Wikipédia

„Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
További jogsértő tartalom eltávolítása. Eredeti források: https://mult-kor.hu/20120125_tulvilagi_uzsonnat_kaptak_az_ibiszek és itt: https://mult-kor.hu/20120413_nepszeruek_voltak_a_macskamumiak_egyiptomban?fbrkMR=desktop
Újabb adag jogsértő részek törölve. Eredeti források: https://hirmagazin.sulinet.hu/HU/pedagogia/egyiptomi-orvoslas és http://docplayer.hu/2526924-Sebkezeles-sebgyogyulas-elgelesedo-habkotszer-a-magyar-sebkezelo-tarsasag-folyoirata-xiii-evfolyam-2010-1-sz.html + Nem valós források eltávolítása.
138. sor:
# a szennyeződések (felismerték a levegő betegségeket terjesztő közeg)
# a mértéktelen táplálkozás
 
=== A betegségekre vonatkozó egyiptomi elképzelések ===
A testben ártalmas testnedvek (uhedu) keringenek bizonyos edényekben, s ezek a testnedvek betegítik meg az [[ember]]eket. A korabeli felfogás szerint az edények szállítják a [[vér]]t és a testnedveket, valamint a káros nedveket, az ürüléket és a [[levegő]]t is. Ebből adódóan az edényeken az ereket kell érteni.
 
=== Esettanulmányok, betegségek leírása ===
184 ⟶ 181 sor:
A [[gyógyszerészet]], egyike annak a néhány ókori egyiptomi technológiáknak, amelyek biztosították a [[Recept (egészségügy)|recept]] szerinti [[gyógyszer]]-''formulálását'', nem volt lehetőség más korok [[gyógyszerészet]]ével összehasonlítani, ezért az ó-egyiptomi gyógyszerkészítmények prioritást élveztek minden más gyógymóddal szemben. Az alapanyagok a receptgyűjteményekben adottak voltak és több mint 700-at azonosítottak ezekből. Továbbá a ''compendium''ok receptjei alapján elkészíthetők, értékelhetők gyógyászati hatékonyságuk a modern protokollokkal összehasonlítva. Ezek a compendiumok tartalmazzák az alapanyagok forrásait (élőhely, eredet, a betakarítás és tárolás), gyógynövényismeretet (hatóanyagok, extrakció és növénykémia) formulálást, az elkészítést, az alkalmazást, az adagolást, a klinikai tulajdonságait és terápiás értékeit. Alkalmazva az archeobotanika tudományának eszközeit, fel lehet használni ősi egyiptomi gyógynövényfajok hitelesítésére. Javasolni lehet korábban fordítatlan növény-jelölt szavak alkalmazását az ókori egyiptomi szövegekben (Campbell 2007).
=== Herbárium ===
A gyógyítás során a különböző [[fák]] terméseit, leveleit (pl. barackfalevél) a növényi nedveket, [[Gyanta|gyanták]]at, balzsamokat, a [[terpentin]]olajat, a [[ricinus]]t, az [[ópium]]ot, illetve [[ásványi anyag]]okat használtak fel. Önálló [[könyv]] formájában nem maradt fenn [[új-birodalmi]] [[gyógynövény]]ekkel foglalkozó szakkönyv, biztosra vehetjük ekkori meglétét, hiszen négy egységes részlete fennmaradt, azzal a hivatkozással, hogy a régi írásoknak megfelelően másolták le (*m gm.yt m sSw jswt).
 
