„Regiszter (nyelvészet)” változatai közötti eltérés

A magyar hagyományos nyelvészetben a „stílus” vagy a „stílusnem” terminust használják a más nyelvészetekben regiszternek nevezett nyelvváltozatokra, és a fentiektől különböző módon kezelik őket. Például Balogh ''et al.'' 1971 és Zsemlyei 2009 csak az ún. „irodalmi nyelv”-re, másként mondva a [[sztenderd nyelvváltozat]]ra korlátozzák a stílusok kérdését, és ennek köznyelvnek nevezett beszélt változatát a [[Szónoki beszéd|szónoki]] stílusra és a társalgásira, az írott változatát pedig a tudományos stílusra, a hivatalosra, a [[Média (kommunikáció)|publicisztikaira]] és a [[Szépirodalom|szépirodalmira]] osztják fel.<ref name="zsemlyei"/><ref>Balogh ''et al.'' 1971, 17. o.</ref><ref name="zsemlyei"/>

| colspan="3" | népi &#8594;→ fesztelen &#8594;→ beszélt szokásos – írott szokásos &#8592;← pallérozott &#8592;← irodalmi<ref>Itt irodalmi alatt a hagyományos szépirodalom nyelve értendő. A nyilak a hatások irányát jelzik.</ref>

| align="center" | &#8594;→

'''A népi regiszter''' (franciául ''populaire'') a legspontánabb. Azok a személyek használják minden helyzetben, akik iskolázottsága nem elégséges ahhoz, hogy ismerjék a sztenderd nyelvváltozatot, és akik ezért nem tudnak más regisztert használni.<ref name="stourdzegrevisse"/><ref name="grevissestourdze"/> Számos és fontos eltérések jellemzik a sztenderdtől. A kisgyerekek beszéde analógiákat mutat ezzel a regiszterrel.<ref name="grevisse"/> Ferguson 1959 „alacsony” társadalmi státuszúnak nevezi ezt a regisztert, mivel nincs tekintélye a társadalomban.<ref name="ferguson">Ferguson 1959, idézi Bidu-Vrănceanu 1997, 169. o.</ref>

'''A fesztelen regiszter'''t (fr. ''familier'') olyan személyek használják, akik ismerik a sztenderd nyelvváltozatot, tehát át tudnak térni legalább a szokásos regiszterre is, de tipikusan olyan partnerekkel, akikkel tegező viszonyban vannak, azaz családi körben, barátokkal, esetleg ugyanolyan hierachiai szintű kollégákkal stb. a fesztelen regisztert használják. Ez a regiszter is spontán, modellje beszélt nyelvi. Írásban is használt a családi és a baráti levelezésben, valamint a szépirodalomban is a fesztelen beszéd tükrözése céljából. A sztenderd tanulása kiszűri a fesztelen regiszterből a nem sztenderd elemek egy részét, de hatással van rá a népi regiszter eredetileg [[tolvajnyelv]]i szavak és vulgáris szavak átvétele révén. Azonban szókincsének zöme a fesztelen regiszterre jellemző szavakból és szokásos szavakból áll. A beszélő stílushatásokat is igyekszik elérni [[Alakzat (retorika)|alakzatok]] használata útján. Grammatikai szempontból a fesztelen regiszter többnyire rövid és egyszerű [[Mondat (nyelvészet)|mondatokat]] használ, olykor hiányosakat is, és kevésbé [[összetett mondat]]okat. Megenged magának eltéréseket a sztenderdtől, de a franciául ''bon usage'' ’jó nyelvhasználat’-nak nevezett változat keretében marad.<ref name="stourdzegrevisse"/><ref name="grevissestourdze"/>

'''A statikus regiszter''' (ang. ''frozen'' vagy ''static'') a legformálisabb. Főleg írott regiszter, olyan [[szöveg]]eké, mint például hűség[[eskü]]ké. Beszédben [[szertartás]]okon használt. Szókincse ritka szavakat, beleértve [[Archaizmus (nyelvészet)|archaizmusokatarchaizmus]]okat tartalmaz, mondatai összetettek.