''hundredth'' (100.) stb. Mondatban: ''The '''third''' and '''fourth''' adult passengers in your car can travel free'' ’A harmadik és a negyedik felnőtt utas ingyen utazhat az ön autójával''<ref name="eastwood"/>.
 
A franciában a sorszámnevek képzője a tőszámnevekhez hozzáadott ''-ième'', pl. ''deuxième'' (2.), ''troisième'' (3.), ''quatrième'' (4.), ''vingt et unième'' (21.). Kivételek csak ''premier'' (hn.) / ''première'' (nn.) (1.) és ''second'' (hn.) / ''seconde'', a ''deuxième'' [[Szinonima|szinonimája]]. Mondatokban: ''Mon '''troisième''' fils est encore étudiant'' ’A harmadik fiam még egyetemista’, ''Le bébé vient de faire ses '''premiers''' pas'' ’A kicsi nemrég tette meg az első lépéseit’.<ref name="delatour"/>
 
A BHMSZ-ben a képzési rendszer analóg a fentiekkel. A sorszámnév a megfelelő tőszámnevekhez hozzáadott képző és ugyanakkor az egyes szám [[alanyeset]] ''-i'' (hn.), ''-a'' (nn.), ''-o'' vagy ''-e'' (semlegesnem) ragjaival alakul. Az első két sorszámnév alapja nem számnév, és néhány képzése szabálytalan. Példák: ''prvi/prva/prvo'' (1.), ''drugi/druga/drugo'' (2.), ''treći/treća/treće'' (3.), ''četvrti/četvrta/četvrto'' (4.), ''peti/peta/peto'' (5.), ''dvanaesti/dvanaesta/dvanaesto'' (12.). [[Szószerkezet]]ekben: '''''prva''' kiša'' ’az első eső’, '''''treći''' razred'' ’a harmadik osztály’, '''''dvadeset osma''' ulica'' ’a 28. utca’.<ref>Čirgić 2010, 99. o. (montenegrói grammatika).</ref>
 
A románban a sorszámnevek különbözően alakulnak. A ''primul'' (hn.) / ''prima'' (nn.) és szinonimája ''întâiul/întâia'' [[Szótő|tőszavak]], de többnyire, mint itt, határozott [[Névelő|végartikulussal]] használtak. A többi szerkezete hímnemben a „birtokos névelő”-nek nevezett ''al'' + tőszámnév + ''-le'' határozott artikulus + ''-a'' végződés. Nőnemben a birtokos névelő ''a'', és a határozott artikulus kiesik. Példák: ''al doilea (rând)'' ’a második (sor)’, ''a doua (încercare)'' ’a második (próbálkozás)’, ''al treilea (cerc)'' ’a harmadik (kör)’, ''a treia (mașină)'' ’a harmadik (autó)’, ''al o sută douăzeci și unulea (stâlp)'' ’a százhuszonegyedik (oszlop)’, ''a o sută douăzeci și una (cerere)'' ’a százhuszonegyedik (kérvény)’.<ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/numeral '''numeral'''] szócikk.</ref> A sorszámnevet gyakran a „mutató névelő”-nek nevezett ''cel/cea'' + ''de'' [[elöljáró]]szó előzi meg, főleg amikor [[Névszóragozás|ragozni]] kell, mert enélkül nem ragozható: '''''cel''' de al doilea'' ’a második’, ''cartea '''celui''' de al doilea'' ([[birtokos eset]]) ’a második könyve’.<ref name="bidu_341"/>
 
Az ebben a szakaszban megemlített nyelvekben a sorszámneveknek melléknévi értéke, és a fenti értelemben vett névmási, azaz főnevet helyettesítő értéke lehet:
:{{hu}} ''A '''második''' emeletre megyünk'' vs. ''A '''második'''ra megyünk'';<ref name="erdos_4"/>
:{{fr}} ''Nous habitons au '''sixième''' étage'' ’A hatodik emeleten lakunk’ vs. ''Nous habitons au '''sixième''''' ’A hatodikon lakunk’;<ref name="delatour"/>
:{{ro}} ''(Cel de) '''al doilea''' copil a venit'' ’A második gyerek eljött’ vs. ''(Cel de) ''' al doilea''' a venit'' ’A második eljött’.<ref name="bidu_341">Bidu-Vrănceanu 1997, 341–342. o.</ref>
 
