Mindeközben [[Magyarország]]on HársfaiOrseolo [[Péter magyar király|Péter]], hogy háláját kifejezze a német-római császárnak, Magyarországot hűbérbirtokként ajánlotta fel a császárnak, aki mindezt el is fogadta. A király emellett folytatta korábbi tevékenységét, melynek során a vezető vallási és világi tisztségeket főleg németeknek és olaszoknak adta. Ezek miatt már 1045-ben két lázadás is szerveződött ellene. Az egyik élén Viska (Viske), valamint Bolya (Buja) és Bonyha, az erdélyi Gyula főembere és két fia (így [[Sarolt fejedelemasszony|Sarolt]] unokaöccsei). Ezt az összeesküvést elárulták, résztvevőit kivégezték vagy megkínozták. A másik összeesküvést [[Szent Gellért|Gellért püspök]] szervezte, aki – csakúgy mint az első felkelés résztvevői - a Vazul-fiakat akarta visszahívni a magyar trónra. Gellért szavára a hercegek, Levente és András 1046-ban hazaindultak. Közben a békési [[Vata (törzsfő)|Vata]] is sereget szervezett, hogy a pogány vallást visszaállítsák Magyarországon. Az elégedetlenkedők és a két herceg 1046-ban Abaújváron találkoztak. A pogányok előadták követeléseiket, engedjék a pogány hit gyakorlását, ölhessék meg a püspököket és papokat, rombolhassák le a templomokat és tisztelhessék a bálványokat. A hercegek beleegyeztek a követelésekbe, hiszen tudták, hogy az András apósától kapott csapat önmagában nem elég Péter elűzésére. A pogánysággal kiegészült sereg hamar elsöpörte Péter uralmát, 1046 őszére már a Dunáig bírták az országot. A kibontakozó felkelést nevezik a krónikák [[Vata-féle lázadás]]nak. Az ősi vallás követői azonban mindeközben igyekeztek a kereszténységet eltüntetni, híveit pedig elpusztítani, ennek esett áldozatul Gellért püspök is, akit [[1046]]. szeptember 24-én gyilkoltak meg.<ref>{{Cite web |url=http://www.magyarzenetortenet.hu/do/doak03.html |title=Szent Gellért püspök nagy legendája |accessdate=2016-01-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160507191152/http://www.magyarzenetortenet.hu/do/doak03.html |archivedate=2016-05-07 }}</ref> Péter újra a németek felé fordult, és a nyugati határon már gyülekeztek is a csapatok. Pétert háromnapi küzdelem után elfogták és az egyik forrás szerint megölték, másik szerint csak uralkodásra alkalmatlanná tették, megvakították.
András 1046-ban került a magyar trónra, miután nem sokkal azelőtt a legidősebb Vazul-fiú, Levente meghalt. [[Székesfehérvár]]ott a megmaradt három püspök koronázta királlyá 1046 vége felé.