===Receptek jellegzetességei===
236 ⟶ 233 sor:
A többnyire [[gabona]]félékből készült kenyerek és tésztafélék a ''materia medica'' vivőanyagai voltak, amelyek azokat könnyebben fogyaszthatóbbá vagy akár vonzóvá is tehették. [[Fehérje]], [[szénhidrát]], [[rost]], sikér és különböző ásványi anyag tartalmukkal pedig nagy értékű [[tápanyag]]ok voltak, így jelentős szerepet játszottak az [[anyagcsere]] folyamatokban. Az italok közül a [[sör]] és [[bor]] a leggyakoribb gyógyszeralapanyagok. Felhasználásuk kettős célt szolgált. Egyrészt vivőanyagok voltak, amelyek a gyógyszer nedvességtartalmát is biztosították, másrészt a sör E, H és különböző B vitamin meg ásványi anyag tartalma miatt a bélműködést fokozó, diurézist növelő és általános erősítőszerek. A vörösbor antioxidánsai a szív- és érrendszeri betegségek kifejlődését gátolták, polifenoljai és a [[resveratrol]] tágította az ereket, és ásványi anyagai, vitaminjai további pozitív hatásokat is kifejtettek a szervezetre.<ref>MEDICINA THERORETICA AEGYPTIORUM GYŐRY HEDVIG. Comm. de His. Artis. Med. 2002.</ref>
=== Materia medica a titoktartás istene, Moth védelmező akarata alatt ===
Az [[egyiptom]]i [[orvos]]ok kiváló [[gyógyszer]]ismerettel rendelkeztek, de titkaikat féltve őrizték [[théba]]i, [[memphis]]-i és [[heliopolis]]-i [[szentély]]eikben, ezért keveset tudunk a korabeli medicinákról. Mivel titkaikat szigorú szabályok kötötték, ezért csak rébuszokban fejthették ki ismereteiket a nyilvánosság előtt, aki elárulta a titkot, azt megmérgezték, [[barack]]fa magjából és leveléből készített [[kéksav]]val([[cián]]) mérgezték meg, mivel vétett [[Moth]], a titoktartás [[isten]]e ellen.
 
=== Alapanyagok rendszerezése ===
358 ⟶ 355 sor:
===== Kurkuma =====
nyílt sebekre
 
===== Mák =====
Altató. A Papaver somniferumot ([[mák]]) [[Théba]] környékén termesztették, s a Kr. e. 1550-es években már az ''ópium''ot is alkalmazták gyógyászati célokra. A [[Ciprus (sziget)|Ciprussal]], [[Krétai civilizáció|Krétával]] és a [[kis-ázsia]]i partvidékkel folytatott [[kereskedelem]] is újabb lökést jelentett az ópium-felhasználásban. (Élvezeti cikként az ópiumot és a kannabiszt valószínűleg csak sokkal később alkalmazták.)
 
===== Koriander =====
366 ⟶ 360 sor:
 
==== Állati ====
A növényi eredetű gyógyszereknél kedveltebbek voltak az [[Állatok|állati]] eredetűek - kb. 70-féle állatról tesznek említést a különféle [[Recept (egészségügy)|recept]]ekben, többek között [[madarak]]ról, [[emlősök]]ről, [[csúszómászók]]ról, [[halak]]ról, sőt [[férgek]]ről is.
# emlősök: [[szarvasmarha]]félék ([[bika]] friss, büdös, [[zsír]], [[máj]], [[vér]]), [[szamár]] ([[váladék]]), [[disznó]] ([[agyar (fog)|agyar]], [[vér]]), [[kandúr]] (kandúr [[genny]], ürülék).
# madarak: [[sólyom]] (ürülék), [[vándormadár]]
683 ⟶ 676 sor:
 
== A gyógyszerek beviteli módjai==
Az orvosságokat különbözőképpen vehette be a beteg, a betegségtől függően nyelte, rágta, megitta vagy felszívta, de volt olyan is, amit egy ideig rágta, majd szopogatnia kellett, ezután kiköpte. Hasznos tanácsokat adnak arra vonatkozólag is, hogy mi történjék akkor, ha a gyermekek nem hajlandók bevenni a gyógyszereket (kisbabák esetén a szoptató anyák mellbimbójára kenték fel a gyógyszerkészítményt).<br />
Az ötféle gyógyszerbeviteli mód:
# kültakarón, bőrön át
695 ⟶ 688 sor:
A mesterek az archaikus korban, és minden valószínűség szerint még korábban is, továbbadtak tanítványaiknak [[anatómia]]i ismereteket - a később ''Piramisszöveg''ként megjelent [[Rituale|rituális]] [[halott]]i szövegekhez hasonlóan szájhagyományos formában - és azokat minden valószínűség szerint gondosan rendszerezték. Az ''orvosi'' címek ugyanis arról árulkodnak, hogy az [[orvostudomány]] a III. dinasztia idején testtájak szerint szakosodott, és bonyolult hierarchikus rendszerrel rendel­kezett. Mivel a semmiből egyszerre nem tűnhetett elő ilyen fejlett szerkezettel, már ekkor hosszabb előzményre kellett visszatekintenie. Az ''orvostudomány'' elméleti háttere is valószínűleg testtájak szerint szakoso­dott, vagyis az ''anatómiai'' [[rendszer]] vagy rendszerek is egyes testrészek köré csoportosultak.
 