A magyarban a sorszámnév felveheti a ''-szor/-szer/-ször'' képzőt, amellyel határozószóként azt fejezi ki, hogy hányadszor fordul elő az, amit az ige kifejez:<ref name="avram_146">Avram 1997, 146–147. o.</ref> ''először'', ''másodszor'', ''tizenegyedszer'', ''Ma már '''negyedszer''' találkozom veled''.<ref name="szende"/>
 
Egyéb nyelvekben ennek sorszámnevet tartalmazó ún. határozószó értékű szókapcsolat felel meg:
:{{fr}} határozott névelő, határozatlan névelő vagy birtokos determináns + sorszámnév + a ''fois'' főnév, amelyek előtt használható a ''pour'' elöljáró is, pl. ''(pour) la première fois'' ’először’, ''(pour) une seconde fois'' ’másodszor’.<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/fois '''fois'''] szócikk.</ref>
:{{ro}} sorszámnév + az ''oară'' vagy szinonimája, a ''dată'' szó, esetleg a ''pentru'' elöljáróval: ''(pentru) întâia/prima oară/dată'' ’először’, ''Am reușit de '''prima oară''''' ’Elsőre sikerült’.<ref name="avram_146"/>
 
==== A törtszámnév ====
 
Ez a számnév az egésznek egyenlő részekre bontott töredékét jelöli.<ref name="bokor"/>
 
A magyarban a ''fél'' és a ''másfél'' szavakon kívül a törtszámnevek alakját az ''-ik'' nélküli sorszámnevek alakja adja, pl. ''harmad'', ''negyed'', ''négy'''ötöd'''''.<ref name="szende"/>
 
Az angolban a legtöbb törtszámnév azonos alakú a ''-th''-vel képzett sorszámnevekkel, pl. ''four '''fifths''''' (4/5), ''fifteen '''sixteenths''''' (15/16). Kivételek ''half'' ’fél’, ''third'' (sorszámnév is) ’harmad’ és ''quarter'' ’negyed’.<ref name="eastwood"/>
 
A franciában is hasonló a rendszer. Vannak a ''demi'' (hn.) vagy ''demie'' (nn.), szinonimája ''moitié'' ’fél’, ''quart'' ’negyed’ és ''tiers'' ’harmad’ szavak, a többi törtszámnév pedig a sorszámnevekkel azonos, pl. ''cinquième'' ’ötöd’, ''deux '''dixièmes''' de millimètre'' ’2/10 milliméter’, ''quinze '''centièmes''' de seconde'' ’15/100 másodperc’.<ref>Kalmbach 2013, [https://web.archive.org/web/20140618053645/http://research.jyu.fi/grfle/135.html 135].</ref>
 
A románban saját képzője van a törtszámnévnek, ''-ime'', pl. ''o '''treime''' din elevi'' ’a tanulók harmada’, ''două '''cincimi''' dintre cei prezenți'' ’a jelenlévők kétödöde’, ''o '''șesime''' dintr-o clasă'' ’egy osztály hatoda’. Kivételek ''jumătate'' ’fél’ és ''sfert'' ’negyed’.<ref>Bărbuță 2000, 132. o.</ref>
 
A BHMSZ-ben törtszámneveket két képző alakít, amelyeket a sorszámnevekhez adnak hozzá. A többségük az ''-ina'' képzőt veszi fel, pl. ''trećina'' ’harmad’, ''četvrtina'' ’negyed’, ''petina'' ’ötöd’, ''pet '''osmina''''' ’ötnyolcad’. Egyes törtszámnevek az ''-inka'' képzővel alakulnak, pl. ''stotinka'' ’század’. Már csak [[állandósult szókapcsolat]]okban használt törtszámnévből képzett a ''polovina'' ’fél’ szó.<ref name="klajn"/>
 
==== Az osztószámnév ====
 
Ez a számnév azonos mennyiségű csoportokat különít el az egészből.<ref name="bokor"/>
 
A magyarban a tőszámnév kettőztetésével alakul: ''egy-egy'', ''hat-hat'' stb.<ref name="bokor"/>
 
