„Országos Mentőszolgálat” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dafu001 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Dafu001 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
| jogelőd = Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME)
| jogelőd = Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME)
| tevékenység = '''mentés''', betegszállítás, rendezvénybiztosítás, oktatás
| székhely = [https://www.google.com/maps/place/Orsz%C3%A1gos+Ment%C5%91szolg%C3%A1lat/@47.5233997,19.0795136,18z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4741db8fc77385ab:0xbdc48452770eef5f!8m2!3d47.5233979!4d19.0806079?hl=hu 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 77.]
| nyelv =[[magyar nyelv|magyar]]
| dolgozók száma = 7800
| weboldal = [http://www.mentok.hu www.mentok.hu]
11 ⟶ 12 sor:
Az '''Országos Mentőszolgálat''' (rövidítve: '''OMSZ''') 1948. május 10-én alakult<ref name="omsz">{{CitWeb |url=https://www.mentok.hu/rolunk/ |szerző= |cím=Rólunk |dátum= |oldal= |elér=2020-8-28 |weblap=az Országos Mentőszolgálat weboldala }}</ref>. Magyarország legnagyobb mentő és egészségügyi intézménye, működési köre az ország egész területére kiterjed.<ref name="oxiologia">{{CitLib|szerző=[[Gőbl Gábor]] |cím=Oxiológia |alcím= |hely= |kiadó=[[Medicina Könyvkiadó]] |év=2006 |oldal= }}</ref> Több mint 70 éve látja el feladatát az ország 255 darab mentőállomásán.
 
==Életmentő Applikáció==
Telefonos applikáció mely mindenki számára ingyenesen elérhető. Segítségével egy gombnyomással tudunk segítséget kérni, pontos pozíciójelzéssel. Egészségügyi adatokat is tudunk felvinni az applikációra (pl. gyógyszerérzékenység). Elsősegély nyújtási ismereteket is tartalmaz, elérhetőek az közelben lévő AED (automata külső defibrillátor)
 
==SzívCity Applikáció==
==Története==
Az alkalmazás hirtelen keringésmegállás esetén hivatott segítséget nyújtani. Aki letölti és bekapcsolja telefonján riasztható a mentésirányító által, abban az esetben, ha a közelében újraélesztésre van szükség. Az applikáció odanavigálja a segítségnyújtás helyszínére.
===Az OMSZ előtt===
[[Magyarország]]on 1887 előtt a rendőrség - azon belül a rendőrorvosok - feladata volt az elsősegélynyújtás. [[Kresz Géza (orvos)|Kresz Géza]] orvos külföldi mintára indított mozgalmat a fővárosban társadalmi jellegű mentőmozgalom szervezésre. A [[Budapesti Önkéntes Mentőegyesület]] (korabeli írásmóddal: ''Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület'', rövidítve: BÖME) 1887. május 10-én alakult meg [[Andrássy Aladár]] elnökletével és Kresz Géza szakmai vezetésével. 1890-ben költöztek a [[Markó utca|Markó utcába]], ahol 1899-re készült el a ma is a mentésügy szolgálatában álló székház.<ref>{{CitLib|szerző=[[Melly József]] |cím=Balesetek Budapesten és más nagy városokban |alcím= |sorozat=Budapesti Statisztikai Közlemények |év=1939 |oldal=115 |sorozatszám=84 }}</ref> Az eredetileg csak a budapestiek számára elérhető egészségügyi szolgáltatást hamar követték vidéki települések önkéntes egyesületei, majd 1926-ban megalakult a [[Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesü­lete]] (VVOME), mely az ország valamennyi egyesületének a szakmai koordinálását végezte.<ref name="bpf">{{CitPer|szerző=Radnai Lóránt |cím=04... 04... 04... |alcím= |periodika=[[Budapest (folyóirat)|Budapest]] |év=1980 |hónap=5 |nap= |oldal=40 |évfolyam=18 |szám=5 }}</ref>
 