Ez a jelenség [[teológia]]i téren jól dokumentál az egyes testrészeket [[isten]]ekkel azonosították, vagy azokkal hozták kapcsolatba.
Ez a jelenség [[teológia]]i téren jól dokumentál az egyes testrészeket [[isten]]ekkel azonosították, vagy azokkal hozták kapcsolatba. Valószínűsíthető, hogy az [[egyiptom]]i ''orvoslás'' már az [[Óbirodalom]] korától nagyon specializált volt, már [[Hérodotosz]] is számos ''szakorvos''ról tesz említést: "Az orvosi tudomány úgy van nálunk felosztva, hogy minden orvos csak egy betegséget gyógyít, és nem többet. Így minden hely orvosokkal van tele; vannak orvosok, akik a szemet gyógyítják, mások a fejet, mások a fogat, mások az altesti bajokat és mások a belső betegségeket." (Hérodotosz, 142.) „Az orvoslás tudományát úgy osztották fel, hogy náluk az orvosok nem több, hanem csupán egyféle betegség gyógyításával foglalkoznak… egyes orvosok a szemet gyógyítják, mások a fejet, ismét mások a fogat, van, aki az altesti bajokat, s van, aki a belső betegségeket.”
 
Hérodotosznak köszönhető Kr. e. 450 körül, a 27. dinasztiabeli [[Egyiptom]]ban tett körutazásának tapasztalatait történeti műve 2. könyvében tette közzé. Itt a 84. fejezetben tudósított az ''orvostudomány''ról, és az ''orvos''ok akkoriban szokásos specializálódásáról. Sok ''orvos'' létezett a [[piramis]]ok korában, de igen specializáltak is voltak. Iry sírkövétől kezdve a 6. dinasztia [[fáraó]]jáig olvashatunk olyan speciális ''orvosok''ról, mint "a palota szemorvosa" és "a palota gyomor- és bélorvosa", vagy mint "a belső folyadékok ismerője" és a "végbél őrzője".
726 ⟶ 719 sor:
==== Iry ====
A legrégebbi ismert szemész, Királyi Szemorvos
 