Angol grammatikákban ezzel az elnevezéssel szószerkezet található: tőszámnév + azon entitást megnevező főnév, amely mennyiségét kifejezik + olyan szavak, mint ''apiece'' ’darabja’, ''each'' ’mindegyik’, ''per person'' ’személyenként’, pl. ''They will receive '''six''' books '''each''''' ’Hat könyvet fog kapni mindegyik’.<ref>Bussmann 1994, 333. o.</ref>
 
Francia grammatikákban osztószámnévnek számít az a határozószó értékű szókapcsolat, amely a ''par'' elöljáróval összekötött megismételt tőszámnévből alakul, pl. ''un par un'' ’egyesével’, ''deux par deux'' ’kettesével’, ''trois par trois'' ’hármasával’.<ref name="dubois"/>
 
Román grammatikákban is határozószó értékű szókapcsolatot tartanak osztószámnévnek. Megvan csak a ''câte'' határozószó + tőszámnév változatban (pl. ''Putem împrumuta '''câte trei''' cărți de la bibliotecă'' ’Három-három könyvet kölcsönözhetünk ki a könyvtárból’), vagy az ehhez hozzáadott megismételt tőszámnévvel: ''Copii, mergeți '''doi câte doi'''!'' ’Gyerekek, kettesével menjetek!’<ref>Cojocaru 2003, 112. o.</ref>
 
==== A szorzó számnév ====
 
Szende – Kassai 2007 szerint a magyarban a szorzó számnév a ''-szor/-szer/-ször''-rel képzett tőszámnév.<ref name="szende"/> Határozóként azt fejezi ki, hogy hányszor fordul elő egy esemény, vagy hogy entitások, illetve egy entitás magával való összehasonlításában mennyivel magasabb vagy alacsonyabb fokú egy minőség vagy mennyiség. Példák: ''egyszer'', ''kétszer'', ''háromszor'', ''ötször''.<ref name="szende"/> Mondatban és szószerkezetekben: ''Már '''háromszor''' voltam ebben a múzeumban'', '''''ötször''' nagyobb'', '''''tízszer''' kevesebb''.<ref name="erdos_d"/>
 
Egyéb nyelvekben is vannak a magyar szorzó számnévnek pontosan megfelelő határozószó értékű szavak és szókapcsolatok.
 
Az angolban vannak az ''once'' ’egyszer’, ''twice'' ’kétszer’, ''thrice'' ’háromszor’ szavak,<ref name="bussmann_820"/> és a tőszámnév + a ''times'' főnév alkotta szókapcsolat: ''three times'' (a ''thrice'' szinonimája), ''ten times'' ’tízszer’ stb. Mondatokban: ''You've told me that same story '''three times''' now'' ’Már háromszor mondtad el nekem ugyanezt a mesét’, ''You're looking '''ten times''' better than you did yesterday'' ’Tízszer jobban nézel ki, mint tegnap’.<ref name="eastwood"/>
 
A franciában is van az angol szókapcsolattal analóg szókapcsolat, a ''fois'' főnévvel: ''une fois'' egyszer’, ''deux fois'' ’kétszer’, ''cent fois'' ’százszor’ stb.<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/fois '''fois'''] szócikk.</ref>
 
Hasonló román szókapcsolat is van. Szerkezete ''de'' elöljáró + tőszámnév + ''ori'' (az ''oară'' főnév többes számú alakja), pl. ''de două ori'' ’kétszer’, ''de trei ori'' ’háromszor’, ''de patru ori'' ’négyszer’. Az egyetlen kivétel ''o dată'' ’egyszer’. Mondatban: ''Am fost la Paris '''de două ori''''' ’Kétszer voltam Párizsban’.<ref>Moldovan 2001, 299. o.</ref>
 
A BHMSZ-ben a tőszámnév + ''put'' főnév felel meg események előfordulási számának a kifejezésére (pl. ''jedan put'' „egyszer”, ''dva puta'' ’kétszer’, ''tri puta'' ’háromszor’, ''sto puta'' ’százszor’), de összehasonlító szerkezetekben ezek összetett szavakká válnak: ''jedanput'', ''dvaput'', ''stoput''.<ref name="baric_275">Barić 1997, 275. o.</ref>
 
Egyes nyelvek grammatikáiban entitás szorzással elért mennyiségét kifejező melléknévi értékű szorzó számnevet is számba vesznek.<ref name="dobridor"/>
 