==#veddészreamentőt==
===1948-tól===
Minden év május 10-e a mentők napja. 2017-től kezdődően megrendezésre kerül a Mentőnap Budapesten a Városliget szívében a napozóréten augusztus utolsó hétvégéjén. Itt lehetősége nyílik a mentődolgozóknak és a lakosságnak megismerkedni egymással, bepillantást nyerni a mentőmunkába. Retro és modern mentési bemutató is a program részét szokja képezni sőt 2019-ben légijármű bemutató is volt. 2020-ban sajnos a világjárvány miatt a rendezvény elmaradt.
A [[második világháború]]t követően a német csapatok szinte az összes felszerelést magukkal vitték. Az egészségügyi biztosítók szerveztek ugyan kisebb mentőegységeket, de az országos szintű újjászervezésre csak 1948-ban került sor [[Oravecz Béla]] kormánybiztos vezetésével. 1948. május 10-én alakult meg az új állami szervezet, az Országos Mentőszolgálat. Ekkor 76 mentőállomás volt az országban és 399-en dolgoztak a szervezetnél, melynek 156 mentőkocsija volt; induló járműparkja az elődök a világháborút átvészelt járműveiből és néhány, adományként érkezett gépkocsiból állt.<ref name="bpf" />
 
Számos lakossági kommunikációs kampányt folytatnak több részben:
1954-ben - Európában elsőként - állt szolgálatba rohamkocsi, mely már lélegeztetőkészüléket, [[defibrillátor]]t és [[Szívritmus-szabályozó|pacemaker]]t (szívritmus-szabályozót) is vitt magával a helyszínre. 1956-ban került a Mentőszolgálathoz a VI. kerületi Szobi utcai [[Mentőkórház]] (2001-ig működött), a légi mentőszolgálat szervezése 1958-ban kezdődött. 1962 óta vannak URH-készülékek a mentőautókban,<ref name="bpf" /> a szimbólummá váló [[ZSD Nysa|Nysa]] mentőautók az 1960-as évek elejétől 1995-ig voltak szolgálatban, hogy azután [[Toyota]], majd [[Mercedes-Benz]] járművekkel váltsák fel azokat.<ref>{{CitPer|szerző=Bodács Károly |cím=Száguldó segítők |alcím= |periodika=[[Autó-Motor]] |év=2008 |hónap= |nap= |oldal=80 |évfolyam=60 |szám=11 }}</ref><ref>{{CitPer|szerző=Bencze Béla |cím=Az élő állampolgár a jó állampolgár |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |év=1990 |hónap=09 |nap=07 |oldal=6 |évfolyam=48 |szám=210 }}</ref>
 
„Segítsd a mentőket!”– közlekedésbiztonsági
kampány keretében 3 informatív kisfilmek készítettek: Húzódj félre a mentőautó elől!, Hagyj helyet a mentőautó mögött!, Halkítsd le a zenét, hogy meghalld a szirénát!.
 
Hősképzés oktatóprogram:
Minden megyeszékhelyi mentőállomáson lehetőség nyílik az újraélesztés megtanulására. Október 16-a az újraélesztés világnapja. Ekkor kibővített tanulási lehetőség, bemutatók várják az érdeklődőket az ország számos pontján.
 
'''„Ments életet Balával!” oktatóvideók:'''
Az Országos Mentőszolgálat Alapítványa társadalmi ismeretterjesztő programja.
 
[https://www.youtube.com/watch?v=CMstTrW4kmc „Tartsd életben! Újraélesztés egyszerűen és gyorsan”] oktatóvideó az újraélesztés fontosságáról a Valami Amerika 2 szereplőinek közreműködésével.
 
[https://www.youtube.com/watch?v=EgFhnGPjnLI „Ne parázz, sokkolj! - Újraélesztés defibrillátorral”] oktatóvideó. Baláék,a Valami Amerika 2 szereplői visszatértek, hogy felhívják a figyelmet az újraélesztés fontosságára ezúttal defibrillátorral.
 