===Tanítás és gyakorlat az Élet Háza intézményében ===
==== Oktatás és gyógyítás a templomban ====
Mivel az orvoslás isteni eredetű tudomány, ezért a gyógyítás helyszínei, az „orvosi rendelők” is templomokban voltak, itt képezték azokat az orvosokat is, akik nagyobb városokban telepedtek le, s járták a környező falvakat. Bár az orvosok alapvetően a papság soraiból kerültek ki, de képeztek ún. laikus (világi) orvosokat is, ők azonban nagy valószínűség szerint csak az egészségügyi alapellátás végzésére voltak jogosultak.
==== Orvosi diagnosztika ====
Az egyik legalapvetőbb követelmény a gondos diagnózis felállítása, majd feltüntették, hogy mely esetekre létezik gyógymód s melyekre nem. A diagnózis felállítása során először szemrevételezték a beteget, majd alaposan kikérdezték, végül pedig feljegyezték a tüneteket. A (szemrevételezés) vizsgálat során az orvos különböző testhelyzeteket vetetett fel a beteggel, például a hátára fektette, az egyes végtagjait megmozgatta. Belső bajok esetén több napos megfigyeléseket folytattak, ennek során huzamosabb időn keresztül vizsgálták a beteg székletét, a testhőmérsékletet. A has puffadtságát és a sebek, sérülések okait, kiterjedtségét, jellegét tapogatással határozták
meg.
==== Orvosi beavatkozások ====
Különféle orvosi eljárásokat ismertek: érvágás, köpölyözés, égetés, végtagcsonkítás, körülmetélés, lábműtét, sebek kötözése, sebészeti terápia.
* sebészet, sebellátás
A legnagyobb eredményeket a sebészet terén érték el, a papiruszok gyakran tesznek említést a betegtestrészek felvágásáról, rögzítő és fedő kötésekről, borogatások alkalmazásáról, sebek összevarrásáról. Sebekre és harapásokra gyakran helyeztek friss húst, egyrészt hűsítő hatása, másrészt a regenerálódás gyorsabb előmozdítása érdekében. Ezen túlmenően mézzel és olajjal kenték be a sebeket, erős vérzés esetén pedig kiégették a sebeket - főleg sebészeti beavatkozásokat követően. Viszont orvosi előírásokban is tiltották a gyulladásos sebek bekötözését, a gyulladás megszüntetést tartották ugyanis az elsőrendű feladatnak.
* köhögésre inhalálás
Belső bántalmakra általában orvosságokat használtak, ám más gyógymódokat is ismertek már, például köhögés ellen az inhalálást: "Hozzál hét követ, melegítsd fel ezeket tűzzel. Végy egyet közülük, tégy rá ebből a gyógyszerből. Takard le egy új edénnyel. Fúrd át a fenekét, tégy egy nádszálat ebbe a nyílásba, helyezd a szád erre a csőre, hogy lenyelhesd a (gyógyszer füstjét). Ugyanezt (tedd) minden kővel." (Ebers-papirusz)
* beöntés klysma:
Nagy szerepet tulajdonítottak a beöntéseknek is: „Gyógyszer egy ember számára, aki sok vért vizel: Méz két és fél ro [1 ro = kb. 15 ml], friss bad olaj egynegyed, édes sör 10 ro. Töltsék farba négy napon át.”
* hashajtók
Hashajtókra is ismertek recepteket: "Gengenet növény 6, olyan mint a krétai bab. Menuh növény, melyet földhajának is neveznek. Finoman zúzzák egybe, tegyék mézre, fogyassza el a beteg. Nyelje le ötrodatolya borban." (Ebers-papirusz) Szót ejtenek a bolhák, tetvek, poloskák, egerek, tarantellák, skorpiók elleni hasznos eljárásokról is, az izmokat, idegeket, vérellátást serkentő készítményekről.
 
== Bizonyítottan hatásos gyógyszerek az ókori Egyiptomban ==
783 ⟶ 759 sor:
Néhány [[növény]]i [[glikozid]]ok bizonyított erőteljes kardioaktivitással rendelkeznek. [[Aloe]] és a [[mustár]] tartalmaznak szubterápiás mennyiségben tartalmaznak [[glikozid|szívglikozido]]t.<ref>(Ebers Papyrus 191-200)</ref> [[Fogpiszkálófű]], Ammi visnaga (L.) Lam., Apiaceae, egy kardioaktív [[értágító]] (piranokumarinok-visnadin [http://www.melius.hu/gyogy/gyogynov-a-zuj.pdf Ammi visnaga]) 2,5 mg volt az előírt terápiás szintje.<ref>Ebers Papyrus 215.</ref>
==== <small>Vizelethajtók</small> ====
''Vízelethajtó''k növelik a vizelet átáramlását a veséken, ezzel csökkentikacsökkentik a felesleges [[extracelluláris]] folyadékot. Mielőtt a [[szintetikus]] vízelethajtók megjelentek volna, [[növény]]i eredetű anyagokat használtak. [[Glükóz]]t, [[szacharóz]]t és [[mannit]]ot tartalmazó [[gyümölcs]]ök. A [[szentjánoskenyér]] és [[méz]] elősegíti a [[diurézis]]t, az [[ókor]]i [[egyiptom]]iak használták a [[szívbetegség]]ek kezelésére, annak [[vérnyomáscsökkentő]] hatását.<ref>Ebers Papyrus 200 a "cardia.</ref>
 