Francia grammatikákban a [[Latin nyelv|latinból]] [[jövevényszó]]kként átvett ''simple'' ’egyszeres’, ''double'' ’kétszeres’, ''triple'' ’haromszoros’, ''quadruple'' ’négyszeres’ stb. mellékneveket tekintik szorzó számneveknek, amelyeknek főnévi értéke is lehet, pl. ''une somme double'' ’kétszeres összeg’, ''le double de la somme'' ’az összeg kétszerese’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 776. o.</ref>
 
A románban a franciából vették át ezeket a szavakat, pl. ''dublu'' (hn.) / ''dublă'' (nn.), ''triplu/triplă'', ''cvadruplu/cvadruplă'' alakban,<ref name="bidu_311">Bidu-Vrănceanu 1997, 311–312. o.</ref> de vannak a románban alakultak is: ''în-'' előképző + tőszámnév + ''-it'' [[melléknévi igenév]]-képző. Úgy a jövevényeknek, mint a képzetteknek a melléknévin kívül (''un câștig '''întreit / triplu''''' ’háromszoros nyereség’),<ref name="bidu_311"/> határozószói használatuk is van: ''a plătit '''îndoit / dublu''''' ’kétszeresen fizetett’), ''întreit(ă) / triplu'' ’háromszoros(an)’, ''încincit(ă)'' ’ötszörös(en)’.<ref name="dobridor"/>
 
Az angolban is megvannak a latinból átvett szavak, pl. '''''double''' fault'' ’kettős hiba’, és vannak az angolban alakultak is, a ''-fold'' képzővel. Ezek úgy melléknévi, mint határozószói használatúak, pl. '''''threefold''' problem'' ’háromszoros gond’,<ref name="bussmann_820"/> ''to increase '''tenfold''''' ’tízszeresen növekedik’.<ref>OLD, [https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/fold_2?q=-fold '''-fold'''] szócikk.</ref>
 
A BHMSZ-ben ennek a számnévnek tőszámnévből a ''-struk(i)'' (hn.) / ''-struka'' (nn.) / ''-struko'' (sn.). képzővel alakult szavak felelnek meg. Hím- és nőnemben csak melléknevek, pl. ''jednostruk'' ’egyszeri’, ''dvostruk'' ’kétszeres’, ''stostruk'' ’százszoros’.<ref>HJP, [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=search_by_id&id=d1pkWxk%3D '''-struk'''] szócikk.</ref> Határozószókként ezek alanyeset egyes szám semlegesnemű alakja használatos (pl. ''jednostruko'' ’egyszer’, ''dvostruko'' ’kétszeresen’), és a fentebb említett ''jedanput'', ''dvaput'', ''stoput'' stb. szinonimái.<ref name="baric_275"/>
 
==== Határozószói használatú számnév ====
 
Szende – Kassai 2007 ebbe a kategóriába sorol néhány különféle toldalékokkal ellátott ilyen tőszámnevet, elsősorban az ''-an/-en'' képzőset, amely azt fejezi ki, hogy hány személy vesz részt abban, amit az ige kifejez, pl. '''''Öten''' szálltunk be az autóba'', '''''Százan''' jelentkeztek az állásra''.
 
Az ''-s'' képzővel és a ''-ban/-ben'' raggal ellátott tőszámnév is határozószói jellegű. Bensőséges módon együtt részt vevő személyek számát jelöli abban, amit az ige kifejez: '''''Kettesben''' töltöttük az estét''.
 
A tőszámnév + a ''-ra/-re'' ragos ''szám'' főnév határozatlan nagy mennyiséget fejez ki: '''''Százszámra/Ezerszámra''' jöttek látogatók''.
 
Francia grammatikákban „számnévi határozószó”-nak nevezik azt a szót, amelyet az általánosan használt egyetlen határozószó-képzővel alkotnak sorszámnévből: ''premièrement'' ’elsősorban’, ''deuxièmement'' vagy ''secondement'', ’másodsorban’, ''troisièmement'' ’harmadsorban’ stb. Ezek szinonimái a latinból átvett ''primo, secundo, tertio'' stb. szavak.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 777. o.</ref>
 
Egyes román grammatikákban „határozószói számnév”-nek nevezik a fentebb említett tőszámnevet tartalmazó szorzó szócsoportot<ref>Avram 1997, 139. o.</ref> és a sorszámneves ugyanolyan szerkezetűt.<ref>Avram 1997, 146. o.</ref>
 
==== A gyűjtő számnév ====
 
Egyes nyelvek grammatikáiban gyűjtő számnevet is elkülönítenek.
 
