„Erdélyi szász nyelv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nemkívánatos egybe
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
PalotAWB (vitalap | szerkesztései)
a archaizmus link egyértelműsítőjének eltávolítása AWB
21. sor:
 
== Jellegzetességei ==
Münster kiemeli, hogy a szász legjellegzetesebb sajátosságának ''dat, wat, allet'' névmási alakokat kell tekinteni, mely az alnémet nyelvben is jellemző. Az írott német nyelv ''das, was, alles'' formájúak ezek a névmások. [[Martin Felmer|Felmer Márton]] a 18. században átfogó elemzést végzett és szintén felhívta a figyelmet az erdélyi szász és a német közötti különbségekre, illetve arra, hogy számos nyelvi [[Archaizmus (nyelvészet)|archaizmusaarchaizmus]]a van a 12. századból. Felmer kimondta a gót eredet hamisságát és a szász nyelvnek az alnémettel való egyértelmű rokonságát. A szász kiejtést a közép-német kiejtéssel sikerült rokonítania. [[Schuller János Károly]] arra hívja fel a figyelmet, hogy az ún. szász ''határnevek'' őriznek még további archaizmusokat.
 
Az erdélyi szász nyelvnek igen bonyolult nyelvjárási konglomerátuma van. Ezen a kis területen olyan nagyok az eltérések a szász dialektusok között mint a nagyobb kiterjedésű német nyelv nyelvjárásai és területi nyelvei között. A szász terület sosem volt egységes a szász székek kusza elhelyezkedéséből adódóan, melyek közé vlach, magyar és székely székek ékelődtek, így előfordult, hogy egy szász tanyán is volt egy sajátos tájszólás. Különösen az elit között a hatékonyabb kommunikáció érdekében mindig valamilyen közvetítő nyelvet kellett alkalmazni. A szász városokban a nyelvjárás alakulása is sajátos volt, különösképp az újkorban. A városi nyelvjárásokra hatással volt a német irodalmi nyelv, de a szász falvak nyelvjárásai Felmer szerint sokkal népiesebbek, eredetibbek. Felmer és egy másik nyelvész [[Johann Binder|Binder János]] egy korszerű tájszótár felállítását célozták, ahol a szász irodalmi nyelvtől eltérő nyelvjárásokat akarták konzerválni.