=== Központi idegrendszerre ható szerek ===
834 ⟶ 810 sor:
===== <small>Tömény cukoroldat, méz</small> =====
[[Fájl:Edwin Smith Papyrus v2.jpg|thumb|100px|Az Edwin Smith papirusz arctraumáról értekezik]]
Cukortartalma magas, melynek köszönhetően erős ozmotikus hatással rendelkezik, ami elősegíti a sebfolyadék megkötését, és gátolja a baktériumok növekedését. Az antibakteriális hatást a savas pH és a hidrogén peroxid tartalom is segíti. Fontos megjegyezni, hogy a különböző virágok mézei eltérő antibakteriális hatással rendelkezhetnek. A mézet széles körben használták a baktériumok növekedésének gátlására. Az Edwin Smith papirusz, a világ legrégebbi fennmaradt sebészi dokumentuma. Hieratikus írással készült az ókori Egyiptomban Kr. e. 1600 körül, a szöveg anatómiai megfigyeléseket, vizsgálatokat, diagnózisokat, kezeléseket és a prognózisait 48 típusú orvosi problémában, tökéletes részletességgel. A 6. és 7. fejezete a papirusznak, ami a képen itt látható. Arctraumáról értekezik az orvosi dokumentum. A Mesitran, egy új méztartalmú, hidroaktív kötszer, amely biztosít számos terápiás előnyt a sebgyógyulás valamennyi szakaszában.<ref>(MedlockMedical 2005: 10-11)</ref>
=== Légzőrendszer gyógyszerei ===
==== Köptetők ====
971 ⟶ 947 sor:
====Vérszegénység====
Vérszegénység esetében a Dunántúlon a népi gyógyászat hagymán sült friss vér fogyasztását javasolta, pozitív eredménnyel. Az egyiptomi receptekben sem hiányzik a különböző állatok vére. Bár felderítetlen alkalmazásuk élettani hatása, ki tudja, hogy a vastartalmon kívül mi minden hatott belőlük az emberi szervezetre.<ref>némely afrikai törzsnél szokás volt bizonyos időszakokban a tejhez vért keverni, ld. R. Fuch:, Salz - Geissei Ägyptens, Welt des Orients 14, 1983</ref>
===Szemészet===
Az Ebers-papiruszban a legnagyobb fejezetet a szemészetnek szentelték, ami arra utal, hogy igen gyakoriak voltak a szembetegségek, s ezt számos antik forrás is megerősíti. A szemek gyógyítására a kozmetikai és gyulladáscsökkentő hatású szemfestékeket, szemcseppeket, kenőcsöket alkalmaztak.
==Paleodontológia, szájbetegségek, fogászati higiénia és táplálkozás==
A fogászati kezelés gyakorlat volt az ókori Egyiptomban.<ref>Harris et al. 1980; Bennike and Fredebo 1986; Harris et al. 1980; Smith 1986</ref><ref>Duckworth Collection in Cambridge and the Natural History Museum, London.</ref> A kutatók több mint 5000 ókori egyiptomi koponyát vizsgáltak meg a Duckworth-gyűjteményből(Cambridge, Natural History Museum, London). Ez a gyűjtemény tartalmazza a felső és alsó-Egyiptom, Ptolemaida időszakra - közel 5000 éves időszak - vonatkozóan, a predinasztikus korból. Sok koponyán súlyos, fogászati-patológiai elváltozások találhatók, amik az évezredek során változtak, de főleg a táplálkozás hatásával magyarázható. A halál után, amikor más struktúrák a testben már rég felbomlottak, a fogak gyakran továbbra is teljesen épek évszázadokon át, ellenállóbbak a postmortem bomlási folyamatoknak, mint a csont, és úgy tűnik, hogy nem befolyásolják a mumifikáláshoz használt vegyi anyagok. A fogazat információkkal szolgál az illető táplálkozásáról, az egészségéről, a populáció egy bizonyos időszakában az ókorban. Egyiptomban nagy gondot fordítottak a fájdalomcsillapításra egyrészt a fogászati beavatkozások, másrészt a komolyabb műtétek során. Kiderült az is, hogy a száj-higiéné részeként mentát rágcsáltak az egyiptomiak, amúgy a különféle növényi kivonatokat és drogokat is alkalmazták orvosi beavatkozásaik során. A 4. dinasztia egyik sírjában talált állkapocs, amelyen egy alveoláris eljárással fúrták ki az első
987 ⟶ 961 sor:
 