Angol grammatikákban idesorolják a ''dozen'' ’tucat’ szót, pl. az ''a dozen eggs'' ’egy tucat tojás’ szószerkezetben.<ref name="bussmann_820"/>
 
A románban a ''toți'' ’mind’ határozatlan névmásból származó ''tus-'' előképző + tőszámnévből alkotott szavak gyűjtő számnevek, pl. ''tustrei'' ’mindhárom’, ''tuspatru'' ’mind a négy’, ''tuscinci'' ’mind az öt’ stb.<ref name="dobridor"/> Ezeken kívül van még a ’mindkettő jelentésű ''amândoi'' (hn.) / ''amândouă'' (nn.) és ennek az ''ambii/ambele'' latin jövevény szinonimája. Példamondatok: ''Au venit ieri '''tustrei''''' ’Tegnap eljött mind a három’, ''La nuntă au venit rudele și prietenii '''amândurora''''' (birtokos eset) ’Mindkető családja és barátai eljöttek az esküvőre’, ''Le-am oferit flori '''ambilor''' profesori'' ([[részes eset]]) ’Mindkét tanárnak adtam virágot’.<ref>Cojocaru 2003, 113. o.</ref>
 
A BHMSZ-ben csak személyek csoportjára használt a gyűjtő számnév. Két kategóriája van. Mindkét nemű személyek csoportjára általában változatlan alakú semlegesnemű szavakat használnak. Egyesek az ''-oje'' képzővel alakulnak (pl. ''nas '''dvoje''''' ’mi ketten’, ''oboje'' ’mindkettő’), a többi az ''-oro'' képzővel: '''''dvanaestoro''' ljudi'' ’tizenkét ember’, ''Imao je '''šestoro''' dece'' ’Hat gyereke volt’. Ezekből a számnevekből csak hímnemű személyek csoportjára használt más, nőnemű számnevek alakulnak az ''-ica'' képzővel: ''dvojica'' (2), ''obojica'' ’mindkettő’, ''trojica'' (3), ''trideset sedmorica'' (37), ''Došao je s '''petoricom''' drugova'' ([[eszközhatározói eset]]) ’Öt barátjával jött’.<ref name="klajn"/>
 
==== Határozatlan mennyiség kifejezése ====
 
A határozatlan számneveken kívül egyéb eszközei is vannak a határozatlan mennyiség kifejezésének.
 
Határozott számnévvel is lehet határozatlan mennyiséget kifejezni különféle szószerkezetekben (pl. '''''négy-öt''' narancs'', '''''Húsz-huszonkét''' éves'', '''''Ezrek és ezrek''' utaznak az olasz tengerpartra'',<ref name="szende"/>, '''''Száz meg száz''' éven át élt így a falu népe''<ref name="bokor"/>, '''''Körülbelül háromezer''' diák tanul ezen az egyetemen''<ref>Rounds 2001, 242. o.</ref>), vagy egyszerűen kerek nagy számot használva: '''''Millió''' puszit küldök az egész családnak, Teri''.<ref name="szende"/>
 
Egyes nyelvekben jellegzetes képzővel ellátott tőszámnevek fejeznek ki ilyen mennyiséget.
 
A BHMSZ-ben ez a képző ''-ak'': '''''dvadesetak''' kuća'' ’vagy húsz ház’, '''''petnaestak''' malih dječaka'' ’körülbelül tizenöt kisgyerek’, '''''pedesetak''' koraka'' ’hozzávetőlegesen ötven lépés’, '''''tridesetak''' dugih godina'' ’úgy harminc hosszú év’.<ref name="baric_214"/>
 
A franciában a ''mille'' ’ezer’-ből a ''millier'' ’kb. ezer’ képződik, a többi ilyen számnév pedig az ''-aine'' képzővel alakul: ''dizaine'' (10), ''quinzaine'' (15), ''vingtaine'' (20), ''trentaine'' (30), ''quarantaine'' (40), ''cinquantaine'' (50), ''soixantaine'' (60), ''centaine'' (100).<ref>Grevisse – Goosse 2007, 772. o.</ref> Legtöbbször egyes számban az ''une'', többesben a ''des'' határozatlan névelővel használják: ''Il a offert '''une dizaine''' de roses à sa mère'' ’Vagy tíz rózsát adott az anyjának’ ''Il y avait '''des centaines''' de manifestants dans les rues'' ’Több száz tüntető volt az utcákon’.<ref name="delatour"/>
 