2007-ben a korábi URH-rádiókat felváltotta a TETRA technológiára épülő műholdas EDR-rendszer.<ref>{{CitWeb |url=http://www.mentomotoralapitvany.hu/old/extrak.html |szerző= |cím=Extrák |dátum= |oldal= |elér=2020-08-28 |weblap=Mentőmotor Alapítvány }}</ref> 2005. augusztus 6-án állt szolgálatba az OMSZ első motoros mentőorvosa.<ref>{{CitWeb |url=http://www.mentomotoralapitvany.hu/old/kezdetek.html |szerző= |cím=Az Országos Mentõszolgálat Mentõmotoros Szolgálata a kezdetektõl napjainkig |dátum= |oldal= |elér=2020-08-28 |weblap=Mentőmotor Alapítvány }}</ref>
 
==A mentésügy magyar sajátosságai==
[[Fájl:Budapesti Önkéntes Mentőegyesület - 1887.JPG|thumb|A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület emléktáblája - [[1887]]]]
A világ számos országától eltérően a mentést Magyarországon egységes állami szervezet látja el. Míg például [[Németország]]ban vagy az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban a kórházakhoz tartoznak a mentésügy kivonuló szolgálatának a tagjai, hazánkban az Országos Mentőszolgálat a kórházaktól és a társszervektől (pl.: [[tűzoltóság]]) függetlenül végzi tevékenységét.
 
Magyar "találmány" a [[mentőtiszt]]i szakma képzési formája is. [[Oravecz Béla]] volt az, aki kidolgozta és megszervezte a mentőtisztképzést, melyet ma már főiskolai (Bsc) szinten oktatnak. A sürgősségi ellátás önálló orvosi diszciplínaként történő elfogadtatása is Oravecz nevéhez köthető, sőt, az ''[[oxiológia]]'' néven ismert szakterület nevére is ő tett javaslatot.<ref>{{CitPer|szerző=Bencze Béla |cím=Emlékezés Orovecz Bélára |alcím= |periodika=[[Orvosi Hetilap]] |év=1979 |hónap=11 |nap=18 |oldal=2819-2820 |évfolyam=120 |szám=46 }}</ref>
 
==Segítség földön, vízen, levegőben==
Magyarországon az Országos Mentőszolgálat közreműködve a többi mentéssel foglalkozó szervezettel, egységes központi irányítása alatt a következő típusú mentőegységeket üzemelteti:
 
*'''mentőgépkocsi''' (MKG): mentőápoló vagy mentőtechnikus és mentőgépkocsi-vezető
49 ⟶ 60 sor:
*'''transzplantációs mentőképkocsi'''
*'''tömeges baleseti egység''' (TBE)
 
 
==Története==
===Az OMSZ előtt===
[[Magyarország]]on 1887 előtt a rendőrség - azon belül a rendőrorvosok - feladata volt az elsősegélynyújtás. [[Kresz Géza (orvos)|Kresz Géza]] orvos külföldi mintára indított mozgalmat a fővárosban társadalmi jellegű mentőmozgalom szervezésre. A [[Budapesti Önkéntes Mentőegyesület]] (korabeli írásmóddal: ''Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület'', rövidítve: BÖME) 1887. május 10-én alakult meg [[Andrássy Aladár]] elnökletével és Kresz Géza szakmai vezetésével. 1890-ben költöztek a [[Markó utca|Markó utcába]], ahol 1899-re készült el a ma is a mentésügy szolgálatában álló székház.<ref>{{CitLib|szerző=[[Melly József]] |cím=Balesetek Budapesten és más nagy városokban |alcím= |sorozat=Budapesti Statisztikai Közlemények |év=1939 |oldal=115 |sorozatszám=84 }}</ref> Az eredetileg csak a budapestiek számára elérhető egészségügyi szolgáltatást hamar követték vidéki települések önkéntes egyesületei, majd 1926-ban megalakult a [[Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesü­lete]] (VVOME), mely az ország valamennyi egyesületének a szakmai koordinálását végezte.<ref name="bpf">{{CitPer|szerző=Radnai Lóránt |cím=04... 04... 04... |alcím= |periodika=[[Budapest (folyóirat)|Budapest]] |év=1980 |hónap=5 |nap= |oldal=40 |évfolyam=18 |szám=5 }}</ref>
 