== Források ==
{{hasáb eleje}}
* https://web.archive.org/web/20140307204745/http://www.springerreference.com/docs/navigation.do?m=Encyclopaedia+of+the+History+of+Science%2C+Technology%2C+and+Medicine+in+Non-Western+Cultures+(Humanities%2C+Social+Sciences+and+Law)-book82
* https://web.archive.org/web/20131029193219/http://mot.tudomanytortenet.hu/index.php?page=16
994 ⟶ 967 sor:
* https://books.google.hu/books?id=Vj7A9jJrZP0C&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false
* https://web.archive.org/web/20131029214001/http://www.scribd.com/doc/76647798/The-Biomarker-Guide-Volume-1
* https://books.google.hu/books?id=Lsf6RFGLUTIC&pg=PA220&lpg=PA220&dq=Jacqueline+M.+Campbell++egypt&source=bl&ots=1sRAkqmM2E&sig=BoGF6-t1L5z5fNqU7ICY4Rvy78g&hl=hu&sa=X&ei=BviDUNqJHYfh4QS96YFA&ved=0CF4Q6AEwBw#v=onepage&q=Jacqueline%20M.%20Campbell%20%20egypt&f=false▼
* http://www.elitmed.hu/archivum.html
▲* https://books.google.hu/books?id=Lsf6RFGLUTIC&pg=PA220&lpg=PA220&dq=Jacqueline+M.+Campbell++egypt&source=bl&ots=1sRAkqmM2E&sig=BoGF6-t1L5z5fNqU7ICY4Rvy78g&hl=hu&sa=X&ei=BviDUNqJHYfh4QS96YFA&ved=0CF4Q6AEwBw#v=onepage&q=Jacqueline%20M.%20Campbell%20%20egypt&f=false
* https://web.archive.org/web/20131029194418/http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/Green/author.php?name=K%C5%91hegyi%20Mih%C3%A1ly&begin=k
* https://web.archive.org/web/20131029195349/http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/Green/author.php?name=Gy%C5%91ry%20Hedvig&begin=g
* http://mult-korwww.hucrystalinks.com/okoregypt.html
* http://www.crystalinks.com/egypt.html
* http://www.crystalinks.com/egyptmedicine.html
* http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/index.html
* https://web.archive.org/web/20080916105713/http://www.lhncbc.nlm.nih.gov/lhc/docs/published/2000/pub2000045.pdf
* https://books.google.hu/books?id=gwooeCp0eEQC&pg=PA20&lpg=PA20&dq=Introduction+American+Pharmacy+Before+1852&source=bl&ots=IqRTUxiWN9&sig=Y4ddeww0roMGgj84gBHTpVvZSvE&hl=hu&sa=X&ei=AvxNT_m7CYnStAa93PSeDw&sqi=2&ved=0CDMQ6AEwAg#v=onepage&q&f=false
* https://web.archive.org/web/2012021807295420131029193219/http://lib-shmot.lsuhsctudomanytortenet.eduhu/fammed/medsitesindex.htmlphp?page=16
* https://web.archive.org/web/20131005212445/http://www.4shared.com/folder/tlggJrSy/pdf.html
* https://web.archive.org/web/20130520184355/http://www.histpharm.org/grants.htm
* http://www.nlm.nih.gov/pubs/factsheets/hmd.html
* https://web.archive.org/web/20120210025434/http://home.swipnet.se/PharmHist/Lankar/lankar_en.html
* http://www.annalsoflongtermcare.com/content/first-report%C2%AE-american-society-health-system-pharmacists-midyear-clinical-meeting?page=0,2{{Halott link|url=http://www.annalsoflongtermcare.com/content/first-report%C2%AE-american-society-health-system-pharmacists-midyear-clinical-meeting?page=0,2 |date=2019-02 }}
* https://web.archive.org/web/20131029193219/http://mot.tudomanytortenet.hu/index.php?page=16
{{hasáb vége}}
 