=== Jegyzetek ===
{{jegyzetek}}
 
=== Források ===
 
* {{ro}} Avram, Mioara. ''Gramatica pentru toți'' (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. {{ISBN|973-28-0769-5}}
 
* {{ro}} Bărbuță, Ion ''et al.'' [https://www.academia.edu/20778968/12_Gramatica_uzuala_a_limbii_romane ''Gramatica uzuală a limbii române''] (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. {{ISBN|9975-74-295-5}} (Hozzáférés:
 
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés:
 
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'' [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
 
* Bokor József. Szófajtan. A. Jászó Anna (szerk.). [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 197–253. o. (Hozzáférés:
 
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.). [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés:
 
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés:
 
* {{en}} Cojocaru, Dana. [http://seelrc.org:8080/grammar/mainframe.jsp?nLanguageID=5 ''Romanian Grammar''] (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés:
 
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés:
 
* {{ro}} Coteanu, Ion. [https://www.academia.edu/10246131/Ion_Coteanu_Gramatica_de_Baza_a_Limbii_Romane ''Gramatica de bază a limbii române''] (A román nyelv alapvető grammatikája). Bukarest: Albatros. 1982 (Hozzáférés:
 
* {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés:
 
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''[https://archive.org/details/DictionnaireDeLinguistiqueDubois/mode/2up Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
 
* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés:
 
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés:
 
* Erdős József (szerk.). [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/kuszob.htm ''Küszöbszint. Magyar mint idegen nyelv'']. Budapesti Műszaki Egyetem. Nyelvi Intézet. Magyar Nyelvi Csoport. 2001 (Hozzáférés:
 
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le Bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
 
* {{hr}} [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=main Hrvatski jezični portal] (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés:
 
* {{fr}} Jolić, Borjanka – Ludwig, Roger. ''Le serbo-croate sans peine'' (Tanuljunk könnyen szerbhorvátul!). Chennevières: Assimil. 1972
 
* {{fr}} Kalmbach, Jean-Michel. [https://web.archive.org/web/20140517014122/http://research.jyu.fi/grfle/accueil.html ''La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones''] (A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). 1.1.4. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2013. {{ISBN|978-951-39-4260-1}} (Hozzáférés:
 
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés:
 
* {{ro}} Moldovan, Victoria – Pop, Liana – Uricaru, Lucia. [http://www.ilr.ro/wp-content/uploads/nivel_prag.pdf ''Nivel prag pentru învățarea limbii române ca limbă străină''] (Küszöbszint a román mint idegen nyelv tanulására). Strasbourg: Európa Tanács (Művelődési Együttműködés Tanácsa). 2001 (Hozzáférés:
 
* {{en}} [https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/ Oxford Learners’s Dictionaries] (OLD) (Hozzáférés:
 
* {{en}} Rounds, Carol. [https://web.archive.org/web/20180328210104/http://www.readersstuffz.com/downloads/ebooks/Language%20Books/Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf ''Hungarian: an Essential Grammar''] (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. {{ISBN|0-203-46519-9}} (Hozzáférés:
 
* {{fr}} [[Szende Tamás|Szende, Thomas]] – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés:
 
* {{en}} Trafton, Anne. [http://news.mit.edu/2008/language-0624 MIT-led team finds language without numbers] ([[Massachusetts Institute of Technology|MIT]] vezette kutatócsoport számok nélküli nyelvet talált). ''MIT News''. 2008. június 24 (Hozzáférés:
 
* {{fr}} [http://www.cnrtl.fr/definition/ Trésor de la langue française informatisé] (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés:
 
* [[Zaicz Gábor]]. (szerk.). [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Etimologiai_szotar/Etimologiai_szotar_1_1.html ''Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete'']. Budapest: Tinta, 2006, {{ISBN|963-7094-01-6}} (Hozzáférés:
 
=== Kapcsolódó szócikkek ===
 
* [[Szám]]
* [[Számjegy]]
Új téma nyitása
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Számnév”
Visszatérés a(z) „Számnév” laphoz.