===1948-tól===
A [[második világháború]]t követően a német csapatok szinte az összes felszerelést magukkal vitték. Az egészségügyi biztosítók szerveztek ugyan kisebb mentőegységeket, de az országos szintű újjászervezésre csak 1948-ban került sor [[Oravecz Béla]] kormánybiztos vezetésével. 1948. május 10-én alakult meg az új állami szervezet, az Országos Mentőszolgálat. Ekkor 76 mentőállomás volt az országban és 399-en dolgoztak a szervezetnél, melynek 156 mentőkocsija volt; induló járműparkja az elődök a világháborút átvészelt járműveiből és néhány, adományként érkezett gépkocsiból állt.<ref name="bpf" />
 
1954-ben - Európában elsőként - állt szolgálatba rohamkocsi, mely már lélegeztetőkészüléket, [[defibrillátor]]t és [[Szívritmus-szabályozó|pacemaker]]t (szívritmus-szabályozót) is vitt magával a helyszínre. 1956-ban került a Mentőszolgálathoz a VI. kerületi Szobi utcai [[Mentőkórház]] (2001-ig működött), a légi mentőszolgálat szervezése 1958-ban kezdődött. 1962 óta vannak URH-készülékek a mentőautókban,<ref name="bpf" /> a szimbólummá váló [[ZSD Nysa|Nysa]] mentőautók az 1960-as évek elejétől 1995-ig voltak szolgálatban, hogy azután [[Toyota]], majd [[Mercedes-Benz]] járművekkel váltsák fel azokat.<ref>{{CitPer|szerző=Bodács Károly |cím=Száguldó segítők |alcím= |periodika=[[Autó-Motor]] |év=2008 |hónap= |nap= |oldal=80 |évfolyam=60 |szám=11 }}</ref><ref>{{CitPer|szerző=Bencze Béla |cím=Az élő állampolgár a jó állampolgár |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |év=1990 |hónap=09 |nap=07 |oldal=6 |évfolyam=48 |szám=210 }}</ref>
 
2007-ben a korábi URH-rádiókat felváltotta a TETRA technológiára épülő műholdas EDR-rendszer.<ref>{{CitWeb |url=http://www.mentomotoralapitvany.hu/old/extrak.html |szerző= |cím=Extrák |dátum= |oldal= |elér=2020-08-28 |weblap=Mentőmotor Alapítvány }}</ref> 2005. augusztus 6-án állt szolgálatba az OMSZ első motoros mentőorvosa.<ref>{{CitWeb |url=http://www.mentomotoralapitvany.hu/old/kezdetek.html |szerző= |cím=Az Országos Mentõszolgálat Mentõmotoros Szolgálata a kezdetektõl napjainkig |dátum= |oldal= |elér=2020-08-28 |weblap=Mentőmotor Alapítvány }}</ref>
 
==A mentésügy magyar sajátosságai==
[[Fájl:Budapesti Önkéntes Mentőegyesület - 1887.JPG|thumb|A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület emléktáblája - [[1887]]]]
A világ számos országától eltérően a mentést Magyarországon egységes állami szervezet látja el. Míg például [[Németország]]ban vagy az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban a kórházakhoz tartoznak a mentésügy kivonuló szolgálatának a tagjai, hazánkban az Országos Mentőszolgálat a kórházaktól és a társszervektől (pl.: [[tűzoltóság]]) függetlenül végzi tevékenységét.
 
Magyar "találmány" a [[mentőtiszt]]i szakma képzési formája is. [[Oravecz Béla]] volt az, aki kidolgozta és megszervezte a mentőtisztképzést, melyet ma már főiskolai (Bsc) szinten oktatnak. A sürgősségi ellátás önálló orvosi diszciplínaként történő elfogadtatása is Oravecz nevéhez köthető, sőt, az ''[[oxiológia]]'' néven ismert szakterület nevére is ő tett javaslatot.<ref>{{CitPer|szerző=Bencze Béla |cím=Emlékezés Orovecz Bélára |alcím= |periodika=[[Orvosi Hetilap]] |év=1979 |hónap=11 |nap=18 |oldal=2819-2820 |évfolyam=120 |szám=46 }}</ref>
 
 
62 ⟶ 91 sor:
* Dr. [[Gábor Aurél]] (1923–1976) belgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1966) volt a magyar mentés történetének egyik legmeghatározóbb alakja.
*[[Felkai Tamás]] (1922–1997) kandidátus, orvos, oxiológus, orvostörténész.
 
 
==Járműpark==