== További információk ==
{{hasáb eleje}}
* Kákosy László: Ré fiai Gondolat K. 1979
* Monarchs of the Nile Dodson, Aidan 1995 Rubicon Press {{ISBN|0-948695-20-X}}
1 020 ⟶ 983 sor:
* Dictionary of Ancient Egypt, The Shaw, Ian; Nicholson, Paul 1995. Harry N. Abrams, Inc., Publishers {{ISBN|0-8109-3225-3}}
* Complete Pyramids, The (Solving the Ancient Mysteries) Lehner, Mark 1997. Thames and Hudson, Ltd. {{ISBN|0-500-05084-8}}
* Chronicle of the Pharaohs (The Reign-By-Reign Record of the Rulers and Dynasties of Ancient Egypt) Clayton, Peter A. 1994. Thames and Hudson Ltd {{ISBN|0-500-05074-0}}
 
Clayton, Peter A. 1994. Thames and Hudson Ltd {{ISBN|0-500-05074-0}}
* PICTORIAL HISTORY ANCIENT PHARMACY; By HERMANN PETERS. CHICAGO: G. P. ENGELHARD & COMPANY. 1889.▼
* Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright.
 
* Edward Kremers, Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.
* Michael A. Flanner: Civil War pharmacy: a history of drugs, drug supply and provision, and... Routledge. Copyright.
* Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
* K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
* A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
▲* PICTORIAL HISTORY ANCIENT PHARMACY; By HERMANN PETERS. CHICAGO:
G. P. ENGELHARD & COMPANY. 1889.
* The Birth of Europe Jacques Le Goff BLACKWELL PUBLISHING 350 Main Street, Malden, MA 02148-5020, USA 108 Cowley Road, Oxford OX4 1JF, UK 550 Swanston Street, Carlton, Victoria 3053, Australia
* THE CAMBRIDGE HISTORICAL DICTIONARY OF DISEASE KENNETH F. KIPLE © Cambridge University Press 2003
* MEDICINE AND RELIGION c.1300 The Case of Arnau de Vilanova JOSEPH ZIEGLER CLARENDON PRESS • OXFORD 1998
* The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File
* AN ENCYCLOPAED OF THE HISTORY OF TECHNOLOGY IAN McNEIL Taylor & Francis e-Library, 2002.
* THE HISTORYOF SCIENCE AND TECHNOLOGY BRYAN BUNCH with ALEXANDER HELLEMANS HOUGHTON MIFFLIN COMPANY / BOSTON • NEW YORK / 2004
* Encyclopedia of World History Copyright © 2008 by Marsha E. Ackermann, Michael J. Schroeder, Janice J. Terry, Jiu-Hwa Lo
* A LITTLE HISTORY of THE WORLD E. H.GOMBRICH Line illustrations to the English edition © 2005 by Clifford Harper
* Encyclopedia of Barbarian Europe Michael Frasseto Santa Barbara, California Denver, Colorado Oxford, England Copyright 2003
* The Encyclopedia of World History Peter N. Stearns BOSTON: HOUGHTON MIFFLIN COMPANY, 2001 NEW YORK: BARTLEBY.COM, 2002
* The New History of the World J.M. Roberts Copyright ©J. M. Roberts, 1976, 1980, 1983, 1987, 1988, 1992, 1997, 2002 Maps copyright © Helicon Publishing Ltd., 1992
{{hasáb vége}}
 
{{portál|orvostudomány|i |ókor|}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyógyszerészet_és_gyógyszerkészítés_az_ókori_Egyiptomban”